Talán már érződött a karácsonyi bevásárlások hatása, de a tavalyi év minden nyűgje ellenére 0,6 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly novemberben a KSH adatai szerint.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
A kiskereskedelem forgalmának volumene 2022. novemberben a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – írja a Központi Statisztikai Hivatal. Noha nem minden fenékig tejfel, az infláció éreztette a hatását, hiszen az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,7 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal kisebb lett – írja a KSH.
„A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,3 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a használtcikk-boltokban 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,1 százalékkal nőtt, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nem változott, a bútor-, műszakicikk-boltokban 3,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,1 százalékkal mérséklődött, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 27,7 százalékkal emelkedett a volumen” – foglalja össze a KSH.
Meglepő viszont, hogy az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8 százalékkal csökkent az ünnepek előtt.
Összegezve: az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1541 milliárd forintot ért el tavaly novemberben, ennek 45 százalékát költöttük el az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százalékát a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
„A kiskereskedelmi forgalom novemberben ismét vegyesen alakult. Míg a forgalom volumene összességében kismértékben, 0,6 százalékkal emelkedett, addig az élelmiszerboltok forgalmának volumene 6,7 százalékkal mérséklődött” – értékel Regős Gábor. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője rámutat, kiugró mértékben, több mint negyedével emelkedett az üzemanyag-forgalom, azaz a pánikvásárlások jól látszanak a kiskereskedelmi adatokban, így nem is csoda, hogy a kutakon hó végére jelentős üzemanyaghiány alakult ki. A nem élelmiszerboltok forgalmának 2,3 százalékos volumencsökkenése mögött szintén ellentétes folyamatok húzódnak meg: míg a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben a forgalom 13 százalékkal emelkedett, addig például az internetes boltok forgalma 3,8 százalékkal mérséklődött.
A szakértő szerint ez utóbbi azért is meglepő, mert itt korábban dinamikus növekedés volt jellemző: már a koronavírust megelőzően is, de ezt a járvány megjelenése kifejezetten felerősítette. Úgy tűnik, hogy a vírus elmúltával kisebb fajta visszarendeződés történik a hagyományos kereskedelem irányába. Az élelmiszerek forgalmának jelentős visszaesését a termékcsoport érdemi, átlagosan 40 százalék feletti inflációja magyarázza. Itt a „lefelé vásárlások”, azaz az akciós vagy saját márkás termékek megvétele mellett vélhetően már megjelent a vásárolt volumen tényleges csökkenése is. Az első 11 hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,4 százalékkal növekedett, így az egész éves bővülés is 6 százalék körül várható.
„Ez azt jelenti, hogy 2022-ben a kereskedelem összességében jó évet zárt, és a fogyasztás érdemben hozzájárult a gazdasági bővüléshez. 2023-ban az üzemanyagárstop eltörlésével a forgalom volumene várhatóan csökkenésnek indul, amelyet az év elején bekövetkező érdemi béremelések némileg kompenzálnak. Ugyanakkor az erős bázisra, a 2022 eleji transzferekre tekintettel a forgalom volumene az első negyedévben várhatóan mérséklődik és az éves átlag is negatív lesz” – mondja Regős Gábor, hozzátéve, a kiskereskedelmi forgalom volumenbővülésére akkor lehet számítani, ha az élelmiszerárak normalizálódnak, a reálbérek ismét érdemi növekedésnek indulnak és a kiugró üzemanyag-fogyasztás a bázisba kerül.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a következőképpen értékeli a folyamatokat.
Szerinte a várakozásoknál szerényebb mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 19,7 százalékkal 1541 milliárd forintra ugrott.
Suppan Gergely szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozhatták.
Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak.
A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor Suppan Gergely szerint a meglóduló infláció tompítja. Tavalyelőtt 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, tavaly azonban az azelőtti év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására tavaly 6 százalék felett alakulhatott a növekedés.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá.
Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalék-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is, azonban az orosz vendégek tartósabban hiányozhatnak.
A határ menti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet.
Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések.
Nyitókép: Unsplash.com
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Nő a vásárlóerő, bővül a kiskereskedelem – a családi adócsökkentések és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa tovább erősítik a forgalmat.
Rácz András a Facebookon közzétett posztjában azt állította, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem szimmetrikusan reagált Kijev döntésére, amivel eszkalálta a konfliktust.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
A Tisza Párt szakpolitikusa a hajdúsámsoni fórumon a nyugdíjasokat „idősállománynak” nevezte.
A Ferencvárosnál is árgus szemekkel figyelnek.
