Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Egy friss döntés szerint az EU jelentősen megerősíti a chipgyártó kapacitásait: 43 milliárd eurós (17900 milliárd forintos) támogatást előirányozva a következő évekre. Sőt, meg is védi e kapacitásokat, méghozzá importkorlátozások révén.
A chipek napjaink technológiájának egyik legfontosabb elemei, de az Európai Unió jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással saját fejlett chipek tervezéséhez és gyártásához – mondta Jozef Síkela cseh ipari miniszter.
A Covid-19 világjárvány és a válság után egyes ágazatokban jelentős hiánycikké vált számos fajta mikrochip, ezért ebben a tekintetben az európai országok függő helyzetbe kerültek elsősorban az Egyesült Államoktól, Tajvantól és különböző ázsiai országoktól. Az Európai Bizottság ezért idén februárban olyan javaslattal állt elő, amely alapvetően csökkenteni hivatott ezt a függőséget.
Így az Európai Unió országai december 8-án, csütörtökön megállapodtak abban, hogy fokozatosan korlátozni fogják a nem európai országokból származó félvezetők importját, és ezzel egyidejűleg az évtized végére megduplázzák részesedésüket a jelenleg szűkös árucikk világpiacán.
Az EU országainak miniszterei közös célt fogalmaztak meg, miszerint
– jelentette be az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége. (A 43 milliárd euró 17900 milliárd forintot jelent, ami a magyar költségvetés idei bevételeinek mintegy 70 százaléka.)
A tagállamok jövőre tárgyalnak az európai parlamentben az EU-s chip szabványok és szabályozások végleges formájáról.
Chipek Európa számára
A miniszterek végül abban állapodtak meg, hogy az Uniónak be kell fektetnie a félvezetők fejlesztésébe és gyártásába –
Jelenleg csak a tizedét teszi ki, tehát a cél egy duplázás ezen a téren.
A miniszterek szerint az EU 3,3 milliárd eurót (közel 1380 ezer milliárd forintot) szán a “Chips for Europe” projektre, melynek célja még nem a gyártás, hanem az új technológiák kutatásának és a fejlesztésének támogatása. A fennmaradó összeggel a magánberuházásokat kívánják támogatni, hogy elegendő félvezetőt biztosítsanak a tagországok számára.
Az EU emellett természetesen szeretné nyomon követni a félvezetők helyzetét, tudomást szerezni az esetleges hiányról, és hatékonyabban koordinálni a válsághelyzeteket.
Borítókép: MTI/EPA/Martin Divisek