Szeptemberben a kiskereskedelem forgalom volumene 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. E hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,8 százalékkal csökkent a forgalom. Elemzőinkkel ezúttal a mögöttes trendeket is megvizsgáljuk.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Idén szeptemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,6 százalékkal emelkedett.
Az adat meredek lassulást mutat az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg a kiskereskedelmi árbevétel a magas infláció miatt 21,9 százalékkal 1457 milliárd forintra ugrott – mutat rá Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője hozzáteszi, hogy a harmadik negyedévben összességében érdemben
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is kiemeli, hogy a szeptemberi kiskereskedelmi adatok összességében vegyes képet mutatnak. Bár mindent egybevéve – mint láttuk – a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek forgalma azonban már 2,8 százalékkal csökkent.
a háztartások igyekeznek spórolni ezen termékcsalád esetében. Így – többek közt – jobban törekszenek arra, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolják, jobban figyelik az akciókat vagy éppen az olcsóbb, például saját márkás termékeket keresik.
Regős Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy a szeptemberi kiskereskedelmi bővülést továbbra is a növekvő üzemanyag-forgalom húzta, azonban hozzájárult a nem-élelmiszer kereskedelem is. Ezen belül ugyanakkor az egyes bolttípusok forgalma eltérően alakult.
Jelentősen, 21 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletek forgalmának volumene, míg az internetes kereskedelem meglepő módon csökkent, 2,4 százalékkal. A használt cikkek növekvő forgalma az olcsóbb termékek iránti kereslet emelkedését mutatja, míg az internetes kereskedelem mérséklődése a COVID-19 utáni visszarendeződésre utal:
A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint az Európai Uniót tekintve még csak augusztusi adat áll rendelkezésre, akkor azonban a kiskereskedelem volumene éves alapon már 1,3 százalékkal visszaesett, amelyen belül is kiemelkedő a cseh kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékos visszaesése. Ennek magyarázata, hogy az uniós országokban jellemzően az év eleji béremelések a magyarnál alacsonyabbak voltak, így a növekvő infláció miatt a reálbérek változása előbb fordult negatívba, míg ezt hazánkban augusztusig sikerült a pozitív tartományban tartani.
Regős Gábor szerint a következő időszakban az élelmiszer-fogyasztásnál továbbra is várható a volumen éves alapú csökkenése, illetve a következő év elején a kiskereskedelmi forgalom a magas bázis miatt is mérséklődhet. Ugyanakkor a forgalom jövő évi alakulása kapcsán
– avagy remélhetőleg a reálbér szinten marad vagy csak minimális mértékben csökken.
Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint, ha a hosszabb trendeket nézzük, akkor látható, hogy 24,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 38,1 százalékkal, 2010-hez képest 51,9 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a múlt év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus maradt a bérnövekedés. Ennek hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja.
Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül.
és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak.
A határ menti forgalmat tehát fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet.
A Magyar Bankholding elemzője szerint így
a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első tíz hónapban 9,3 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak a megrendelések.
– Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,8 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,1 százalékkal csökkent.
– A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,7 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 21, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,4, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,0 százalékkal nőtt. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 1,0 százalékkal mérséklődött.
– Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,4 százalékkal csökkent.
– Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 18,6 százalékkal nagyobb volt.
– A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.
(Fotó:123RF)
A fővárosi közgyűlésen a Tisza Párt megszorító csomagjáról kérdeztük Magyar Péter embereit. Ők azonban nem mertek érdemben nyilatkozni. Lehet, hogy Magyar Péter őket is „agyhalottnak” tartja?
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.
A médiából az árad, hogy „egyél kevesebbet, mozogj többet”, holott ez az egyik oka annak, hogy évtizedek óta vesztésre állunk a küzdelemben. Bedros J. Róbert írása.
Ezt beszélik Prágában.
Miért nem engedi nyilatkozni Magyar Péter a jelöltjeit? Talán őket is „agyhalottnak” tartja? Riportunk.
A Mandiner exkluzív interjúja Dömötör Csabával.
A Tisza nyilvánvalóan a Bokros-csomag örököse.
Kiszivárgott a Tisza 1300 milliárdos megszorító csomagja, ami annyira brutális, hogy ehhez képest a Bokros-csomag tényleg maga volt a Teréz-anyai szolidaritás.
