Miközben Németország szinte korlát nélkül fogadja be a migránsokat, mégis mintegy félmillió szakmunkás hiányzik az országból. A német kormány új stratégiát dolgozott ki a szakképzett munkaerő külföldről történő toborzására, amivel kezelné a német munkaerőpiacon kialakult szűk keresztmetszetet. Úgy látszik tanult és dolgozni hajlandó embereket keresnének inkább.
Az 1960-as évek baby boom korosztálya hamarosan nyugdíjba vonul, és a demográfiai változások egyre erősödnek. A szövetségi kormány most a szakképzett munkaerő külföldről történő toborzására vonatkozó új stratégiájával kíván ellenlépéseket tenni, és 2023 elején megfelelő jogszabályi változtatásokat fogadna el. Egyszerűsítenék a szakmai képesítések belépési és elismerési szabályait is.
Szerdán a kabinet elfogadta a kulcsfontosságú pontokról szóló dokumentumot. Többek között előírja, hogy
a „jó képességű” harmadik országbeli álláskeresők számára lehetővé kell tenni, hogy Németországban maradhassanak álláskeresés céljából.
Ebből a célból a kanadai pontrendszer mintájára „lehetőségkártyát” vezetnek be.
Az új koncepció további elemeként lehetővé tennék a bevándorlást azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik legalább kétéves szakmai tapasztalattal és legalább kétéves, a származási országukban államilag elismert szakképesítéssel rendelkeznek. A jövőben e csoport esetében a nem szabályozott szakmákban eltekintenek attól, hogy képesítésüket Németországban hivatalosan elismerjék.
A szakképesítések elismerése továbbra is fontos szerepet fog játszani, de könnyebbé kell válnia. A digitalizálásnak itt is segítenie kell, például a pályázatok digitális benyújtásának lehetőségével.
Csökken a bérküszöb azon informatikusok számára, akik korábban diploma nélkül érkezhettek Németországba. Ezenkívül a német nyelvtudás igazolása a jövőben nem lesz kötelező.
A javaslatok szerint
a külföldi egyetemi diplomások számára gyakrabban adnák ki az úgynevezett EU-s kék kártyát.
A kártya jobb feltételeket kínál a családegyesítés, az állandó tartózkodás és a munkahelyváltás terén.
A német szövetségi kormány a fentiek mellett meg akarja erősíteni az oktatási migrációt is, azaz azt a lehetőséget, hogy a Németországba szakképzés vagy tanulmányok céljából érkezők a későbbiekben tartósan ott is maradhassanak.
A rövid távú foglalkoztatás új lehetőségeit is tervezik. „Akut munkaerőhiány esetén” a speciális képesítési követelményekkel nem rendelkező szakmákban „új, feltételes módot kell biztosítani a rövid távú foglalkoztatásra”. Azokat, akik ezt kihasználják, „kollektív szerződésekkel és társadalombiztosítási kötelezettséggel” kell védeni a bérdömpinggel szemben.
Ezen kívül a nyugat-balkáni országokból származó szakképzett munkavállalók számára állandó megállapodást kell kötni. 2016 óta Németország lehetővé teszi Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak a munkaerőpiacra való belépést. Ez a nyugat-balkáni államokra vonatkozó rendelet korábban 2023 végéig volt korlátozva, most pedig időkorlátozás nélkül alkalmaznák. A szövetségi kormány „jelentősen növelni akarja a jelenleg évi 25 000 első alkalommal benyújtott kérelemre vonatkozó kvótát, és törekszik a további országokra való kiterjesztésre is”.
Hubertus Heil (SPD) szövetségi munkaügyi miniszter hangsúlyozta a szakképzett munkaerő offenzívájának fontosságát. „Németországnak a jövőben minden segítő kézre és okos elmére szüksége lesz. A szakképzett munkaerő biztosítása a jólét biztosítása” – mondta Heil.
2035-ig több millió további munkavállalóra lenne szükség minden területen, például az ápolás, a gyermekgondozás vagy a közigazgatás területén. "Mindent megteszünk, hogy növeljük a potenciált itthon" – tette hozzá Heil.
Ez magában foglalja a külföldi munkavállalók német munkaerőpiachoz való hozzáférésének megkönnyítését is. Heil szerint a Bundestag a jövő év elején foglalkozik majd a szakképzett munkaerő bevándorlására vonatkozó újításokkal.
Friedrich Merz (CDU), a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője a kormány terveit ért kritikák ellenére késznek mutatkozott a tárgyalásokra.
„A CDU/CSU nyitott a megbeszélésre” – mondta Merz a ZDF Morgenmagazin című műsorában. Ugyanakkor óva intett attól, hogy hogy „úgymond további bevándorlást indítson el a munkaerőpiacon”.
Már most is sok olyan külföldi van Németországban, akik „egyszerűen nem használhatóak a munkaerőpiacon”.
Merz arra kérte a szövetségi kormányt, hogy először ezekkel az emberekkel törődjön. Biztosítsák, hogy „a lehető leggyorsabban integrálódjanak a munkaerőpiacra”.
Egyébként a bevándorlás területén a legvitatottabb kérdés az állampolgársági törvény tervezett reformja lesz. Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter tervei szerint a bevándorlók – a jelenlegi nyolc év helyett – már öt év tartózkodás után megkaphatják a német állampolgárságot. A „különleges integrációs eredmények” esetében ez akár három év után is lehetséges lenne. A CDU és a CSU élesen bírálta, de a koalíciós partner FDP-nek is vannak fenntartásai.
(Forrás: Spiegel/ Foto: Welt.de)
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
