A Sotheby’s nem aprózta el: árverésre vitt egy Tyrannosaurus koponyát. A gyűjtők megvadultak, a tudósok kétségbeestek, az üzlet pörög.
Dél-Dakotában bukkantak rá a Maximus névre keresztelt T-Rex meglepően jó állapotú koponyájára. A 91 kilós kövületért előzetesen akár 15 millió dollárt is várt az áruba bocsátó aukciós ház, végül a még mindig bődületes összegnek mondható 6 milliós árnál koppant a kalapács.
Az utóbbi években egyre gyakrabban bukkannak fel fosszíliák az aukciókon, ezzel egy időben megjelent egy olyan új műgyűjtői réteg, amely kifejezetten ezekre a ritka kincsekre vadászik. Az első, óriási pénzért eladott kövületet 1997-ben vitték árverésre: a Sue becenévre hallgató T-Rex nőstény csontjait 8,4 millió dollárért adták el az Egyesült Államokban. A dátum és az érdeklődés nem véletlen: akkoriban került mozikba a Jurassic Park folytatása, így az egész világ ismét dinoszauruszlázban égett.
a globális csontkutatás pedig eszelős méreteket öltött: Kínától Nagy-Britanniáig ezrek és ezrek kezdtek földet ásni a könnyű pénz reményében.
A fosszília-árveréseknek egyedül a múzeumok és a kutatók nem örülnek. Mint mondták, a legtöbb intézménynek anyagilag esélye sincs arra, hogy beszálljon egy több millió dolláros aukcióba, azt azonban nagyon problémásnak találják, hogy ezek a tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű leletek magángyűjtőkhöz kerülnek, és további sorsukról semmit nem lehet tudni.
A tiltakozások azonban nem nagyon hatják meg az aukciós házakat. 2018-ban a párizsi Aguttes bocsátotta árverésre egy ismeretlen faj egyedének fosszíliáit, mire több tudományos intézet nyílt levélben kérte az árverés leállítását. Az aukciós ház megvonta a vállát, majd 1,7 millió fontért értékesítette a tételt.
Fotó: 123rf
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
