Marokkó közvetetten több mint száz T–72-es harckocsival száll be a háborúba. Igaz, nem etikai megfontolások, hanem az Algériával kialakult acsarkodás és az USA nyomása miatt.
Az afrikai országok eddig igyekeztek kimaradni az ukrajnai háborúból, és zömében semleges álláspontra helyezkedtek, amely a szankciós politika és a fegyverszállítások elutasítását is jelentette. Nem volt kivétel Marokkó sem: az ország márciusban még attól is óvakodott, hogy az ENSZ-közgyűlésen elítélje az Ukrajna elleni támadást.
Éppen ezért nem kis meglepetésként robbant a hír, hogy az USA és Hollandia 95 millió dollár értékben 90 T–72-es harckocsit vásárol Marokkótól, hogy aztán segély formájában továbbküldhesse azokat Ukrajnának. Az idei üzletet jövőre egy újabb – harminc darab – T–72-esből álló csomag követi.
A harckocsikat a csehországi Excalibur fogja felújítani. A vállalat neve ismerősen csenghet, hiszen 2014-ben a magyar haderő hadrendből kivont T–72-es harckocsijait is a cégcsoport akkori tagja vette meg. Akkoriban a Kreml egy hírlapi kacsa alapján azzal vádolta Magyarországot, hogy a cseh cégen keresztül adja el a fegyverzetet Ukrajnának, a feltételezés azonban teljesen alaptalan volt.
Marokkó hivatalosan még nem erősítette meg a fegyvereladás tényét, de a háttérben az Algériával való hosszú évtizedek óta tartó ellenségeskedés, illetve az Algír és Moszkva közötti egyre erősebb viszony áll.
Az USA elismerte Marokkó területi követeléseit a nyugat-szaharai konfliktusban, így az Egyesült Államok nyomása erősen valószínűsíthető a jelenlegi háború kapcsán, ahol Oroszország mindenáron el akarja kerülni az afrikai országok passzív részvételét, míg a Biden-kormány azon van, hogy a lehető legtöbb államot vonjon be a konfliktusba – jelenleg még a szankciók és a fegyverszállítások szintjén.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
A nyugati hatalmakat fenyegetik Putyinék.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
