A nyári időszámításon, mint az árammegtakarítás egyik módján gondolkodik Szerbia és Észak-Macedónia is.
Szerbiai szakemberek szerint a nyári időszámítás kitolása az őszi és a téli hónapokra akár a villanyáram megtakarítása szempontjából is megfontolandó, hiszen a nappali fény melletti munkát jobban ki lehet így használni. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a döntés előtt először meg kell vizsgálni, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb hányada reggel hány órakor kezd el dolgozni.
Milan Banjac, a Belgrádi Gépészeti Kar professzora a szerbiai Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, a téli időszakban energiamegtakarítást lehetne elérni, ha
Mint elmagyarázta, igaz a téli és a nyári időszámítást is annak idején az energiahatékonyság miatt, vagyis az energiamegtakarítás miatt vezették be, hogy a munkavégzés időszakát a nappali fény időszakához igazítsák, mégis Szerbia esetében, aki az időzóna szélén helyezkedik el, az időátállítás nem hozta meg a várt eredményeket.
Szavai szerint Belgrádban és Párizsban jelenleg ugyanannyi az idő, ám a napfelkelte nem ugyanabban az időben van mindkét városban. Mint mondta,
Éppen ezért a szavai szerint nem lenne szabad Szerbiának a nyári időszámításról áttérni a téli időszámításra, a jelenlegi időszámítás sokkal jobban alkalmazkodik a polgárok munkaidejéhez.
Vagyis a téli időszámítással való átálláskor a jelenlegi 7 órás napfelkelte 6 órakor történne, és a naplemente a jelenlegi 17 óra helyett már 16 órakor következne be. Mint leszögezte sokkal jobban megfelelne Szerbiának, ha a Greenwich +2 időzónához csatlakozna, és a munkaidő kezdetét reggel 7 órára tennék. Ennek a döntésnek a hatása pedig már az energiamegtakarításban is megmutatkozna.
Ljubodrag Savić (Lyubodrág Szávity), a belgrádi Közgazdasági Kar professzora ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy ilyen döntés előtt először fel kell mérni, hogy a foglalkoztatottak többsége hány órakor kezd el dolgozni, vagyis mekkora azok aránya, akik 6 órától dolgoznak, és hányan vannak akik 7-8 órától. Ebben az esetben a termelésben dolgozók aránya és munkaideje adhatna elsősorban mérvadó választ. Rámutatott ugyanakkor, hogy még emellett is számos paramétert figyelembe kellene venni, már csak azért is, mert
mégiscsak egy féléves periódusról van szó. Csak egy ilyen analízis után lehetne valós kimutatásokkal igazolni a villanyáram megtakarítását.
Észak-Macedónia azonban úgy tűnik határozottabb ebben a kérdésben, hiszen a macedón kormány úgy rendelkezett, a gazdasági minisztériuma fontolja meg annak lehetőségét, hogy október végén nem térnek át a téli időszámításra, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a nyári időszámítás energiamegtakarításhoz vezethet. Az észak-macedóniai kormány ezen az ülésén több olyan válságkezelő intézkedésről is döntöttek, amelyek az energiaválság kezelésére vonatkoznak.
Az óraátállítás megszüntetésének kérdése nem új keletű, az Európai Bizottság 2018-ben már adott erre javaslatot, de még az EU-tagállamok egyike sem tudott döntést hozni.
Hiába az Európai Parlament néhány éve elfogadott döntése, hiába utasítja el az európai polgárok többsége, az óraátállítás továbbra is velünk maradt. A járvány alatt érhető módon más prioritások foglalkoztatták a döntéshozókat. A magyarok is már számtalanszor kinyilvánították, hogy többségük értelmetlen nyűgnek gondolja az óraátállítást. A magyar válaszadók kétharmada egyébként, ha választhatna, a nyári időszámítást választaná.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
Szerb mentalitással magyar rendszerben.
Óriási tétje van az ügynek.
Nem hosszabbították meg a NIS működési engedélyét.
Vucsicsék tehetetlenek.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
