Az EU egy evolúciós zsákutca?

150 milliszekundum

Avagy 0,15 másodperc. Ennyi ideig tart, míg egy világklasszis sportoló futni kezd a pisztoly eldördülése után. Amíg a hang okozta ingerület a füléből eljut az agyába, ahol az információ feldolgozásra kerül, majd üzenetet küld az izmainak, melyek ennek következtében kirobbannak. 

Az ember természetesen messze nem a legrövidebb reakcióidővel rendelkező élőlény. Az undinula vulgaris esetében 2,5 milliszekundumos, azaz 0,0025 másodperces válaszidőt is mértek már ellenőrzött körülmények között. Külön érdekesség, hogy az erről beszámoló cikket az 1961-ben orvosi Nobel-díjjal elismert magyar tudósról, Békésy Györgyről elnevezett laboratórium munkatársai, P. H. Lenz és D. K. Hartline jegyzik. 

Amikor a reakcióidő élet és halál kérdése

A gyorsaság nem csupán sportesemények esetében jelent előnyt, hanem az evolúció színpadján is. Az állatvilágban közeli rokonokkal nem rendelkező tobzoska nem csak azért veszélyeztetett, mert az afrikai és az ázsiai konyha kedvelt fogása, vagy mert a pikkelyét évszázadok óta használják a keleti gyógyászatban. A kihalás szélére sodródás egyik oka az emlős lassúsága. 

A lassú szaporodás is komoly veszélyt jelent. A tudósok szerint ez volt az egyik oka az ausztrál óriás emu (dromornithidae) vagy az új-zélandi moa kipusztulásának. És ugyancsak komoly problémát jelent az elefántok populációjának fenntartása tekintetében is. 

A sebesség egyben remek gyógyszer is

A reakcióidőnek kiemelkedő szerepe van a vírusok elleni küzdelemben is. A 12 és 18 közötti reprodukciós rátával, azaz R0-lal rendelkező kanyaró esetében egy beteg átlagosan körülbelül tizenöt másiknak fogja átadni a kórt. Ez azt jelenti, hogy a terjedés korai megállítása esetén a fertőzöttek teljes száma nagyságrendekkel kisebb lesz. 

Ezt a tételt igazolja az a tény is, hogy míg a fertőzöttek száma 2021 nyara után tetőzött az európai országokban, addig – az 50 százalék feletti átlagos oltottsági aránynak hála – az elhunytak száma már alatta maradt a korábbi nagy hullámban tapasztaltnak. 

Puhábban, rosszabbul, lassabban, gyengébben

A Daft Punk ikonikus 2001-es, későbbi verziójával Grammy Díjat is elnyerő zeneszáma a keménység, a fejlődés, a gyorsaság és a nagyobb erő himnusza volt, angol címe is ez: Harder, Better, Faster, Stronger. A dal ikonikus sorai pedig így hangzanak:

Work it harder, make it better

Do it faster, makes us stronger

More than ever, hour after hour

Work is never over.

A dalszöveg egyfajta evolúciós sikerkalauzként is használható. A természetben általában azok az élőlények maradnak fent, melyek izomerőben, sebességben, alkalmazkodókészségben jobbak, mint a velük egy területen élő példányok. 

Az Európai Unió döntéshozói feltehetően keveset hallgattak Daft Punkot, mert sajnos nem ezt az iránymutatást követték a COVID járvány alatt. Amikor például 2021. június 25-én Chile és Mongólia már a lakosság több mint felének beadta a protokoll szerinti oltásszámot, az unióban még csupán az állampolgárok kevesebb mint harmada tekinthette magát védettnek. Azaz egyszerűbben: nem voltunk jobbak. 

És nem voltunk gyorsak sem. Míg Japánnak 115 nap kellett ahhoz, hogy 10 százalékos átoltottságról 70 százalékosra emeljék a lakosság védettségét (2021. június 23-tól 2021. október 16-ig), addig az Európai Unió esetében ugyanez több mint dupla ennyi időt, egészen pontosan 264 napot vett igénybe (2021. május 5-től 2022 január 24-ig). 

A fentiekben bemutatott trendektől és eltérésektől valószínűleg nem független, hogy lakosságarányosan körülbelül negyedannyian haltak meg Mongóliában és nagyjából nyolcadannyian Japánban, mint az EU-ban. 

Béna az EU-s pénzügyi idegrendszer is

Az Európai Unió azonban nem csak az egészségügyi vészhelyzetre reagált lassan, hanem a gazdasági veszélyekre is. Bár az első koronavírusos beteget még 2019. november 17-én regisztrálták, és 2020 februárjában már az öreg kontinensre is bizonyítottan megérkezett a betegség, az Európai Bizottság gazdasági válaszlépésére egy teljes évet, 2021. február 19-ig kellett várnunk. 

Az ekkor meghirdetett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) célja a járvány gazdasági következményeinek orvoslása, a közösség országainak növekedési pályára állítása volt. Már itt is kicsit késésben volt az EU, hiszen az unió 2021 eleje óta már újra növekedési pályán van/volt, a negyedéves GDP-növekedési rátánk az EU-ban jellemzően magasabb volt, mint az OECD országok átlagos értéke. 

Románia 2022. október 27-én kapott először nem előfinanszírozási formában pénzt a közösségtől, miközben a terveit közel másfél évvel korábban, 2021. május 31-én adta le, 2021. szeptember 27-én a Bizottság támogatását is megkapta, október 29-én a Tanács is jóváhagyta, a fizetési kérelmét pedig 2022. június 1-én nyújtotta be. 

Lettország 2021. április 30-án adta be RRF terveit, és az első tényleges nem előfinanszírozási célú kifizetést 2022. október 7-én kapta meg. Szlovákia 2022. július 29-én kapta meg az első nem előfinanszírozás keretében kiutalt forrásait, miközben a terveit 2021. április 29-én nyújtotta be. 

És akkor még nem is beszéltünk Lengyelországról és Magyarországról, mely államok még egyetlen eurócentet sem kaptak az RRF alapokból, még előleg formájában sem. Két részletet is csupán egyetlen ország tudott lehívni, a spanyolok. 

Kijelenthetjük tehát, hogy 

A koronavírus elleni egészségügyi harchoz hasonlóan a gazdasági válaszlépések is akadozva, lassan történnek meg. Ahogyan a vakcinák esetében, így a lassú pénzügyi válaszlépéseknél is számolnunk kell a negatív következményekkel. Csak annyi lesz a különbség, hogy itt nem az állampolgárok élete, hanem az európai vállalkozások pénzügyi stabilitása és piaci pozíciója fogja megérezni a késlekedés negatív következményeit.

(Fotó: Pixabay)