Elindult a spórolás – kevesebbet költöttünk ételre szeptemberben

Idén szeptemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,6 százalékkal emelkedett. 

Az adat meredek lassulást mutat az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg a kiskereskedelmi árbevétel a magas infláció miatt 21,9 százalékkal 1457 milliárd forintra ugrott – mutat rá Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője hozzáteszi, hogy a harmadik negyedévben összességében érdemben 

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is kiemeli, hogy a szeptemberi kiskereskedelmi adatok összességében vegyes képet mutatnak. Bár mindent egybevéve – mint láttuk – a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek forgalma azonban már 2,8 százalékkal csökkent. 

a háztartások igyekeznek spórolni ezen termékcsalád esetében. Így – többek közt – jobban törekszenek arra, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolják, jobban figyelik az akciókat vagy éppen az olcsóbb, például saját márkás termékeket keresik. 

Az üzemanyagok forgalma nőtt

Regős Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy a szeptemberi kiskereskedelmi bővülést továbbra is a növekvő üzemanyag-forgalom húzta, azonban hozzájárult a nem-élelmiszer kereskedelem is. Ezen belül ugyanakkor az egyes bolttípusok forgalma eltérően alakult.

Jelentősen, 21 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletek forgalmának volumene, míg az internetes kereskedelem meglepő módon csökkent, 2,4 százalékkal. A használt cikkek növekvő forgalma az olcsóbb termékek iránti kereslet emelkedését mutatja, míg az internetes kereskedelem mérséklődése a COVID-19 utáni visszarendeződésre utal:

Trendek az Unióban

A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint az Európai Uniót tekintve még csak augusztusi adat áll rendelkezésre, akkor azonban a kiskereskedelem volumene éves alapon már 1,3 százalékkal visszaesett, amelyen belül is kiemelkedő a cseh kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékos visszaesése. Ennek magyarázata, hogy az uniós országokban jellemzően az év eleji béremelések a magyarnál alacsonyabbak voltak, így a növekvő infláció miatt a reálbérek változása előbb fordult negatívba, míg ezt hazánkban augusztusig sikerült a pozitív tartományban tartani. 

Mi várható a jövőben?

Regős Gábor szerint a következő időszakban az élelmiszer-fogyasztásnál továbbra is várható a volumen éves alapú csökkenése, illetve a következő év elején a kiskereskedelmi forgalom a magas bázis miatt is mérséklődhet. Ugyanakkor a forgalom jövő évi alakulása kapcsán

– avagy remélhetőleg a reálbér szinten marad vagy csak minimális mértékben csökken.

Mi van a bővülés hátterében?

Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint, ha a hosszabb trendeket nézzük, akkor látható, hogy 24,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 38,1 százalékkal, 2010-hez képest 51,9 százalékkal emelkedett. 

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a múlt év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus maradt a bérnövekedés. Ennek hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. 

Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására

A romló munkaerőpiaci kilátások fékező hatása

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. 

A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül.

és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. 

A határ menti forgalmat tehát fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. 

A Magyar Bankholding elemzője szerint így

a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést. 

A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első tíz hónapban 9,3 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak a megrendelések.

A KSH által frissen közölt adatok részletesen:

– Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,8 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,1 százalékkal csökkent.

– A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,7 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 21, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,4, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,0 százalékkal nőtt. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 1,0 százalékkal mérséklődött.

– Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,4 százalékkal csökkent.

– Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 18,6 százalékkal nagyobb volt.

– A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.

(Fotó:123RF)