Németország energetikai helyzete nem túl biztató, az Északi Áramlat gázvezeték robbanása pedig csak tovább rontotta geopolitikai és gazdasági helyzetét.
Németország igen nehéz időkön ment keresztül az utóbbi néhány hónapban, hiszen a háború – és persze a szankciók – igencsak megnehezítették számára a gáztározói feltöltését, sőt ahogyan a Makronóm már korábban beszámolt róla, az autóipart és a vegyipart is erősen érintette ez a kettő.
Júliusban már kitört a pánik, hiszen az éves karbantartás miatt leállt az Északi Áramlat 1 és félő volt, hogy nem is indul újra - a németek legalább is számítottak erre az eshetőségre. Ekkor Németország kétségbeesetten kezdte keresni azt, hogy hol spóroljon: ekkor léptek életbe a takarékossági intézkedések, amelyekről azóta kiderült, hogy senki nem tartja be őket.
Németország legnagyobb privát lakásüzemeltető vállalata, a Vonovia bejelentette, hogy 23:00 és 6:00 között 17 °C-ra csökkenti bérlői fűtésének hőmérsékletét, amitől 8 százalékos megtakarítást vártak. Dippoldiswalde városában egy lakásszövetkezet ennél drasztikusabb intézkedést vezetett be, miszerint,meleg vizet csak 4-8, 11-13 és 17-21 óra között biztosít a bérlőknek. Emellett a német lakosokat is felszólították, hogy spóroljanak önként és zuhanyozzanak kevesebbet - adta hírül korábban a Makronóm.
Úgy tűnt, a terv működik, a németek valóban kevesebbet fogyasztottak. Ám - bár eddig is csökkentett mértékű gáz áramlott hozzájuk - szeptemberben, miután megsérültek a vezetékek, megszűnt a gázszállítás, így Németországnak más országokhoz kellett fordulnia gázért, többek között Norvégiához, Hollandiához és Belgiumhoz.
Németország jelenleg rendkívüli mértékben függ az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáztól, hogy fenntartsa iparát és gazdaságát, az Északi Áramlat gázvezeték robbanása óta pedig Németország még inkább függővé vált – állítja a ZeroHedge.
A gázvezeték felrobbanása megváltoztatta Németország teljes geopolitikai helyzetét, hiszen szinte reménytelen, hogy Németország újraindítsa kapcsolatait Oroszországgal, és újra hozzáférjen az olcsó gázhoz. Emiatt azokhoz az országokhoz kell fordulnia, akikkel jó kapcsolatot ápol, ám Németország nincs kibékülve az onnan érkező gáz csillagászati költségével.
Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter szintén hangot adott annak, hogy a folyékony gáz Németországba történő szállítása igen drága. Szerinte további tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy csökkenjenek a gázárak.
Habeck szerint
az EU-nak „olyan beszerzési szabályokat kellene alkotnia, amely meggátolja, hogy az egyes tagországok túllicitálják egymást, és felhajtsák a világpiaci árakat”.
Habeck nem árulta el, hogy mely országokat vádolja az árak emelésével.
Borítókép: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Európa évtizedek óta az egyik legfontosabb és legszükségesebb energiával kapcsolatos döntését hozta meg – írta az Európai Néppárt bejegyzésében.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
Hatalmas tűz keletkezett a robbanások nyomán.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 29 éves szlovák állampolgárságú nő, Balogová Izabela a kisfiával, Szabó Ferenccel december 17-én dél körül csepeli otthonából ismeretlen helyre távozott.
Garanciavita miatt továbbra is zárva marad az M30-as autópálya.
