Brüsszel érdemben gyengítette a forintot tavaly

Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban tehát most a múlt évi forint árfolyammozgások inflációra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg részletesen.

Mint ismert, a forint az elmúlt hónapokban, gyakorlatilag a háború kitörése óta mind az euróval, mint a dollárral szemben érdemben gyengült, amiben a háború okozta bizonytalanság, a gazdasági válság réme, illetve az uniós viták is közrejátszottak. Igaz, az utóbbi hetekben a Brüsszellel való megállapodás hírére újra erősödni kezdett a forint.

Magyarország földrajzi adottságai miatt energiát importál, míg az energiaár korábban ismertetett okok miatti emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg hiányát. 

Ez a gyakorlatban úgy csapódik le, hogy az importőrök többlet deviza kereslete tovább gyengíti az árfolyamot, még inkább növelve a folyó fizetési mérleg deficitjét, még drágábbá téve az energia beszerzését. Ezt a folyamatot a pénzügyi befektetők is igyekeztek kihasználni, és short pozíciókat építettek ki a forint ellen, annak leértékelődésére számítva.

Látható, hogy összetett folyamatról van szó. A forint árfolyama a koronavírus-járvány elején még együtt mozgott a lengyel zlotyval vagy a cseh koronával. A korona árfolyama ugyanakkor 2020 végétől elszakadt a másik két V4-es országétól, és erősödésnek indult az euróval szemben. 

A zloty és a forint viszont egészen a háború kitöréséig együtt változott. Az első reakció mindkét deviza és a korona esetében is a gyengülés volt, azonban amíg a zlotyi és a korona esetében ez csak átmenetinek bizonyult, a forint esetében tartós trendről beszélhetünk. 

A forint régiós, kedvezőtlenebb teljesítményéhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, amelyekből Csehország teljes egészében, Lengyelország pedig jelentős részben júniustól kezdődően kimaradt. 

Másrészt, szerepet játszott benne az érintett országok eltérő monetáris politikája is:

a magyar jegybank folyamatosan és egyértelműen kiállt a lebegő árfolyam alkalmazása mellett, míg a cseh és a lengyel jegybank beavatkozott a piaci folyamatokba, megakadályozva ezzel árfolyamuk leértékelődését. 

A forint esetében a múlt év végi megnyugvást egyrészről az MNB októberi lépései (energiaimportőrök devizakeresletének fedezése, rövid távú kamatok emelése), valamint az uniós megállapodás hozta el.