Riasztó, de teljesen érthető adatot közölt a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napokban. A globális szénkereskedelem rekordmagasságot ért el 2022-ben, amely azt jelenti, hogy
meghaladta az évi 8 milliárd tonnát, és ezzel a 2013-ban felállított rekordot is.
A számok nem éppen a klímavédelmet szolgálják, ahogyan fityiszt mutatnak a megújuló energiákra átállás sürgető és ambiciózus terveinek is. Az eredeti elképzelés ugyanis a globális szénfogyasztás viszonylag gyors és hatékony visszaszorítása volt, az ukrajnai háború, a szankciós politika, az energiaválság és a már-már nyerészkedésbe csapó energiaüzleti megállapodások azonban éppen az ellenkezőjét érték el.
Az Ügynökség jelentése is egyértelműen a földgáz hiányát és az ennek következtében kialakult árrobbanást teszi felelőssé a szén iránti brutális keresletnövekedésért. A piac nem hogy virágzik, de második aranykorát kezdi élni, az ázsiai kereskedelmet és bányászatot – elsősorban a kínait, indonézt és indiait – csúcsra járatja a spájzolási kényszer, ez pedig azt jelenti, hogy
a globális energiaháló legnagyobb szén-dioxid kibocsátója továbbra is a szénipar