Szijjártó Péter elárulta, hány születésnapján volt ott eddig Dzsudzsák Balázs
Október 30-án lett negyvenhat éves a tárcavezető.
A Facebook és a Meta csatolt részei utolérhetetlenül nagynak tűnnek, a Twitter körüli hisztéria csak növeli a regisztrációk számát, a trón közelébe törő ifjú titánok pedig nagyon apró pöttyök egy messzi-messzi galaxisban.
Pezseg az élet a közösségi platformokon és azok körül is – egyik generálja a másikat, tetszőleges sorrendben, pedig az idei esztendő kifejezetten csalódást okozott a Big Tech vállalatok és az egyéb social media cégek számára a tőzsdén. A részvények zuhanórepülésben vannak, amit gyakran még meg is fejelnek a vállalatok vezetői – elég csak Zuckerberg metaverzumára vagy Elon Musk Twitter körüli, egyre követhetetlenebb szervezeti és működési újításaira gondolni.
Magától adódó kérdés, hogy mi történt az idén a közösségi médiaplatformok univerzumának bolygósorrendjében, változtak-e az erőviszonyok, mennyiben kavart be a TikTok, és életben maradhatnak-e az olyan, agresszíven törtető törpék, mint például a Mastodon?
A Visual Capitalist ábráján rögtön átlátható a bonyolult helyzet. A legnagyobbaktól a legapróbbakig egész zsúfolt lett a közösségi média tere, az üzenetküldő platformok ráadásul egyre nagyobb szeletet követelnek maguknak az űr végtelenjéből.
A Meta-galaxis (a részvények zuhanása és tulajdonosának vagyonvesztése ellenére) továbbra is veri a mezőnyt.
A második helyen a YouTube áll 2,3 milliárddal, a harmadik-negyedik-ötödik hely szintén a Metáé a WhatsApp-pal (2 milliárd), a Messengerrel (1,3 milliárd) és az Instával (1,2 milliárd).
A sort a WeChat folytatja 1,2 milliárd felhasználóval, majd következnek a milliomosok: a TikTok jelenleg 732 millió, a Telegram 700 millió, a Douyin, vagyis a TikTok kínai verziója 700 millió, míg a QQ, a kínai komplex app 595 millió felhasználóval büszkélkedhet.
Figyelemre méltó, ahogyan a tematizált oldalak erősödnek: a Trump-féle Truth Social éppen a Twitter (volt) cenzúrájának köszönheti létét, ma pedig már 2 millió felhasználó bóklászik az ex-elnök virtuális játszóterén (a szám nem is annyira kevés, miután egyelőre csak az USA-ban használható és politikai beállítottságából adódóan erősen behatárolt),
a BeReal a maga faék egyszerűségű, mégis bevált ötletével 74 milliónál tart.
Meglepő, de az első tízbe nem fértek be olyan platformok, amelyekről pedig lazán azt hihetnénk, hogy az élmezőnnyel vágtatnak. Ilyen a Snapchat 529 millió felhasználóval, a Pinterest 459 millió vagy a Reddit 430 millió regisztrációval. És igen, ott van a legproblémásabb mind közül, a Twitter.
A Twitter kivételes helyzetben van a közösségi platformok közül. Általánosan elfogadott, hogy a politikai, gazdasági és közéleti diskurzus legfontosabb helyszíne, nem véletlenül sereglik oda minden magára valamit is adó politikus és újságíró.
a legnagyobb törést a már imént említett Trump-felfüggesztés okozta, a dolgok pedig akkor kezdtek el igazán cifrává válni, amikor az esettel egy időben a Twitter látványosan az amerikai regnáló kormány, valamint a brüsszeli mainstream szócsövévé vált.
Ezt az állapotot szüntette meg Elon Musk, aki első lépésként kirúgta a szerinte a felhasználók valós számáról hamis adatot szolgáltató, és kártékony cenzúrát bevezető teljes felsővezetést, majd feloldotta a leghíresebb kitiltottak fiókjának zárolását, köztük Donald Trumpét is, ezzel óriási sokkot és pánikot okozva a social media világának azon tagjai körében, akik eddig a szólásszabadságot úgy értelmezték, hogy ők szólhatnak, de más nem.
A most távozók helyére özönlenek az új regisztrálók, akik eddig éppen az egyoldalú szólásszabadság miatt tartották távol magukat a platformtól: Musk bejelentése szerint egy hét alatt 1,6 millióval nőtt a felhasználók száma.
A Twitter tulajdonosváltása körüli botrányt és a liberális felhasználók hisztériáját próbálja meglovagolni a Mastodon, amely nyílt forráskóddal és közösségi finanszírozásból működik, ráadásul önmagát éppen a Twitter alternatív verziójaként határozza meg. A Mastodon vezetése most kifejezetten arra állt rá, hogy a Twitteren apokalipszist vizionálókat átcsábítsa saját homokozójába: az ábrán szereplő 665 ezerrel ellentétben a platform jelenleg kétmilliót kommunikál, ez a szám azonban becsapós: egyrészt – ha igaz – még mindig nevetségesen kevés, másrészt a felhasználók egyre több technikai hibára panaszkodnak a szerverek kuszasága miatt, harmadrészt pedig a Twitter-hiszti elültével a userek zöme valószínűleg visszatér majd a madaras platformra, zombifiókok százezreit hagyva maga után.
A TikTok annyiban kakukktojás a listán, hogy ez az egyetlen kínai alkalmazás, amely olyan népszerű a nyugati világban, hogy az már a legnagyobbakra is veszélyt jelent. A fiatal generációk körében tarol, és bár az Insta megpróbálta másolni bizonyos elemeit, a TikTok menetelése megállíthatatlannak tűnik.
Ez az az alkalmazás, amely biztonsági szempontból a legnagyobb vitát generálja: alapos a gyanú, hogy
márpedig egy ilyen kémtevékenység súlyos problémaforrássá válhat – akár nemzetbiztonsági szinten is. Nem véletlen, hogy az alkalmazás több országban – például Indiában – be van tiltva.
A jövő nagy kérdése, hogy a törpecsillagok, amelyek nem olyan régen bukkantak fel a social média galaxisában, maradnak-e rétegplatformok, vagy elő tudnak rukkolni olyasmivel, ami felhizlalja őket látható méretűre. Modelljük bizonyosan nem lehet az, ami a legnagyobbaké: sem a szolgáltatás kiterjedtségében, sem a hirdetési szegmensben nem tudják azokat az előnyöket biztosítani, ami a növekedéshez szükséges erőforrásokat biztosítaná (a Mastodon közösségi finanszírozása és reklámmentessége csábítóan hangzik, de egyben önmaga ásta csapda is), így
– ami nyilván nem az, hogy lemásol valaki egy nagy platformot, majd azt választási lehetőségként hirdeti.
Amennyiben valamelyik kis közösségi térnek ez sikerül, az új alapokat és viszonyrendszereket teremthet a social media világában. Addig maradnak a monstrumok, amelyek megbízhatóan öntik betonba saját magukat. Ebben az esetben száz százalékosan igaz a hetykén odavetett mondat: „csinálj jobbat!”.
Fotó: 123RF