A hiányos infrastruktúra és a teli tárolók miatt az európai kikötőkben horgonyoznak a cseppfolyósított gázt (LNG) szállító hajók, teli tartályokkal. Azon kívül, hogy nem olcsó mulatság a várakozás sem, a gáztárolás fennakadásai egy újabb komoly részválságot idézhetnek elő.
Az 641 cseppfolyósított gázt (LNG) szállító összes üzemelhető hajó közül a világon 60 vár arra, hogy Európában kiürítse a tartályaiban rejlő kincset, számol be a CNBC. Az amerikai portál szerint e LNG-szállító tartályhajók vagy lassan körbehajózzák Északnyugat-Európa tengereit, a Földközi-tengert és az Ibériai-félszigetet, vagy lehorgonyoznak egy bizonyos kikötő közelébe, teli tartályokkal, hiszen egyszerűen nem tudják hová kirakodni a bennük lévő gázmennyiséget.
Az Institute for Energy Research (IER) friss jelentése szerint a hajók „tehetetlensége” a cseppfolyósított gázhoz (LNG) kapcsolódó infrastruktúra hiányának tulajdonítható, amely komoly fejfájást okoz Európa számára, ami a kontinens orosz energiafüggetlenségéért való harcát illeti.
A nonprofit szervezet szerint
amelyeken keresztül összeköthetik azokat az országokat, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek ilyen infrastruktúrával.
A washingtoni székhelyű intézet hangsúlyozza, hogy Európa annyira függött Oroszországtól az energia tekintetében, hogy
amely lehetővé tette volna számára, hogy akár más energiaforrásokhoz is hozzáférjen.
Donald Trump volt amerikai elnököt pedig azért kritizálták, hogy sürgette Európát, hogy bővítse LNG-kapacitását, amely által csökkenthette az orosz gáztól való függőségét, jelenik meg az elemzésben.
Ennek eredményeként pedig az „úszótárolók” száma – a hajókon lévő cseppfolyósított gáz mennyisége – növekszik, ami ismét csak lefelé hajtja a gázárakat. Egy egyáltalán nem olcsó szolgáltatásról van szó, ugyanis ahogyan azt a Bloomberg jelentette az egekbe ugrottak a hajók üzemeltetési költségei, amelyek a CNBC szerint ma már elérik az 500 000 dollárt (207 millió forintot), méghozzá hajónként és naponta.
Egy másik probléma, amely a cseppfolyósított gáz vízen ragadását okozza, az az a tény, hogy az EU teljes betárolási szintje átlagosan közel 94 százalékos, a tározók szinte megteltek. A nyáron leadott gázmegrendelések egy része most érkezik, miközben a hőmérséklet a kontinensen jóval magasabb a megszokottnál, így a tárolókból a vártnál jóval lassabban fogy a gáz.
A fennakadások pedig jelentősen halasztják a tankerek visszatérését a feltöltő országokba, ahol felvehetnék a következő rakományt.
A CNBC arról számol be, hogy számos szakértő és vállalkozó, aki az energetikai iparágban tevékenykedik, egyre hangosabban hívja fel a figyelmet arra , hogy a csökkenő gázárak nem jelentik a válság végét – sőt inkább vészjelzőként szolgálnak.
Az amerikai portál kiemeli, hogy nagy kérdőjelet jelent Kína jövőbeni LNG-igénye, amikor az ázsiai gigász úgy dönt, hogy teljesen újranyitja gazdaságát. Kína volt a világ legnagyobb cseppfolyósított gáz vásárlója, de a zéró Covid-politikája megakadályozza, hogy gazdasága teljes kapacitással működjön. Ha ez a dinamika megváltozik az elkövetkező hónapokban, akkor nagyobb lesz a verseny a gázért, és az árak hirtelen újra jelentősen megugorhatnak, figyelmeztet a CNBC.
Ezen túlmenően a portál elemzése kiemeli, hogy mivel Európa számára gyakorlatilag nem áll rendelkezésre orosz gáz, az ellátás szűkös, ami azt jelenti, hogyha a hőmérséklet csökkeni fog, akkor a most betárazott készletek rohamosan kiürülhetnek.
– jegyzi meg a CNBC írása.
Erre hívja fel a figyelmet a Financial Times szerzője is; elemzésében kiemelve, hogy a telet túlélve tavasszal elölről kezdődik a verseny a gáztárolók feltöltéséért. Viszont ellentétben 2022 első hat hónapjával – amikor az orosz gáz még mindig nagyrészt Európába áramlott – azt kell feltételezni, hogy ez alkalommal a orosz-európai gázforgalom nullához közeli lesz. Ezáltal az öreg-kontinensnek kemény csatát kell megvívnia azért, hogy 2023-ban olyan erős betárazott gáz-pozícióban kezdje meg a telet, mint ma.
(Fotó: 123RF)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Fókuszban Magyar Péter botrányai és hazugságai.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Gyürky Enikő és Csuti a Vekkerben Veczán Zoltánnal és Móna Márkkal beszélget az ukrajnai kényszersorozások nyers valóságáról, az utcáról elhurcolt férfiakról a félelemben élő családokról, és azokról a történetekről, amiket a Mandiner dokumentumfilmjei megrázóan mutatnak be.
Több országban rendkívüli riasztások léptek életbe, a közlekedés és az energiaellátás is akadozik.
Csütörtökön érkezik a MAXIMA következő epizódja.
Egy ponton már abba akarta hagyni, ehelyett most a gólkirályi címért küzd, berobbant a válogatottba, és még a Fradi is vinné...
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
