Nógrádi György: Eszkaláció, avagy a háború továbbterjedésének esélyei

A világpolitika fő kérdésévé február 24-e óta az orosz-ukrán háború vált. Nem a több tucat egyéb háború a világ különböző országaiban és országai között, hanem kimondottan ez a háború! Az Európai Unió a meglévő nézetkülönbségek ellenére egységes tudott maradni, és képes volt, ha nehezen is, összhangba hozni a különböző véleményeket. Fontos alapkérdés viszont, hogy míg az Unió az áramellátásban képes saját igényei fedezésére, a gáz területén sajnos erre képtelen. Európának papíron igen, de a valóságban továbbra sincsen egységes közös kül- és biztonságpolitikája. A NATO hagyományos erői jóval erősebbek, mint a hasonló orosz erők, csakhogy Oroszországnak óriási atom-, biológiai- és vegyifegyver készletei vannak. 

Fordulhat a kocka az amerikai félidős választásokon

Az Egyesült Államokban november elején mindeközben helyhatósági választások lesznek. Orosz megítélés szerint, ha a republikánusok legalább az egyik képviselőházban többségbe kerülnek, képesek lesznek az elnök hatalmának korlátozására.

Ha nem így alakul, akkor ki kell várni a két év múlva esedékes elnökválasztást. Ez orosz nézőpontból egy lehetőség a sok közül, de

A frontokon ugyanis egyfajta állóháború alakult ki. Az ENSZ Közgyűlése elítélte Oroszországot, de ennek nincsenek jogi következményei. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagjából 10 az elítélés mellett szavazott. Oroszország nyilvánvalóan vétózott, míg négy állam, ezen belül Kína, India és Brazília is, tartózkodtak. 

Néhány nappal ezelőtt az USA hivatalos dokumentumban jelentette be, hogy számára a fő ellenség a Kínai Népköztársaság. Az orosz-ukrán háborúban Kína nem gyengült meg, és ha jóval nehezebben is, de tovább építi a modern selyem utat. A BRICS államokon (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika ötösének angol rövidítése – a szerk.) belül kiemelt szerepet kap a kínai, orosz, indiai együttműködés kérdése. 

Ukrajna akar és követel

Ukrajna vezetése folytatta korábbi politikáját. Biden felkérte Kijevet, hogy legyen kevésbé kritikus Washingtonnal szemben, mert egyébként nehézségekbe ütközne az ország további katonai és pénzügyi támogatása.

Kijev bejelentette, hogy 1 000 kilométer hatótávolságú pilóta nélküli repülőeszközöket gyárt le. Közölték, hogy támogatják Csecsenföld függetlenségét és azt Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek tekintik. Követelik, hogy az ENSZ foglalkozzon ezzel a kérdéssel. 

Az ukrán katonai kiadások egy év alatt a hatszorosára növekedtek, pedig de facto fegyveres konflikusok már 2014 óta voltak kelet-ukrajnában és a felfegyverkezés is folyt, azaz a kiadások bázisértéke sem volt alacsony.

Az ukrán államadósság év végére el fogja érni az 50 milliárd dollárt (ez egy évnyi magyar GDP közel 30 százaléka és a tavalyi ukrán GDP negyede) – és az ország, továbbá ukrajna több hónap óta gyakorlatilag, fizetésképtelen. Államadóssága 2023-ban megduplázódhat, ami így a GDP 100 százalékát is elérheti.

Frank-Walter Steinmeier német államfő Ukrajnába utazott. Korábban Kijev közölte, hogy nem látják szívesen, mert Merkel alatt külügyminiszterként tárgyalt Lavrovval. Steinmeier újra megerősítette, hogy Berlin nem hajlandó a legmodernebb német hadiipari termékek átadására. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke pedig felszólította Annalena Baerbock zöld párti külügyminisztert, hogy a béke ügyében közvetítsen, és ne a fegyverszállítmányokkal foglalkozzon. Söder bajor miniszterelnök eközben javasolta, hogy a német városokat lássák el rakétaelhárító rendszerrel. Németország továbbá vállalta, hogy ukrajnai fegyverszállításait jövőre megduplázza, és azok értéke el fogja érni a 2,2 milliárd eurót, ami 900 milliárd forintnak felel meg.

Időközben Kazahsztánból kiutasították az ukrán nagykövetet, aki pár hete ittas állapotban(!) azt mondta, hogy most kell minél több oroszt meggyilkolni, mert így a gyerekeinknek kevesebbet kell majd megölniük. 

Az ukrán légelhárítás hatékonysága kijevi közlés szerint 60-ról 80 százalékra növekedett. Kijev felszólította Izraelt, hogy szállítson modern rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának. Izrael elzárkózott a fegyverszállításoktól, csak technológiai együttműködésre hajlandó. 

A CIA főigazgatója Kijevben járt, és megígérte Ukrajna további támogatását titkosszolgálati adatokkal. Az USA közölte továbbá, hogy ez év végéig modernizálják az Európában lévő amerikai atomarzenál egyes bombáit. 

A horvát államfő a minap kijelentette, hogy ez a konfliktus lényegében orosz-amerikai háború. Amikor a román védelmi miniszter hasonló nyilatkozatot tett és közölte, hogy az orosz-NATO és ezen belül az orosz-amerikai tárgyalásokra nem biztos, hogy meg kellene hívni Ukrajnát – le kellett mondania.

Az orosz-ukrán háborúban eddig 28 fogolycserére került sor. Továbbra is orosz kézen van viszont az Azov ezred 700 katonája és Mariopol védői közül, mintegy 2 000 fő. Az oroszok bejelentették, hogy ha a jövőben a helyzet úgy kívánja, lelövik a felettük lévő amerikai műholdakat. 

A lengyelek atombiztos védelemre vágynak

A lengyel vezetés bejelentette, hogy amerikai atomeszközöket kér a területére. Varsó vállalta 15 000 ukrán katona kiképzését. A lengyel kormány ezen túlmenően határozatot fogadott el, miszerint Oroszország terrorista állam. Varsó az elmúlt napokban lerombolta a területén lévő szovjet emlékműveket és 210 kilométer hosszan az orosz határnál – a kalinyingrádi körzetben – megerősítette az ott állomásozó fegyveres erőit. Hivatalos indoklás szerint “védekeznek a migrációval szemben.“

Az oroszok – és erről alig esik szó a világsajtóban – több fronton is szemben állnak a nyugati hatalmakkal: Szíriában, a volt szovjet déli tagországokban, Líbiában, Irakban és sok egyéb kisebb, nem annyira aktív konfliktusban is. 

Az oroszok az elmúlt napokban a védelmi miniszterek szintjén egyeztettek több nyugati hatalommal, így az Egyesült Államokkal is. Ukrajna szétlőtt területeinek zöme ma Oroszországhoz tartozik. 

Európai következmények

A háború – Ukrajna mellett – elsősorban az Európai Uniót sújtja. Az energiaválsággal, az ukrán menekültekkel és a téves szankciós politikával. A berlini csúcstalálkozón az uniós vezetés közölte, hogy Ukrajnának eddig 350 milliárd euró kára van. Az ukránok ezzel szemben azt becsülték, hogy a kár ennek több mint a duplája: 750 milliárd euró. 

Az Unió – részint a háború hatására – a korábbinál is nagyobb teret veszített gazdasági és politikai értelemben is. Ebben próbál most a francia elnök és a német kancellár együtt, az USA-val szemben fellépni. 

A közös valuta, az Euró mély válságban van, és ez igaz az Unió egész gazdaságára. Az európai beruházói működőtőke és gazdaság egy része egyszerűen átköltözik az USA-ba. Ez Európának kétszeres veszteség.

Hogy állunk a 44 fokozatú Kahn skálán?

Az első világháborúról az egyik legjobb régi film (amelynek a remake-je a Netflixen is megjelent a minap) a Nyugaton a helyzet változatlan című mozi volt. Egyik utolsó mondata is így hangzott. Az elmúlt 24 órában a helyzet az ukrán harcokban is változatlan. Már csak az a kérdés: vajon hol állunk a Kahn féle 44 fokozatú skálán?!

(Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula)