Az USA hosszú évek óta gyanakvóan tekint a kínai, főképp a Huawei és ZTE hálózati eszközökre. Az új tilalom viszont egyes kínai videokamerák importjára és értékesítésére is kiterjed.
Ahogyan a Makronóm már júliusban beszámolt róla, az USA arra gyanakodott, hogy Kína olyan berendezéseket gyárt, amelyek megzavarhatják az amerikaiak kommunikációját.
Kína azonban felháborodottan reagált a vádakra: „Ha a feltételezés igaz lenne, az azt jelentené, hogy az összes hasonló berendezés képes erre. Tehát akkor a Kínában használt iPhone-ok, Microsoft-rendszerek és Intel-chipek Amerikának gyűjtenek és küldenek információkat?” – tette fel a kérdést Xiang.
Az Egyesült Államokat azonban úgy tűnik, nem nyugtatta meg Kína nyilatkozata: Az AP News hírportál novemberi értesítése szerint
és korlátozza egyes Kínában gyártott videókamerák használatát is, újfent a nemzetbiztonságra jelentett kockázatra hivatkozva.
Az öttagú Szövetségi Hírközlési Bizottság pénteken közölte, hogy egyhangúlag megszavazta az új szabályok elfogadását, amelyek megakadályozzák egyes olyan technológiai termékek behozatalát vagy értékesítését, amelyek biztonsági kockázatot jelentenek az amerikai infrastruktúrára.
„Az FCC ( Federal Communications Commission állami szerv) elkötelezett nemzetbiztonságunk védelme mellett, így a megbízhatatlan kommunikációs berendezések nem használhatóak az országhatárunkon belül” – mondta Jessica Rosenworcel, az FCC elnöke.
A Huawei és a ZTE mellett a rendelet olyan cégek termékeit is érinti, mint a Hikvision és a Dahua, amelyek elsősorban videokamerákat gyártanak.
Bár az új tilalom az ezután importált eszközökre vonatkozik, így sem lesz egyszerű megoldani az állami vásárlások esetén betiltott eszközök helyettesítését.
Az új tilalom egyik nehézsége, hogy az ellátási láncokból nehéz kiszűrni az ilyen berendezéseket. Az önkormányzatok, azok szervei, a tagállamok és a különböző ügynökségek ezektől a cégektől vásárolják a berendezéseik döntő többségét. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok a jövőben egy egységesebb védelmi koncepciót alakítson ki a külföldi technológiai fenyegetések ellen, így csökkentve az ország potenciális sebezhetőségét.
A másik jelentős probléma, hogy ezek a berendezések iskolák, kórházak, tömegközlekedési rendszerek, közüzemi osztályok és egyéb kormányzati létesítmények hálózatába is beletartozhatnak.
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Az író, újságíró szerint Magyar Péter szavaira az egész újságíró szakmának oldaltól függetlenül, közösen kellene azt mondania, hogy elég volt. Eddig azonban úgy tűnik, a kormánypártivá lett hírportáloknál nem osztják ezt a véleményt.
Mélyülő politikai árkok, eltűnő közös nevező, egyre kevesebb valódi párbeszéd. A közélet állapota ma már nem politikai, hanem társadalmi kérdés.
Magyar Péter az állami kézbe kerülő Mandiner kormányellenőrzését helyezte kilátásba. A miniszterelnök a törvényhozásban nyílt törvénysértés szándékát jelentette be.
A gazdasági kiszolgáltatottság és a megtorlástól való félelem miatt egyre nehezebb közös álláspontra jutni az uniós országoknak.
„Mi lenne itt, ha ezt a mondatot Orbán Viktor mondta volna?” – teszi fel a publicista a költői kérdést.
A színész-aktivista nem bírta az iramot.
