Hatalmas szélerőműpark építésébe kezd Egyiptom 2024-től, 11 milliárd dolláros (4300 milliárd forintos) beruházás keretében.
A beruházást az egyiptomi klímakonferenciát követően jelentették be, habár a helyszín egyelőre kérdés. A 2024-ben induló projekt a világ egyik legnagyobb szárazföldi szélerőműparkját hozná létre.
Igaz, hogy az egyiptomi kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy némi kibocsátást fog exportálni. A tervezett szélerőműparkból Európa és benne Magyarország is tudna profitálni, hiszen a tervek szerint az Európát és Szaúd-Arábiát is ellátná villamos energiával.
A projektért az Abu Dhabi tulajdonában lévő Masdar és Infinity Power konzorcium felel. Az említett konzorciumhoz tartozik egy harmadik cég is: a kairói partner a Hassam Allam Utilities. Az Infinity Power elnöke szerint a konzorcium
Ez a 10 GW jelenleg a brit megújuló energia 1/5-ének felel meg.
Az egyiptomi kormány azzal együtt szeretné megvalósítani a projektet, hogy áramot vásárol, amelyet a kiépíteni kívánt, illetve a meglévő vezetékeken keresztül exportálnak majd Európába, Szaúd-Arábiába, Szudánba, valamint Líbiába.
A megvalósításért felelős cégek azzal számolnak, hogy még az idei évben ki tudják jelölni a helyszínt. Jelenleg a projekt számára két helyszín reális: az egyik a Nílus nyugati partján található Minja melletti sivatag, a másik a dél-egyiptomi Asszuán melletti sivatag. Ez a két helyszín azért ideális, mert a szél sebessége másodpercenként elérheti a 10 métert (A 10m/s 36km/h-s szélerősséget jelent.)
Nem Egyiptom az egyedüli, amely igyekszik felpörgetni a beruházásait megújuló energia terén. A kormányok és a befektetők világszerte rengeteg pénzt költenek szél- és naperőművekbe, hogy elősegítsék a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, valamint a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 C°-ra korlátozzák.
Ez a konzorcium egyébként párhuzamosan dolgozik egy egyiptomi zöld hidrogén üzemen is.
Az Infinity Power, a Masdar és a Hassan Allam Utilities keretmegállapodást írtak alá a vezető egyiptomi állami szervezetekkel egy
Az első üzem a tervek szerint már 2026-ra üzemelni fog, 2030-ra pedig 4 GW-os elektrolizátor-kapacitást céloznak meg, előállítva évente 480 ezer tonna zöld hidrogént.
A megállapodást megelőzte, hogy a konzorcium áprilisban írt alá két együttműködési megállapodást egyiptomi szervezetekkel két zöld hidrogén gyártó üzem fejlesztéséről a SCZONE-ban és a Földközi-tengeren.
A két projekt (a szélerőműpark és a zöld hidrogén üzem) összességében 80 százaléka hitel, a maradék összeget pedig saját tőkéből finanszírozzák. Igaz, hogy képesek finanszírozást biztosítani a projektekhez, de az emelkedő kamatlábak csökkentik a cégek nyereségét. Ezt a visszaesését igyekeznek más területen pótolni, viszont ez összességében költségesebbé teszi a projekteket az előzetes kalkulációkhoz képest.
Az Infinity Power elnöke kifejezett célként jelölte meg az afrikai terjeszkedést, amely stratégiának ez a projekt is részét képezi.
emellett tervezett projektek vannak az asztalon Zimbabwéban, Guineában és Tunéziában, Dél-Afrikában pedig terjeszkedni szeretnének. Afrikában van szükség a leginkább az energiatermelésre. Azért ez a kontinens a prioritás a cég számára, mert itt a legalacsonyabb a világon az egy főre jutó energiatermelési ráta és több országban rendszeres áramszünetek hátráltatják a gazdasági növekedést.
Egyiptom ideális terep: bőséges nap- és szélerőforrásokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a megújuló energia előállítását versenyképes költségek mellett, ami a zöldhidrogén-termelés kulcstényezője, emellett pedig olyan (főképp európai) piacok közelében helyezkedi el maga az ország, ahol a zöld hidrogén iránti kereslet várhatóan a legnagyobb arányban fog növekedni, ami nagy lehetőség az exportra. A szélerőmű park elkészültével évi 23,8 millió tonnával csökkenne az egyiptomi szén-dioxid-kibocsátás, ami Egyiptom jelenlegi kibocsátásnak 9 százaléka.
Egyiptom mindezekkel azt tűzte ki célul maga elé, hogy 2035-re a megújuló energiaforrások 42 százalékot tegyenek ki az energiamixében. Ezzel párhuzamosan pedig az egyiptomi hatóságok a hírek szerint azon dolgoznak, hogy felülvizsgálják az ország megújuló energiastratégiáját, hogy az tartalmazza kellő mértékben a zöld-hidrogént
Borítókép: MTI/EPA
Hunyadiék idején Európa gyengébb volt az iszlám birodalomnál, mégis szembe tudott szállni vele; ha a mai, sokkal erősebb Nyugat képtelen erre, magára vessen – vallja Raymond Ibrahim.
Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
A miniszterelnök utasítására már 16 ügynökség működési engedélyét szántották be.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Izrael támadásba lendült.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
