Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban most ötödikként a forint 2022. évi árfolyammozgásainak inflációra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Brüsszel pénzvisszatartó stratégiája ugyanis érdemben gyengítette a forintot tavaly.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban tehát most a múlt évi forint árfolyammozgások inflációra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg részletesen.
Lássuk először mind a hat fontos tényezőt, amely hatást gyakorol a magyar inflációra, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk, illetve a további írásainkban is foglalkozunk majd:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam (ez a cikk)
6. Agresszív árazás
és a 7. pontban megnézzük majd:
A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatását
Mint ismert, a forint az elmúlt hónapokban, gyakorlatilag a háború kitörése óta mind az euróval, mint a dollárral szemben érdemben gyengült, amiben a háború okozta bizonytalanság, a gazdasági válság réme, illetve az uniós viták is közrejátszottak. Igaz, az utóbbi hetekben a Brüsszellel való megállapodás hírére újra erősödni kezdett a forint.
Magyarország földrajzi adottságai miatt energiát importál, míg az energiaár korábban ismertetett okok miatti emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg hiányát.
Ez a gyakorlatban úgy csapódik le, hogy az importőrök többlet deviza kereslete tovább gyengíti az árfolyamot, még inkább növelve a folyó fizetési mérleg deficitjét, még drágábbá téve az energia beszerzését. Ezt a folyamatot a pénzügyi befektetők is igyekeztek kihasználni, és short pozíciókat építettek ki a forint ellen, annak leértékelődésére számítva.
Látható, hogy összetett folyamatról van szó. A forint árfolyama a koronavírus-járvány elején még együtt mozgott a lengyel zlotyval vagy a cseh koronával. A korona árfolyama ugyanakkor 2020 végétől elszakadt a másik két V4-es országétól, és erősödésnek indult az euróval szemben.
A zloty és a forint viszont egészen a háború kitöréséig együtt változott. Az első reakció mindkét deviza és a korona esetében is a gyengülés volt, azonban amíg a zlotyi és a korona esetében ez csak átmenetinek bizonyult, a forint esetében tartós trendről beszélhetünk.
A forint régiós, kedvezőtlenebb teljesítményéhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, amelyekből Csehország teljes egészében, Lengyelország pedig jelentős részben júniustól kezdődően kimaradt.
Másrészt, szerepet játszott benne az érintett országok eltérő monetáris politikája is:
a magyar jegybank folyamatosan és egyértelműen kiállt a lebegő árfolyam alkalmazása mellett, míg a cseh és a lengyel jegybank beavatkozott a piaci folyamatokba, megakadályozva ezzel árfolyamuk leértékelődését.
A forint esetében a múlt év végi megnyugvást egyrészről az MNB októberi lépései (energiaimportőrök devizakeresletének fedezése, rövid távú kamatok emelése), valamint az uniós megállapodás hozta el.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A K&H elemzője még azt is elárulta: melyik időszak lesz a legizgalmasabb az infláció szempontjából 2025-ben.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
