Japán csatlakozása az AUKUS védelmi együttműködéshez alapjaiban rendezné át az indo-csendes-óceáni térség erőviszonyait. Éleződik a helyzet.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az AUKUS néven elhíresült védelmi együttműködés – amely Ausztráliát, az Egyesült Királyságot, valamint az Egyesült Államokat tömöríti – kiterjed a kiberképességek, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, valamint további tengeri hatalmi képességek körére.
Viszont a megállapodás egyik legjelentősebb pontja az, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vállalja, hogy atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében segíti Ausztráliát. Egész pontosan 8 magas dúsított urániummal meghajtott támadó tengeralattjárót segítenek Ausztráliának hadrendbe állítani. Az indo-csendes-óceáni térségben erre Kína érezhetően ingerülten reagált, hiszen számára ez egyértelmű biztonsági fenyegetés.
AUKUS-szerződés: 2021. szeptember 15-én az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália megállapodott, hogy elmélyítik egymás közt a biztonsági együttműködést az indo-csendes-óceáni térségben.
Kína azonban nem nyugodhat meg, hiszen a közelmúlt eseményei a térség egy másik hatalmát is közelebb sodorták az AUKUS-hoz: Japánt.
Japán csatlakozásával az AUKUS-ból JAUKUS lenne, ami a térség másik jelentős védelmi együttműködésénél, az Ausztráliát, Indiát, Japánt és az Egyesült Államokat tömörítő Négyoldalú Biztonsági Párbeszédnél is nagyobb hatást fejtene ki.
Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd: Abe Shinzo japán miniszterelnök kezdeményezésére Japán, Ausztrália, India és az Egyesült Államok megállapodtak, hogy diplomáciai és katonai területen elmélyítik a kapcsolataikat válaszul Kína megnövekedett katonai és gazdasági hatalmára. A megállapodást egy hosszabb szünetet követően 2017-ben élesztették újjá.
Japán csatlakozását azt tette reálissá, hogy a közelmúltban a szigetország biztonsági érdekeit egyre inkább összehangolta az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Ausztráliával válaszul a kínai fenyegetésre. Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása alapjaiban rendezné át az erőviszonyokat és a biztonsági együttműködést az indo-csendes-óceáni térségben.
Eredetileg Japán év elején egyértelműen visszautasította egy esetleges JAUKUS lehetőségét. De nem csak Japán tett így: a Fehér Ház akkor hivatalban lévő sajtótitkára Jen Psaki is elutasította ennek lehetőségét. Japán, habár a hivatalos kommunikáció szintjén elutasító volt, a gyakorlatban mégis igazodik az amerikai-ausztrál-brit stratégiához.
Ez egy hosszabb távú stratégiai forradalomnak képezi a részét, amely Japánt lényegében a térség egyik fontos szereplőjévé tette. Ez nagyban köszönhető az idén júliusban meggyilkolt Abe Sinzonak, aki miniszterelnöksége alatt feloldotta a legtöbb korlátozást a közös fegvyerfejlesztés területén, folyamatosan növelte a katonai költségvetést és a védelmi kiadásokat, valamint lehetővé tette azt, hogy partnereivel együttesen kollektív önvédelemben vegyenek részt.
Az AUKUS-hoz való japán közeledés Fumio Kishida japán miniszterelnök idén októberi hatalomra kerülésével vett egy hatalmas lendületet. Kishida egyrészről épített Abe Shinzo kül-és biztonságpolitikájára, valamint megerősítette és kiterjesztette Japán kapcsolatait mind Ázsián belül és azon kívül. Japán a nyugati hatalmakkal szinkronban rögtön szankcionálta Oroszországot Ukrajna megszállását követően. Kishida a NATO-val való kapcsolatokat is mélyítette olyannyira, hogy ő lett az első japán vezető, aki júniusban részt vett a NATO csúcstalálkozóján.
Belpolitikában is aktív munkát folytat Kishida: tovább növelte Japán védelmi költségvetését, fenntartva annak a lehetőségét, hogy 100 milliárd dollárra duplázódik, valamint, 5 éven belül el szeretnék érni, hogy a védelmi költségvetés a GDP 2 százalékáig növekedjen – ez hosszú ideje évi 40 milliárd dollár (1600 milliárd forint) környékén ingadozik. Japán védelmi kiadásainak alakulását 2000 és 2020 közt az alábbi ábra szemlélteti.
Forrás: Macrotrends
Kishida hamarosan közzé fogja tenni Japán új Nemzetbiztonsági Stratégiáját is. Mindezek a fejlemények nem írhatók egyöntetűen a japán stratégiai forradalom számlájára, sokkal inkább a kínai és az észak-koreai fenyegetés jelölhető meg okozóként. Japán mindaddig elkötelezett a védelmi képességei fejlesztésében, ameddig a térség instabil biztonsági környezetében nem történik változás.
Kishida októberi regnálása óta egyértelművé vált, hogy politikájának centrális eleme a három AUKUS nemzethez – Ausztráliához, az Egyesült Királysághoz és az Egyesült Államokhoz – való közeledés.
Japán és Ausztrália közös nyilatkozatot írt alá a biztonsági együttműködésről. Igaz, hogy ez nem felel meg egy formális kölcsönös védelmi egyezménynek, de megerősíti, hogy Japán és Ausztrália elmélyíti különleges stratégiai partnerségét, miközben megszilárdítják a globális normák és a regionális nyitottság melletti elkötelezettségüket.
Januárban aláírtak egy katonai megállapodást is, amely megkönnyíti a látogató erők eljárását, és lehetővé teszi a japán és az ausztrál erőknek a közös hadgyakorlat tartását, valamint hogy együttműködjenek katasztrófaelhárításban is, beleértve az Egyesült Államokat is. Ebben a legújabb biztonsági együttműködési nyilatkozatukban Japán és Ausztrália kötelezettséget vállalt arra, hogy elmélyítik a gyakorlati együttműködést tovább erősítve az interoperabilitást katonaságaik között. Eközben megosztják a hírszerzési értesüléseket, együttműködnek kibervédelem terén, közösen dolgozva ellátási láncaik védelmén.
Mindeközben Japán decemberben Nagy Britanniával hasonló megállapodást írt alá, mint Ausztráliával. Ez megkönnyíti csapataik átlépését egymás országaiba, valamint fokozza a közös hadgyakorlatokat és a logisztikai együttműködést.
Ezt a megállapodást az a júliusi bejelentés alapozta meg, amelyben Japán és Nagy Britannia együttműködését fejezte ki Olaszországnak egy következő generációs vadászrepülőgép kifejlesztésében. Ennek az együttműködésnek a gyakorlati megvalósulását jelzi, hogy az előző hónapban a Brit Királyi Haditengerészet és a Japán tengerészeti Önvédelmi Erők már közös gyakorlatokat tartottak a La Manche csatorna vizein. A brit-japán együttműködés a következő lépés a britek számára az indo-csendes-óceáni térség felé, amely stratégiai elmozdulás még Boris Johnson idején kezdődött. A brit-japán védelmi kapcsolatok elmélyítése azzal, hogy az új brit miniszterelnök Rishi Sunak bejelentette Nagy-Britannia legfontosabb nyilvános stratégiai dokumentumának (Integrated Review) a felülvizsgálatát a kínai fenyegetésre való tekintettel, megteremtheti a szorosabb együttműködés lehetőségét Ausztráliával, Japánnal és az Egyesült Államokkal az indo-csendes-óceáni térségben.
A formális megállapodás a négy ország között egyelőre hiányzik, azonban már kialakulóban van egy
Mind a négy ország haditengerészete már az előző év októberében közös kiképzést tartott az Indiai-óceán területén.
Az is érdekes egybeesés, hogy mikor Japán augusztusban bejelentette, hogy hiperszonikus rakéták területén végeznek kutatásokat, az AUKUS bejelentette, hogy többek közt a hiperszonikus technológia fejlesztésére fókuszál. Hasonló a párhuzam a kvantum-számítástechnika területén. Japán bejelentette, hogy a kvantum-számítástechnikai beruházásait növelni fogja, amelyet részben a Fujitsu fog végrehajtani, amely egyébként a világ második leggyorsabb szuperszámítógépének tulajdonosa. Mindez pedig összekapcsolható az AUKUS elkötelezettségével a kvantum- és mesterséges intelligencia technológiák közös fejlesztésére.
Másik párhuzam, hogy a négy ország egyre inkább összehangolja a belbiztonsági lépéseit is. Ilyen volt például a Huawei-jel szembeni fellépés: habár mindegyik ország kitiltotta a Huawei-t a hazai távközlési hálózatából, de a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy ennek megvalósítása egyenetlen volt.
Ezen kívül a brit biztonságért felelős államminiszter Tom Tugendhat legutóbb bejelentette, hogy bezárják az összes megmaradt Konfuciusz Intézetet. Mind a négy nemzet törekszik ennek a Kína által finanszírozott szervezet jelenlétének és befolyásának csökkentésére, amely egyébként szerte a világon nyomást gyakorolt az egyetemekre.
Ahhoz, hogy ténylegesen beszélhessünk JAUKUS-ról, azt kell a következő lépésben mérlegelni, hogy hogyan lehet fokozatosan formalizálni Japán részvételét. Ideális gesztus lehetne például Japán felé az, hogy felkérnek japán tisztviselőket a 17 AUKUS munkacsoport valamelyikének megfigyelésére a közös érdeklődésre számot tartó területeken (kvantum-számítástechnika, hiperszonikus fejlesztés), hiszen a japánok világhírűek arról, hogy milyen gyorsan képesek elsajátítani dolgokat.
Az ezt követő lépés lehetne az, hogy az immár JAUKUS módosult státuszát feltárják Japán előtt. De ilyen lépés lehetne az is, hogy felkérik Japánt a közös irányítócsoportok ülésein való rendszeres részvételre, amelyek lényegében meghatározzák az AUKUS két fő témájára – a tengeralattjárókra és a fejlett képességekre – vonatkozó politikát, miközben a hosszabb távú tagságról tárgyalnak.
Összességében Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália és az Egyesült Államok
Ennek a négy ország politikáinak, céljainak összehangolása és összekapcsolása olyan előnyökkel jár, amely képes elősegíteni az indo-csendes-óceáni térség stabilitását és annak megőrzését. Ezt a stabilitást nagyban segítené, ha az AUKUS képes lenne JAUKUS-á alakulni.
Borítókép: MTI/EPA/Pool/Kato Isszei
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
A magyar klasszis lecserélésekor 2–1-re még a Fulham vezetett.
