Ezt persze nem tudja megtenni, de a függőségi viszony csapdahelyzetét mindenképpen el akarja kerülni. Scholz kancellár Vietnámra, Szingapúrra és Indonéziára is kacsintgat, lássuk, lesz-e valami a flörtölésből?
Elég felemásan alakulnak a német-kínai kapcsolatok. Európa erőtlenül erős országának gazdasága ezer szállal kötődik Pekinghez, ami az orosz energiafüggőség után ismét csapdahelyzetet teremthet. Úgy tűnhet, mintha Olaf Scholz a kapcsolatok további erősítésén dolgozna, kivívva ezzel nem csak jó néhány uniós ország, de saját kormánykoalíciós partnereinek is a haragját. A német kancellár önálló (egyesek szerint önfejű) pekingi útja és az, hogy egy kínai állami vállalat bevásárolhatta magát a hamburgi kikötőbe, azt jelezte, Scholz külön utakon képzeli el Németország gazdasági jövőjét, amelyet kínai befektetésekből betonoznak szorgalmasan.
Ehhez képest elég váratlanul jött a hír, amely szerint Robert Habeck német gazdasági miniszter lehetséges biztonsági fenyegetésekre és a kritikus termelési területek védelmére hivatkozva
A váratlan húzás után a hétvégén Scholz és Habeck délkelet-ázsiai turnéra indult, azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a terepet a Kínától való függetlenedésre, vagy legalábbmegpróbálják kiváltani a pekingi függőségnek bizonyos részét. Beszédes, hogy a kancellár és helyettese üzletemberekkel, többek között a Siemens, a BASF és a Deutsche Bank vezéreivel indult Vietnámba és Szingapúrba, hogy aztán onnan utazzanak tovább Indonéziába, a G20-csúcsra.
A bátorság önmagában mindenképpen dicséretes, ám azt a német politikai és gazdasági vezéralakok is tudják, hogy a Kínától való függetlenedés óriási kockázatot rejt magában. A diverzifikációs törekvésekben mindenki egyetért, akadnak azonban olyanok, akik arra figyelmeztetnek: egy átgondolatlan, és a német kormányra jellemző, ötletelésen alapuló elkanyarodással Berlin olyan üzleteket veszíthet, amelyeket – legalábbis rövid távon – nem tud majd pótolni. Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese egy interjúban rámutatott: a német gazdaságnak lehetetlen lesz Kínáról lemondania. Az óvatosságáról ismert szakember nem tartja rossz ötletnek a próbálkozást, de határozott véleménye, hogy
így Scholzék mostani útját inkább kisebb részeredményekre vadászó portyának tekinti, nem pedig áttörési kísérletnek.
Nyitókép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Olaf Scholz német kancellár
MTI/AP/DPA pool/Kay Nietfeld
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
Ha nincs olcsó orosz energia, nincs rezsicsökkentés.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Háborúellenes Gyűlés Hatvanról. A Mandiner egész napos élő műsorban követi az eseményeket, a helyszínről és a stúdióból is.
Fontos kérdések lesznek terítéken.
A módszer közvélemény-kutatási adatokra alapoz. Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen.
