Kevesen mondhatják el magukról, hogy akkora befolyással bírtak a pénzügyi világra, mint Jordan Belfort. Már karrierje elején is egy cél vezérelte igazán: sok pénzt akart keresni. Bár nem mondható el róla, hogy tisztességesen érte el, amit elért, elmondása szerint azonban megbánta, hogy megkárosította a befektetőit.
Jordan Belfort 1962-ben született és az észak-amerikai Queensben nőtt fel. Már korán megmutatkozott, hogy van érzéke az üzleti világhoz: ahogyan azt a Wall Street farkasa című memoárjában is írja, fiatalon jeges édességet árult egy barátjával a strandon, így már akkor évi 20 ezer dollárt keresett a középiskolai és a főiskolai éveinek nyári szüneteiben.
Az egyetemen Belfort biológiát tanult és azt tervezte, hogy a korábbi vállalkozásából megtakarított pénzéből finanszírozza majd fogorvosi tanulmányait. Ám amikor a Marylandi Egyetem Fogorvosi Karának dékánja az első napon figyelmeztette a hallgatókat, hogy fogorvosként nem fognak igazán meggazdagodni, Belfort otthagyta az iskolát.
Az egyetem után házaló kereskedőként dolgozott Long Islanden. Elmondása szerint ez a vállalkozás sikeres volt, ám 25 éves korára az üzlet tönkrement, így Jordan csődöt jelentett. Ekkor kezdett el érdeklődni a tőzsdei kereskedés iránt, amelybe a család egyik barátjának segítségével lépett be.
Az 1980-as évek végén, amikor Belfort közeledett a harmincadik életévéhez, megalapított egy tőzsdén kívüli brókerházat, a Stratton Oakmont pénzügyi céget. A Stratton Oakmont a következő években kifejezetten jól teljesített, és közel három tucat különböző vállalat tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódott.
Belfort a Stratton Oakmont alapítójaként követte el azokat az illegális tevékenységeket, amelyek miatt végül börtönbe került.
Ezen felül a cég csapata nyomást gyakorolt a befektetőkre, hogy pénzüket erősen spekulatív értékpapírokba fektessék. A cég a csúcspontján állítólag mintegy 1000 tőzsdeügynököt foglalkoztatott, akik több mint 1 milliárd dollárnyi befektetést felügyeltek.
A Stratton Oakmont története során az Értékpapír-kereskedők Nemzeti Szövetsége (NASD) folyamatosan jogi lépéseket tett a cég ellen. A céget 1996-ban bezárták, 1999-ben pedig Belfort és társa, Danny Porush ellen pénzmosás és értékpapírcsalás miatt vádat emeltek. Belfort bűnösnek vallotta magát, így négy év börtönbüntetésre ítélték, végül 22 hónapot ült börtönben.
A börtönből való szabadulása után – a kártérítési megállapodás részeként – Belfortnak 2009-ig jövedelmének 50 százalékát kellett kifizetnie a korábban átvert befektetőinek.
A szövetségi ügyészek azonban 2013-ban panaszt nyújtottak be, állítva, hogy Belfort a korábbi években nem fizette be a jövedelmének megfelelő összeget. Végül külön egyezséget kötött a szövetségi hatóságokkal, és kifizette a befektetőket.
Emlékiratai és A Wall Street farkasa sikeres filmadaptációja mellett Belfort motivációs előadóként is feltalálta magát. Előadásai az etikáról és a motivációról szóltak, de a pénzügyi világban szükséges értékesítési készségekről is beszélt. Többek között
Belfort gyakran hangsúlyozza a Stratton Oakmontnál töltött ideje alatt elkövetett hibáit, jelezve, hogy akkoriban drogproblémái is voltak, és hogy mélységesen sajnálja, hogy miatta veszítettek pénzt az ügyfelei.
Bár amióta szabadult, azóta is folynak kutatások a csalásokkal kapcsolatban, ám nem találtak elég bizonyítékot. Belfort tehát azóta is meglehetősen sikeres motivációs és üzleti előadó.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
