Csapra vert válság: rekordveszteséggel és befektetői kételyekkel néz szembe a világ legnagyobb sörgyártója
Világszerte csökken az eladás.
Az amerikai-mexikói határszakaszon nem ember-, nem is a kábítószer-csempészet van most divatban, hanem a tojás illegális kereskedése viszi a prímet. Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban a tojás ára több mint duplájára nőtt, de hasonló drágulás figyelhető meg a világpiacon is. Nálunk meddig marad ársapkás a tojás?
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A csempészet olyannyira elhatalmasodott, hogy különböző amerikai tévétársaságok stábokat küldtek a Mexikó és az Egyesült Államok közti határszakaszra, hogy onnan tudósítsanak az új jelenségről. Mexikóban egy tizenkét tojást tartalmazó doboz ára úgy három dollár (1100 forint) körül van. Ugyanezt a gyűjtőtálcát a határ túloldalán van, ahol nyolc dollárért (mintegy 2800 forintért) kínálják. Ebből le kell vonni az amerikai kereskedő hasznát is, a csempész pedig egy befektetett dollárért bátran elkönyvelhet kettőt.
Minden attól függ, hogy „a vállalkozó” mekkora szállítmányt tud átjuttatni a határon. Van, aki csak néhány tálcával próbálkozik. Van, aki zsúfolásig teletömi a kocsiját az ugyancsak törékeny áruval. A nagypályások nem foglalkoznak ilyen kisstílű módszerekkel: kamionszámra küldik a tojást az Egyesült Államokba. Mexikó dúskál a tojásban. Persze előfordul, hogy valamelyik amerikai vámos “szagot fog”, és félreállítja a sorból a teherautót alaposabb ellenőrzésre, de ez is benne van a játékban.
Ha az államokba tonnaszámra juttatják be a drogot, talán ez sem okoz nekik gondot. A jó bűnöző még az ilyen aprópénzért is lehajol.
Persze azért nem ennyire egyszerű sport a csemészet sem, sőt veszélyeket is rejthet magában. Létezik egy amerikai törvény, amely kimondja, hogy a határon át tojás csak főve juthat be az Egyesült Államokba.
Ezt anno a madárinfluenza terjedésének megakadályozása miatt vezették be, amely eddig sohasem látott mértékben pusztít az országban. Ez az egyik oka most a tojás drágulásának, a másik pedig a takarmánytermékek eget verő árai. Egy éve Amerikában a 12 darab tojást tartalmazó doboz nagykereskedelmi ára 1,9 dollár volt, ami tavaly decemberre már 4,25 dollárra szaladt fel, és azóta is mind magasabbra tör.
Ha az éber vámosok valakit elkapnak a határon, amint kisebb mennyiségben – természetesen nyers – tojást próbál meg becsempészni az országba, akkor háromszáz dollár büntetésre számíthat.
Ezt még akkor sem úszhatja meg, ha valamilyen módon megsemmisíti a csempészárut, mondjuk gyorsan a falhoz vagdossa a nála lévő tojásokat… Ha „kereskedelmi mennyiségű” árut találnak, például egy kamionban elrejtve, akkor tízezer dollár a büntetés.
Látva a hiányt azonban felmerül a kérdés: az amerikaiak miért nem importálnak több tojást? Mert ilyen nagy mennyiségben, ráadásul azonnali vásárlásra nem tudnak. A nagy termelő országok, Kína, az Európai Unió, közéjük tartozik az Egyesült Államok is, India, Mexikó – amelyek együttesen a világtermelés több mint hatvan százalékát adják –, nem tudnak máról holnapra ilyen nagy mennyiségű tojással előállni, ugyanis a hazai fogyasztásuk is jelentős. Így egyelőre marad a határmenti, illegális csencselés.
Az amerikaihoz hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, ahonnan e hónap elején olyan hírek jöttek, hogy az összeomlás szélén áll a tojáspiac. Itt is jelentős baromfiállományt kellett megsemmisíteni a madárinfluenza miatt. Továbbá nőttek az energiaköltségek és a takarmányárak, csak ez utóbbi 90 százalékkal. Azaz egyszerűen nem éri meg a gazdáknak tojástermesztéssel foglalkozni.
A szigetországban hiába drágult az utóbbi évben 27 százalékkal a tojás, a termelők közül számosan jelezték, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. Ez már számokban is látszik, hat százalékkal csökkent az elmúlt évben a tojóállomány. A vevői igények kielégítésére a brit tojástermesztők 70 százaléka szabadon tartja tyúkjait. A hiány pótlására az Európából érkező tojásnak, amelynek zöme nagyipari termelésű, szinte esélye sincs arra, hogy vevőre találjon.
Aranytojás Magyarországon
A magyar tojástermelők nem először kérik a kormányt, hogy törölje el a tojásra bevezetett ársapkát, szerintük ugyanis nem tudják az önköltséget és a megélhetési költségeket sem visszakapni. A hatósági ár nem egyfajta tojástermékre érvényes, hanem mindenféle tartásmódot, méretet és csomagolást érint ez az ármeghatározás.
Magyarországon évente mintegy 2 milliárd tojást fogyasztunk. Hazánk ráadásul nem tojásexportőr, a termelés csak 80 százalékban fedezi a szükségletet, a többi import.
Itthon a termelési költségek átlag hetven százalékkal drágultak, különösen a takarmány, az orosz–ukrán háború miatt legalább négyszeresére, de az energiaköltségek is legalább tízszeresükre emelkedtek. Jelentősen nőtt a papír ára is, ami a legtöbb tojáscsomagolást drágítja. A magyar kormánykörökből származik a hír, hogy a kabinet beszünteti a maximált árak rendszerét, de egyelőre az időpontról még nem határoztak. A Magyar Bankholding elemzői január végén úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan az amúgy előre jelzett egy éves intervallum lejártához közeledve, április vége felé születhet döntés az élelmiszerek ársapkáinak fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(Címlapfotó: 123rf.com)