Hétfőn este megszületett a megállapodás a Magyarországnak járó uniós forrásokról. Érdemes megnézni, hogy ez mit is jelent gazdasági szempontból, illetve tulajdonképpen milyen forrásokról is van szó.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Bár a közbeszédben sokszor elhangzott, hogy a megállapodás, illetve az Európai Unió által előírt 17+27 feltétel teljesülése szükséges ahhoz, hogy „jöjjenek a pénzek” Brüsszelből, a teljes kép azonban ennél bonyolultabb.
A 2014–20-as európai uniós költségvetési ciklus forrásai ugyanis eddig is érkeztek (az első 10 hónapban 969 milliárd forint értékben), viszont a tegnapi megállapodás további forrásokhoz vezető utat nyit meg.
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a 2014–2020-as költségvetési ciklus 2022-ben már nem aktuális, ez valójában nem igaz, hiszen az ennek keretében lehívható források egészen 2023 végéig felhasználhatók az uniós szabályok szerint.
A tegnapi megállapodás egyrészt a koronavírushoz kapcsolódó helyreállítási alaphoz, másrészt pedig a 2021–2027-es költségvetési ciklus kohéziós forrásaihoz kapcsolódik.
A helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility – RRF) még a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésére jött létre. A program egy összesen 724 milliárd eurós hitelfelvételt jelent, amelynek valamivel több mint a felét a tagállamok hitel, míg kisebbik részét vissza nem térítendő támogatás formájában kapják meg.
Bár az eszköz alapvetően a koronavírushoz kapcsolódóan jött létre, az ennek nyomán megvalósuló beruházások a jövőt szolgálják, a zöld és digitális gazdaságra való átállást segítik elő.
Hazánk ebből az eszközből első körben a vissza nem térítendő támogatást igényelte, az ezzel kapcsolatos programot fogadták el tegnap az állandó képviselők. Az elfogadás azért volt fontos, mert ha ez az év végéig nem történt volna meg, akkor a forrás 70 százalékát nem használhattuk volna fel.
A másik lényeges bejelentés a 2021–2027-es költségvetési ciklus kohéziós forrásaihoz kapcsolódik. A Kormányinfón elhangzottak alapján az egyes operatív programok kapcsán is megszületett a megállapodás, így már csak a Partnerségi Megállapodás aláírása van hátra. Ez még az RRF-nél is jelentősebb forrást, mintegy 14 000 milliárd forintot jelent – természetesen nem egy év alatt, hanem a teljes ciklusra vonatkozóan.
A tegnapi napot érintő kedvező döntések sorába illik a források kapcsán egy fontos pénzügyi eredmény is: a Tanács a korábban vártnál kisebb összeget, 7,5 milliárd euró helyett 6,3 milliárd eurónyi forrást függeszt fel 3 operatív programból – ez szintén az új költségvetési ciklust érinti, azon belül is a közlekedési, a területfejlesztési, illetve az energiahatékonysági operatív programot. Ezen források, valamint az RRF akkor válnak a gyakorlatban is kifizethetővé, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy hazánk teljesíti a 17+27 pontos előíráshoz kapcsolódó jogszabályi előírásokat.
A tegnapi alkunak lényeges eleme volt a globális minimumadóról szóló megállapodás is. Ebben az esetben is sikerült olyan megállapodást kötni, amely hazánk számára is kedvező és a többi uniós tagországnak is megfelel. A globális minimumadó egy fontos kérdésre, a nagyvállalati adóelkerülésre próbál választ adni, bár ez természetesen nem egy egyszerű feladat.
A magyar érvelés azt mondta, hogy a minimumadó jelen formájában hazánk számára előnytelen, hiszen a 9 százalékos társasági adót 15 százalékra kellene emelni, amely csorbítaná a versenyképességünket, és akár munkahelyek megszűnésével is járhatna. Valójában azonban a profit eddig sem 9 százalékos kulccsal adózott, hiszen vonatkozott rá az önkormányzatok fő bevételi forrását jelentő helyi iparűzési adó, amelynek kulcsa jellemzően 2 százalékot tesz ki.
A megállapodás értelmében ezt az adót is figyelembe lehet venni az adóteher számításánál, így mivel a helyi iparűzési adó vetítési alapja a profitnál szélesebb (a nettó árbevétel csökkentve bizonyos tételekkel), a gyakorlatban nem lesz szükség adóemelésre, a globális minimumadó nem okoz versenyképességi hátrányt – mondhatjuk, hogy a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad.
Milyen hatásai lehetnek tehát a fenti megállapodásnak gazdasági szempontból?
A legfontosabb, hogy
Ennek eredményeként tud erősödni a forint is, ez a várakozásokba való beépülésen keresztül már látszik, hiszen jelenleg egy euróért 10 forinttal kevesebbet kell fizetni, mint a megállapodás előtt.
Szintén javította az alku a tőzsdei hangulatot is, a BUX index 2 százalékot erősödni tudott ennek hatására.
Nem elhanyagolható ugyanakkor a reálgazdasági hatás sem. A mostani nehéz gazdasági helyzetben, amikor az elszabadult energiaárak miatt a költségvetés finanszírozási képességei erősen korlátosak, továbbá a hitelfelvétel is megdrágult, a beruházások jelentős részét vélhetően halasztani kellene.
E beruházások elvégzése azonban már rövid távon is növelni tudja a gazdasági teljesítményt, de természetesen hosszú távon is pozitív hatást fejt ki a hatékonyság javulásán és a versenyképesség fokozódásán keresztül.
Kép forrása: 123rf.hu
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
A magyar államfő az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt.
Határozottan ellenzi Robert Fico szlovák miniszterelnök azt az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros támogatási csomagot, amelyről a közelgő NATO-csúcson döntenének.
