Ez még csak a kezdet volt! Hatalmas ipari energiaválság jön – véli a Philips vezérigazgatója

Az utóbbi évek elhibázott energiapolitikája miatt elhúzódó energiaválsággal nézhet szembe Németország és Európa, véli Jeroen van der Veer, a Phillips vezérigazgatója. A vállalatvezető szerint ez akár a kontinens teljes ipari leépítéséhez is vezethet, miközben kitért az alternatív energiaforrások bevezetésének lehetőségeire is. 

Elhibázott energiapolitika 

A német gazdaság jobban meg fogja érezni az energiaválság hatásait, mint más európai országok – az energiafüggő iparágak pedig egyre inkább fontolóra veszik a termelés áthelyezésénének lehetőségét az Egyesült Államokba és Kanadába, ahol alacsonyabbak az energiaárak, véli Jeroen van der Veer, a Phillips vezérigazgatója. 

Van der Veer már korábban is figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt kialakult energiaválság elég sokáig elhúzódhat, hozzátéve, hogy Németország egy sajátos válsággal néz szembe, ugyanis Angela Merkel korábbi kancellár úgy alakította a stratégiát, hogy az ország gazdasága 40 százalékos függőséget alakítson ki az orosz gáztól – egy olyan jelenség, amely kevésbé figyelhető meg más európai államoknál, például Olaszországban, Belgiumban vagy Hollandiában, hangsúlyozta. 

A Royal Dutch Shell korábbi vezérigazgatója rámutat, hogy Európa jelenleg Norvégiából és Algériából, ahogyan az Egyesült Államokból is importál cseppfolyósított gázt (LNG), kiemelve, hogy

A vállalatvezető továbbá aláhúzta, hogy a magas európai gázárak az iparág egyedi jellemzőihez kapcsolódnak: van de Veer szerint cseppfolyósított gázt (LNG) importálni drága, és egyedi infrastruktúra is szükséges hozzá – amely tulajdonképpen Európa esetében hiányos. 

Ezen túlmenően Európa energiapiaca nagyban különbözik az Egyesült Államokétól és az ázsiaitól, tette hozzá: az Egyesült Államok energiaigénye szinkronban van a kínálattal, miközben Ázsia – egy hatalmas nettó importőr – sokfelől importál energiát, többek között Ausztráliából, Indonéziából és Oroszországból. 

„Ázsiának számos alternatívája van, ha egy forrás megszűnik”, hangsúlyozza van der Veer. Európának viszont nem elég, hogy energiafüggőség miatt szenved – a kontinens ambiciózus, 2050-ig tartó zéró éghajlati célokat is kitűzött, mutat rá Európa egyedi helyzetére a vállalatvezető. 

Veszélyben az európai ipar 

A közgazdász figyelmeztet, hogy a jövő évi tél sokkal nagyobb kihívást jelent majd, ugyanis Európának a tárolókapacitás újratöltésére kellene koncentrálnia, viszont az orosz gáz hiányában ezt elég nehéz lehet könnyen elérni. 

ahogyan a vállalatoknak is: sokan árakat emelhetnek, miközben néhány ipar szereplői (például a műtrágya- és acélgyártók) fontolóra veszik a termelés áthelyezését a világ más részeire, ahol az energiaárak alacsonyabbak, véli van der Veer. 

A Phillips vezérigazgatója rámutat, hogy ez a folyamat már részben el is indult, hiszen nem kevés német vállalat költözne az Egyesült Államokba vagy Kanadába, ami van der Veer szerint előre vetítheti a kontinens teljes ipari leépülését, ahogyan a gyártási munkahelyek megszüntetését is eredményezheti. 

A közgazdász szerint mindez lehet, hogy felgyorsítja Németország „zöld” átmenetét, viszont

melyek olyan tényezők voltak eddig amelyek a német gazdasági sikereket építették.

Ezen túlmenően a termelés áthelyezése nem biztos, hogy kifizetődő Európa energiaintenzív iparágai számára, figyelmeztet van der Veer. Az új létesítmények felépítése hatalmas beruházásokat igényel, amelyek hosszú távon megtérülnek, viszont a magas energiaárak nem biztos, hogy olyan sokáig fennmaradnak. 

Azt is fontos figyelembe venni, hogy annak ellenére, hogy az ipari termelés máshová költöztetése csökkenti Európa szénlábnyomát, a szén-dioxid (CO2) kibocsátása továbbá is ártalmas a bolygóra, bárhol is állítják elő, mutat rá a közgazdász.

Átállás szükséges a kilépéshez 

Van der Veer szerint Európa válságból való kilábalási képessége attól függ, hogy

A vállalatvezető kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások kifejlesztése egy igenis tőkeigényes folyamat, ami nagymértékű kormányzati támogatást is igényel. Az atomerőműveknél pedig eltelhet egy bizonyos idő, ameddig az országok megtalálják az optimális termelési pontot – Franciaország tapasztalatai például azt mutatják, hogy évekbe telik, mire végre olcsó áramot lehet kínálni, hangsúlyozza. 

Ennek ellenére Van der Veer arra buzdította a befektetőket, hogy vizsgálják meg az atomenergiában rejlő lehetőségeket, hozzátéve, hogy Németország azon döntése, hogy bezárja atomerőműveit korábban eléggé naivnak bizonyult.

A zöld átállás nem könnyű

A Phillips vezérigazgatója továbbá hangsúlyozta, hogy a zöld gazdaságra való átállás lehetetlen lesz a megfelelő szaktudással és szakértelemmel rendelkező olajipari nagyvállalatokkal való együttműködés nélkül. 

„Nem hiszem, hogy az energetikai átállást egy csomó start-up fogja végrehajtani”, emelte ki. Szerinte csak az olajipari nagyvállalatok rendelkeznek a megfelelő szaktudással, ami az átalláshoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítését jelenti. 

Ezen kívül az energetikai átálláshoz az is szükséges, hogy az ipar együttműködjön a kormányokkal és a fogyasztókkal:

míg azt is figyelembe kell venni, hogy egy több éves folyamatról van szó, mutat rá van der Veer. 

A közgazdász figyelmeztetett, hogy Európa „zöldesítése” nem fogja megállítani az éghajlati válságot, ha a világ többi része sem áll át – a közgazdász arra buzdította a döntéshozókat, hogy sürgessék azokat az amerikai vállalatokat is az átállásra, amelyek jelenleg kevesebb figyelmet fordítanak erre.

Végül van der Veer kiemeli, hogy az energiaipar változásai eredményeképpen az iparág hatalmas mennyiségű tőkét vonz majd magával a jövőben, viszont a befektetők csak akkor fogják finanszírozni az átállást, ha számukra kedvező megtérülést tudnak elérni.

(Fotó: 123RF)