Az amerikai kisvállalatok egy ismert, nehéz helyzettel néznek szembe: jövedelmezőségük csökken, és egyre jobban kiszorulnak a piacról. Mindezt már a koronavírus világjárvány eredményeképpen bevezetett lezárások alatt is megtapasztalták, de a mostani inflációs környezetben már a túlélésük forog kockán.
Ahogyan arról még korábban beszámolt a Makronóm, a koronavírus által létrejött válság idején az óriási technológiai vállalatok kihasználták a lezárásokat, hogy letarolják a piacról a kisebb szereplőket.
A koronavírus világjárvány ideje alatt bevezetett lezárások (angolul: lockdowns) korlátozták a boltokban történő vásárlást, ezáltal a piac hamar rájött arra, hogy nagymértékben támaszkodhat a keresőmotorokra és a közösségi média cégekre az ügyfelek elérésében.
Ennek fényében – ahogy korábban is megírtuk – a lezárások ideje alatt az Amazon, az Apple és a Facebook hatalmas nyereségekre tehettek szert..
A Facebook teljes felhasználóinak száma 2020 márciusában elérte a 3 milliárdot, ami a világ internetezőinek mintegy kétharmadát jelenti. Az Apple bevételei is jelentősen megugrottak ugyanebben az időszakban – a negyedéves bevételei éves szinten 11 százalékkal, 59,7 milliárd dollárra nőttek, jelentette a Makronóm.
A Visual Capitalist egy nemrégiben megjelent jelentésében rámutat, hogy 2021 folyamán az Amazon, az Alphabet, az Apple, a Microsoft és a Meta együttesen 1,4 billió dollárnyi bevételre tehettek szert, ami nagyobb összeget jelent, mint Mexikó bruttó hazai terméke (GDP).
Ahogyan azt írtuk, amikor ezek a vállalatok még gyerekcipőben jártak – akárcsak az internet – az innováció szinonimái voltak, viszont a „Big Tech” vállalatok manapság soha nem látott mértékben irányítják az emberek életét, visszaélve piaci erejükkel, amelynek eredményeképpen aláássák a tisztességes versenyt és a szabadpiaci kapitalizmust.
Ebből pedig még egy további nagy probléma adódik: míg a technológiai szektorban működő óriásvállalatok kivételesen jól jártak a lezárásokkal, addig a kisebb szereplők elég nehéz helyzetbe kerültek.
Egyesek szerint a Big Tech óriások dominanciája komoly veszélyt jelent a kis- és középvállalatok túlélésére: ahogyan arra Michael Rectenwald – a New York University (NYU) korábbi oktatója – már rámutatott, a világjárvány időszakában 7,5 millió amerikai kisvállalkozást fenyegetett az a veszély, hogy véglegesen bezárja kapuit – csupán New Yorkban több mint 100 000 kisvállalkozás végleges bezárását kényszerítették ki az otthonmaradásra vonatkozó megrendelések.
Az elemzésünkben arra is rámutattunk, hogy sokak szerint a kisebb szereplőket nem csak a nagyobb szereplők szorítják ki a piacról, hanem a már akkoriban is tapasztalt infláció. A kritikusok szerint, míg az inflációs időszakban a gigavállalatok még lehetőséget is találnak a profitjuk növelésére, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knek) komoly kihívásokkal kell szembenézniük.
Az utóbbi gondolat a manapság tapaszalt inflációs környezetben is elég erős: már számos közgazdász érvelt amellett, hogy az óriás multinacionális vállalatok a tartós árszínvonal növekedést ürügyül használva emelik áraikat, hogy könnyedén „extraprofitra” tegyenek szert.
Valóban, a nagyvállalati profitok történelmi szintet értek el – ahogyan az az alábbi ábrán is látszik – viszont az még komoly vita tárgyát alkotja, hogy ezt valóban a nagyvállalatok spekulatív tevékenysége okozza-e.
Ami biztos, hogy a kis- és középvállalatoknak a mostani gazdasági környezet egyáltalán nem kedvező: a multikkal szemben ezek korlátozott mozgástérrel rendelkeznek, ami Európa esetében például tökéletesen meglátszik.
Ahogyan arról a Makronóm már beszámolt, a gazdasági- és energiaválság közepette nem kevés európai – főleg multinacionális – vállalat tervez az Egyesült Államokba menekülni, ahol olcsóbb az energia – ráadásul kedvezőbb adóterhekre számíthatnak, és támogatásokban is részesülhetnek az odaköltöző vállalatok.
Egy kkv esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen ezek a tőkeerős multinacionális cégekkel ellentétben gyakran családi vállalatok, melyek mélyen beágyazottak a helyi közösségükbe, ezáltal kevésbé képesek úgy menedzselni az energiaársokkokat, mint az ipari gigászok.
Ezért is egy alternatív, „megszorító” válságkezelési recepttel álltak elő: árakat emeltek és néhányan munkaerőt kényszerültek csökkenteni – a tervekben pedig az energiahatékonyságba való beruházás is szerepel, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését is.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a nagyvállalatok profitjai rekord szintet értek el, egy friss, 331 kisvállalatot figyelembe vevő Goldman Sachs felmérés arra derít fényt, hogy a kis- és középvállalkozások súlyos problémákkal néznek szembe az Atlanti óceán túlpartján is.
Az európai vetélytársaihoz hasonlóan, az amerikai kkv-k is úgy döntöttek, hogy „megszorítanak”: 79 százalékuk határozott úgy, hogy árakat emel a tavalyi évhez képest – mutat rá a befektetési bank.
Ennek ellenére a kisvállalkozások tulajdonosainak több mint fele azt nyilatkozta, hogy jövedelmezőségük nem váltotta be a korábbi várakozásokat.
Továbbá az is kiderült a felmérésből, hogy a válaszadók 40 százaléka alacsonyabb kereslettel számolt idén a tavalyi évhez képest, míg 33 százalék nyilatkozott változatlan keresletről.
A neves pénzügyi szolgáltató rámutat, hogy a kisvállalkozások alkotják az amerikai gazdaság gerincét – ennek ellenére az ünnepi szezon közeledtével ismét rossz helyzetben találják magukat.
A kisvállalkozások nehézségeire mutat rá Joe Wall, a Goldman Sachs kisvállalati támogatási program igazgatója: „létfontosságú, hogy Washington megfeleljen az igényeiknek, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kisvállalkozások tulajdonosainak hangját kormányunk legmagasabb szintjein is meghallják”, mondta Wall.
A Sachs kiemeli, hogy az infláció „ellopja” a profitokat a kisebb vállalatok elől, miközben a nagyvállalati szektor jövedelmezősége az egekbe ugrott. A helyzet nagyon hasonló a koronavírus világjárvány által létrejött válság időszakához, és úgy tűnik, hogy ismét a kisvállalatok túlélése forog kockán.
(Fotó: 123RF)
A működésképtelen argentin államot radikális eszközökkel megreformálni kívánó Javier Milei elnök és pártja most Donald Trump Amerikájának segítségével tudja folytatni kormányzását. Kohán Mátyás írása.
Trump ismét Washingtonba hívta a magyar kormányfőt. Ami biztos: fajsúlyos megállapodások várhatók. Kohán Mátyás írása.
A földkerekség egyetlen transzatlanti Wizz Air járatával.
Ő a második amerikai elnök, akit nem választottak azonnal újra, négy évvel később mégis megkezdhette második ciklusát.
Sikerült egyetlen mondattal az összes liberális toposzt a földbe döngölnie Kármán Andrásnak amellett, hogy nyilvánvalóvá tette: a magyar gazdaság húzná a rövidebbet, ha a Tisza nyer.
„Hogy miként került ez a lista hozzájuk, azt mindenkinek a fantáziájára bízom” – fogalmazott a Tisza Párttal szimpatizáló Ruff Bálint.
Menjen gyalog, esetleg saját gépjárművel, de legfeljebb egy tízéves Suzukival.
