Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy akkora befolyással bírtak a pénzügyi világra, mint Jordan Belfort. Már karrierje elején is egy cél vezérelte igazán: sok pénzt akart keresni. Bár nem mondható el róla, hogy tisztességesen érte el, amit elért, elmondása szerint azonban megbánta, hogy megkárosította a befektetőit.
Jordan Belfort 1962-ben született és az észak-amerikai Queensben nőtt fel. Már korán megmutatkozott, hogy van érzéke az üzleti világhoz: ahogyan azt a Wall Street farkasa című memoárjában is írja, fiatalon jeges édességet árult egy barátjával a strandon, így már akkor évi 20 ezer dollárt keresett a középiskolai és a főiskolai éveinek nyári szüneteiben.
Az egyetemen Belfort biológiát tanult és azt tervezte, hogy a korábbi vállalkozásából megtakarított pénzéből finanszírozza majd fogorvosi tanulmányait. Ám amikor a Marylandi Egyetem Fogorvosi Karának dékánja az első napon figyelmeztette a hallgatókat, hogy fogorvosként nem fognak igazán meggazdagodni, Belfort otthagyta az iskolát.
Az egyetem után házaló kereskedőként dolgozott Long Islanden. Elmondása szerint ez a vállalkozás sikeres volt, ám 25 éves korára az üzlet tönkrement, így Jordan csődöt jelentett. Ekkor kezdett el érdeklődni a tőzsdei kereskedés iránt, amelybe a család egyik barátjának segítségével lépett be.
Az 1980-as évek végén, amikor Belfort közeledett a harmincadik életévéhez, megalapított egy tőzsdén kívüli brókerházat, a Stratton Oakmont pénzügyi céget. A Stratton Oakmont a következő években kifejezetten jól teljesített, és közel három tucat különböző vállalat tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódott.
Belfort a Stratton Oakmont alapítójaként követte el azokat az illegális tevékenységeket, amelyek miatt végül börtönbe került.
Ezen felül a cég csapata nyomást gyakorolt a befektetőkre, hogy pénzüket erősen spekulatív értékpapírokba fektessék. A cég a csúcspontján állítólag mintegy 1000 tőzsdeügynököt foglalkoztatott, akik több mint 1 milliárd dollárnyi befektetést felügyeltek.
A Stratton Oakmont története során az Értékpapír-kereskedők Nemzeti Szövetsége (NASD) folyamatosan jogi lépéseket tett a cég ellen. A céget 1996-ban bezárták, 1999-ben pedig Belfort és társa, Danny Porush ellen pénzmosás és értékpapírcsalás miatt vádat emeltek. Belfort bűnösnek vallotta magát, így négy év börtönbüntetésre ítélték, végül 22 hónapot ült börtönben.
A börtönből való szabadulása után – a kártérítési megállapodás részeként – Belfortnak 2009-ig jövedelmének 50 százalékát kellett kifizetnie a korábban átvert befektetőinek.
A szövetségi ügyészek azonban 2013-ban panaszt nyújtottak be, állítva, hogy Belfort a korábbi években nem fizette be a jövedelmének megfelelő összeget. Végül külön egyezséget kötött a szövetségi hatóságokkal, és kifizette a befektetőket.
Emlékiratai és A Wall Street farkasa sikeres filmadaptációja mellett Belfort motivációs előadóként is feltalálta magát. Előadásai az etikáról és a motivációról szóltak, de a pénzügyi világban szükséges értékesítési készségekről is beszélt. Többek között
Belfort gyakran hangsúlyozza a Stratton Oakmontnál töltött ideje alatt elkövetett hibáit, jelezve, hogy akkoriban drogproblémái is voltak, és hogy mélységesen sajnálja, hogy miatta veszítettek pénzt az ügyfelei.
Bár amióta szabadult, azóta is folynak kutatások a csalásokkal kapcsolatban, ám nem találtak elég bizonyítékot. Belfort tehát azóta is meglehetősen sikeres motivációs és üzleti előadó.