Az amerikai-mexikói határszakaszon nem ember-, nem is a kábítószer-csempészet van most divatban, hanem a tojás illegális kereskedése viszi a prímet. Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban a tojás ára több mint duplájára nőtt, de hasonló drágulás figyelhető meg a világpiacon is. Nálunk meddig marad ársapkás a tojás?
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A csempészet olyannyira elhatalmasodott, hogy különböző amerikai tévétársaságok stábokat küldtek a Mexikó és az Egyesült Államok közti határszakaszra, hogy onnan tudósítsanak az új jelenségről. Mexikóban egy tizenkét tojást tartalmazó doboz ára úgy három dollár (1100 forint) körül van. Ugyanezt a gyűjtőtálcát a határ túloldalán van, ahol nyolc dollárért (mintegy 2800 forintért) kínálják. Ebből le kell vonni az amerikai kereskedő hasznát is, a csempész pedig egy befektetett dollárért bátran elkönyvelhet kettőt.
Minden attól függ, hogy „a vállalkozó” mekkora szállítmányt tud átjuttatni a határon. Van, aki csak néhány tálcával próbálkozik. Van, aki zsúfolásig teletömi a kocsiját az ugyancsak törékeny áruval. A nagypályások nem foglalkoznak ilyen kisstílű módszerekkel: kamionszámra küldik a tojást az Egyesült Államokba. Mexikó dúskál a tojásban. Persze előfordul, hogy valamelyik amerikai vámos “szagot fog”, és félreállítja a sorból a teherautót alaposabb ellenőrzésre, de ez is benne van a játékban.
Ha az államokba tonnaszámra juttatják be a drogot, talán ez sem okoz nekik gondot. A jó bűnöző még az ilyen aprópénzért is lehajol.
Persze azért nem ennyire egyszerű sport a csemészet sem, sőt veszélyeket is rejthet magában. Létezik egy amerikai törvény, amely kimondja, hogy a határon át tojás csak főve juthat be az Egyesült Államokba.
Ezt anno a madárinfluenza terjedésének megakadályozása miatt vezették be, amely eddig sohasem látott mértékben pusztít az országban. Ez az egyik oka most a tojás drágulásának, a másik pedig a takarmánytermékek eget verő árai. Egy éve Amerikában a 12 darab tojást tartalmazó doboz nagykereskedelmi ára 1,9 dollár volt, ami tavaly decemberre már 4,25 dollárra szaladt fel, és azóta is mind magasabbra tör.
Ha az éber vámosok valakit elkapnak a határon, amint kisebb mennyiségben – természetesen nyers – tojást próbál meg becsempészni az országba, akkor háromszáz dollár büntetésre számíthat.
Ezt még akkor sem úszhatja meg, ha valamilyen módon megsemmisíti a csempészárut, mondjuk gyorsan a falhoz vagdossa a nála lévő tojásokat… Ha „kereskedelmi mennyiségű” árut találnak, például egy kamionban elrejtve, akkor tízezer dollár a büntetés.
Látva a hiányt azonban felmerül a kérdés: az amerikaiak miért nem importálnak több tojást? Mert ilyen nagy mennyiségben, ráadásul azonnali vásárlásra nem tudnak. A nagy termelő országok, Kína, az Európai Unió, közéjük tartozik az Egyesült Államok is, India, Mexikó – amelyek együttesen a világtermelés több mint hatvan százalékát adják –, nem tudnak máról holnapra ilyen nagy mennyiségű tojással előállni, ugyanis a hazai fogyasztásuk is jelentős. Így egyelőre marad a határmenti, illegális csencselés.
Az amerikaihoz hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, ahonnan e hónap elején olyan hírek jöttek, hogy az összeomlás szélén áll a tojáspiac. Itt is jelentős baromfiállományt kellett megsemmisíteni a madárinfluenza miatt. Továbbá nőttek az energiaköltségek és a takarmányárak, csak ez utóbbi 90 százalékkal. Azaz egyszerűen nem éri meg a gazdáknak tojástermesztéssel foglalkozni.
A szigetországban hiába drágult az utóbbi évben 27 százalékkal a tojás, a termelők közül számosan jelezték, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. Ez már számokban is látszik, hat százalékkal csökkent az elmúlt évben a tojóállomány. A vevői igények kielégítésére a brit tojástermesztők 70 százaléka szabadon tartja tyúkjait. A hiány pótlására az Európából érkező tojásnak, amelynek zöme nagyipari termelésű, szinte esélye sincs arra, hogy vevőre találjon.
Aranytojás Magyarországon
A magyar tojástermelők nem először kérik a kormányt, hogy törölje el a tojásra bevezetett ársapkát, szerintük ugyanis nem tudják az önköltséget és a megélhetési költségeket sem visszakapni. A hatósági ár nem egyfajta tojástermékre érvényes, hanem mindenféle tartásmódot, méretet és csomagolást érint ez az ármeghatározás.
Magyarországon évente mintegy 2 milliárd tojást fogyasztunk. Hazánk ráadásul nem tojásexportőr, a termelés csak 80 százalékban fedezi a szükségletet, a többi import.
Itthon a termelési költségek átlag hetven százalékkal drágultak, különösen a takarmány, az orosz–ukrán háború miatt legalább négyszeresére, de az energiaköltségek is legalább tízszeresükre emelkedtek. Jelentősen nőtt a papír ára is, ami a legtöbb tojáscsomagolást drágítja. A magyar kormánykörökből származik a hír, hogy a kabinet beszünteti a maximált árak rendszerét, de egyelőre az időpontról még nem határoztak. A Magyar Bankholding elemzői január végén úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan az amúgy előre jelzett egy éves intervallum lejártához közeledve, április vége felé születhet döntés az élelmiszerek ársapkáinak fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(Címlapfotó: 123rf.com)
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Legyen világos: az amerikai fegyverek bevetésének engedélyezése mélységi orosz területek ellen világháborús kockázatot jelent.
„Aki Joe Biden döntését támogatja, a harmadik világháború kitörését támogatja” címmel tett közzé videót a szlovák kormányfő.
Ez nemcsak antidemokratikus, hanem rendkívül veszélyes is.
Dübörög a közelmúlthamisítás a háborúban álló országban.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
