Egy szomszéd, ahol a fizetések egyre nehezebben követik az áremelkedést

Aggasztó adatok várhatók az év végén Szerbiában a fogyasztói kosarat illetően, ugyanis az ottani bel- és külkereskedelmi minisztérium napokban közzétett szeptemberi adatai alapján az átlagos fogyasztói kosár 89 866 dinárt (765 eurót, 306 ezer forintot) tett ki, ami 1583 dinárral, azaz 1,8 százalékkal több, mint egy hónappal korábban, augusztusban, és azóta az árak csak növekedtek.

Mint ahogy arról a szerb köztelevízió beszámolt,

A szeptemberi minimális fogyasztói kosár értéke 46 652 dinár (397 euró, 158 ezer forint) volt, ami 15,8 százalékkal magasabb érték, mint a múlt év szeptemberi.

Városokra lebontva, szeptemberben a vásárlóerő Belgrádban, Újvidéken, Nisben és Kragujevacban mutatott átlagon felüli eredményeket, ami nem rendkívüli, hiszen az ország legnagyobb településeiről van szó, ide koncentrálódik a vállalatok többsége is. Ám a többi városban a havi átlagbér ugyan lefedte a minimális fogyasztói kosár költségeit, de az átlagos fogyasztói kosárhoz – mint az összesített adatokból is láttuk – messzemenően nem volt elég.

A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) adatai alapján az átlagfizetés Szerbiában  szeptemberben 74 981 dinár (639 euró, 255 ezer forint) volt, azzal a kiegészítéssel, hogy a mediánátlagbér szeptemberben 57 392 dinár (489 euró, 195 ezer forint) volt, vagyis a foglalkoztatottak több mint 50 százalékánál a havi járandóság nem haladta meg ezt az összeget.

Az árak közben megállás nélkül kúsznak felfelé

A múlt év decemberétől a statisztikai hivatal adatai alapján az árak folyamatosan emelkedő görbét mutatnak. Az általuk a napokban közzétett adatok alapján novemberben (októberhez képest) a használati tárgyak és szolgáltatások ára átlagban egy százalékkal nőtt, azzal, hogyha figyelembe vesszük, mi mennyibe került 2021 novemberében, jóval nagyobb, 15,1 százalékos drágulást tapasztalunk, 2021 decemberéhez képest pedig 14,6 százalékos inflációt. 

Novemberben az éttermek és szállodák árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, mégpedig 1,7 százalékkal, a ruházat 1,3, az élelmiszer 1,2, a rezsiköltségek, a közműszolgáltatások, a tömegközlekedés és a karbantartás 1 százalékkal kerül többe, míg az alkoholos italok, a dohányáru, a sport és a kulturális szolgáltatások, azaz a szabadidős tevékenységek, az egészségügy és az oktatás 0,5, a kommunikáció pedig 0,1 százalékkal drágult.

Ekkor még más termékek és szolgáltatások áremelkedése nem volt tapasztalható, de helyben már most érzékelhető, hogy decemberben sem stagnálnak az árak, januártól pedig – a bejelentések szerint – drágul a villanyáram, ennek kapcsán pedig újabb áremelkedésre lehet számítani szinte minden területen.

Szerbia szegény ország

Az egy főre jutó bruttó hazai termék és az egy főre jutó egyéni fogyasztás alapján 

legalábbis az Eurostat Európai Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2021-re vonatkozó adatai alapján.

Szerbiában az egy főre jutó hazai termék a múlt évben 55 százalékkal az Európai Unióban átlagnak számító összeg alatt volt, míg az egyéni fogyasztás 47 százalékkal volt kisebb, mint az EU-ban. Ráadásul ebben az esetben az árszínvonal különbségét is figyelembe veszik az összehasonlításnál.

Érdemes összevetni, hogy tavaly Luxemburg és Írország állt a legjobban az egy főre jutó GDP alapján, s miközben Magyarország a középmezőnyben volt, addig Szerbia (mint említettük) hátul kullog, ahogyan az az alábbi ábrán látható.