Már számolják vissza a napokat: Ukrajnában az atomfegyverről suttognak – Budapestet is emlegetik

Nagy terveket szőnek Kijevben a politikai és gazdasági korlátok ellenére.

A vállalati kémkedés fénykorát a hidegháború időszaka jelentette, de ez a kétes jelenség a jelek szerint új lendületet kapott.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az utóbbi pár évben a digitalizáció fokozatos felfutásával párhuzamosan reneszánszát éli a vállalati kémkedés. Ám ma már nem az olyan érzékenynek mondott iparágak vannak a kémkedés fókuszában, mint a védelmi ipar vagy éppen a gyógyszeripar. A vállalati kémkedést egyre inkább kisebb cégekre fókuszálva is használják, többnyire olyan – elsőre talán meglepőnek tűnő – ágazatokban, mint az oktatás vagy a mezőgazdaság. Így összességében napjainkra a vállalati kémkedés általános üzleti kockázattá vált. Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy a vállalati kémkedés olyan korszakába lépett, amely sok hasonlóságot hordoz magában a kémkedés hidegháború jelentette aranykorával, de a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt mégis eltér attól.
Az egyik ok alapvetően az immateriális gazdaság tagadhatatlan növekedése, a másik okot pedig az online hackerek egyre növekvő kifinomultsága jelenti. A cégvezetőknek aggódniuk kell, hiszen a jogtalanul megszerzett információkat, fontos adatokat dollármilliókért képesek értékesíteni a kémkedők. Ugyanakkor a szellemi tulajdont biztonságos körülmények között tartani különösen nehéz a 21. századi digitalizáció korában, amikor a technológia folyamatosan fejlődik.
A szellemi tulajdon kapcsán a legtöbbeknek a különböző szabadalmak jutnak eszükbe, különösen az USA-ban, mióta az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága két ítéletében megsemmisítette az üzleti módszerek és az absztrakt ötletek védelmét, ami sok szoftveralapú találmányt érintett. Éppen emiatt
A szabadalmak erősebb védelmet nyújtanak, viszont az üzleti titkok előnye, hogy örökké megmaradnak, de csak akkor, ha kellően jó védelemmel ellátva őrzik őket.
Az elmúlt öt évben egyre több cég egyre több iparágban jön rá az üzleti titkok fokozott védelmének fontosságára. A digitalizáció azért súlyosbította a vállalati kémkedés problémáját, mert az olyan régebbi iparágak, mint az oktatás vagy az autógyártás növelik a különböző szoftverekbe való befektetést, ami megkönnyíti a hackerek munkáját, amennyiben nincsenek kellő védelemmel ellátva. A sok induló vállalkozással működő iparágak különösen kitettek a vállalati kémkedésnek, hiszen az új technológiákat rendszerint kombinálják mobil alkalmazottakkal, akik feltörekvő cégek között mozognak. Egy ilyen eset miatt nyert 2018-ban az Alphabet Waymo önvezető egysége 245 millió dolláros elszámolást az Ubertől, mert bebizonyosodott: a Waymo egyik mérnöke üzleti titkokat vitt magával, mikor elment a fuvarozó céghez.
Az üzleti titkok törvényi szintű védelme az Egyesült Államokban 2016-ban erősödött meg, mikor elfogadták a Defend Trade Secrets Act-t. Ez lényegében jelentősen kibővítette a szövetségi törvény hatálya alá tartozó titkok típusát és számát. Ennek elfogadásával az üzleti titkokkal kapcsolatos benyújtott ügyek száma 30 százalékkal ugrott meg.
Az más kérdés, hogy a legtöbb cég rosszul kezeli az üzleti titkait. Nem elég csupán ésszerű erőfeszítéseket tenni az ilyen titkos információk bizalmas kezeléséhez, hanem magát az üzleti titkot is célszerű világosan, egyértelműen megfogalmazni. Ez volt a probléma a Mallet nevű sütőipari termékekkel foglalkozó cég esetében is, amikor nem tudták megakadályozni, hogy egy feltörekvő rivális cég az ő sajtjukhoz hasonló leválasztó szereket használjon, mert az Egyesült Államok egyik fellebbviteli bírósága úgy döntött, hogy a Mallet nem dokumentálta kellőképpen a recept titkos képletét.
Az ilyen és ehhez hasonló döntések miatt fontos a világos megfogalmazás, és ez szolgáltatott alapot arra, hogy
A kapott eredményeket pedig így az üzleti titkok szigorúbb védelmére tudják felhasználni. Ez teremtette meg az üzleti, illetve kereskedelmi titkok tanácsadóinak iparágát, de az ügyvédekre is megugrott a cégek kereslete. Rengeteg szabadalmi ügyvéd van, de kevesen értik meg az üzleti titkokat, és hajlamosak inkább egyből a peres eljárásokra fókuszálni. A problémát a cégek úgy előzhetik meg, ha sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az üzleti partnereiktől származó esetleges kockázatokra, többek között például a közös vállalatoknál.
A tajvani globális vállalat, a TMSC valósítja meg talán a legjobb gyakorlatot az üzleti titkok megfogalmazása és kezelése terén. Ennek a tajvani chipgyártónak erre jó oka is van, mivel ez az iparág rendkívül érzékeny, és tele van a riválisok számára kulcsfontosságú információkkal. Tajvan számára különösen Kína jelent aggodalmat e tekintetben. A tajvani hatóságok az elmúlt hónapokban számos kínai kísérletet tártak fel: olyan félvezetőmérnököket küldtek a szigetre, akik eltitkolták a származásukat, és illegálisan regisztráltak, így megpróbálva információkat szerezni. Májusban egyébként a tajvani parlament nem véletlenül fogadott el egy olyan törvényt, amely akár 12 éves börtönbüntetéssel is sújthatja azt, aki megszerzi vagy használja a kijelölt alapvető technológiákat külső entitások javára.
Az Egyesült Államok számára is Kína jelenti a legnagyobb problémát, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy nem csak Kína él ilyen eszközökkel. A barátságosnak tűnő államok is élnek a kémkedés eszközeivel. Például Izrael is kémkedik az Egyesült Államok cégei ellen, hogy ezt saját technológiai és katonai iparának javára fordíthassa. De az sem mindig hoz hasznot, ha a különböző olyan szereplők, mint a kormányok, vállalati riválisok vagy éppen vállalati bennfentesek által jelentett fenyegetéseket diszkréten kezelik, hiszen könnyen megeshet, hogy ezek egyszerre munkálkodnak.
Egy másik kihívást jelentenek azok a cégek, amelyek törekszenek az üzleti titkok leleplezésére. Igaz, hogy ezek a cégek annyit költhetnek IT rendszereik fejlesztésére amennyit csak akarnak, de továbbra is ügyelniük kell a kiszűrés analóg formáira.
A vállalati kémkedés nagyobbik része a kémkedők szemszögéből egyébként homályos, egy részük pedig teljesen legális. Sok fedezeti alap figyeli a gyári tevékenységet gyalogos katonákkal vagy éppen műholdképek segítségével, hogy felmérjék a teljesítményt, és ezek alapján fogadjanak a részvényekre.
Ismert olyan módszer is, amikor a kémkedő cégek azért bérelnek fel különböző ügynököket, hogy elfogadható letagadást szerezhessenek a kémkedésről. Ez a módszer az 1980-as évek nagy felvásárlásaiban bukkant fel, és azóta rohamosan kinőtte magát. A legtöbb ilyen munka legális, és az ügyfelek leendő üzleti partnereinek átvilágítását jelenti. De előfordul olyan tevékenység is, mikor a cégek kétes tevékenységet, adott esetben lehallgatást is folytatnak.
Összességében mindezek a veszélyforrások a különböző cégek számára a digitalizációval párhuzamosan egyre fokozottabban jelentkezhetnek, amit az sem enyhít, hogy csúcson van az alkalmazottak mobilitása.
Végül pedig a geopolitikai hátteret sem lehet figyelmen kívül hagyni: a geopolitikai feszültségek kiújulása ösztönözni fogja az olyan titkos tevékenységeket, mint a vállalati kémkedés.
Borítókép: MTI/ EPA/ Felipe Trueba