Az Magyar Nemzeti Bank, az MNB Monetáris Tanácsa ma tartotta kamatmeghatározó ülését, amelyen – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem emelte meg az alapkamatot. A jegybank tehát tartja magát ahhoz, hogy az infláció leszorítása és a forint további esésének megakadályozása érdekében szigorú monetáris politikát folytat. A kurzus ma stabil volt, napközben 411-ig is erősödött a forint az euróval szemben.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülését feszült várakozások előzték meg, hiszen az elsődlegesen a forint árfolyamának alakulására fejti ki a hatását. A forint az elmúlt hetekben 405 forint környékére erősödött, azonban jelenleg, kedd délután, ismét 411-412 fölé gyengült az euróval szemben.
Az utóbbi időszakban, pontosabban mióta a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy a kamatfolyosó plafonját 15,5 százalékról 25 százalékra emeli, a forint árfolyama az euróval szembeni, 430 feletti mélypontról némileg erősödni tudott: az utóbbi napokban 409-416-es sávon belül ingadozik.
Ez utóbb, pár forintos mozgás csak azok számára érthető jelentős árfolyamingadozásnak, akik napi szinten kereskednek a forinttal.
A mai döntés előzménye tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyjából másfél héttel ezelőtt jelentette be az irányadó kamat 18 százalékra való emelését azzal, hogy bevezette az egynapos betéti eszközt.
Mindezeknek megfelelően a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülését megelőzően a fő kérdés ma az volt, hogy változtatnak-e a jelenlegi alapkamat szintjén, hiszen egy esetleges alapkamat emeléssel csökkenhetett volna a jegybanki alapkamat és a frissen bevezetett egynapos betéti eszköz szintje közti különbség.
A szakértők – a befektetőkkel egyetemben – a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülését megelőzően azt várták, hogy a jegybanki alapkamat szintjét nem fogják emelni, hiszen
Emellett azt várták, hogy akár 2023-ig is fennmaradhat a jelenleg megismert, “új” rendszer azzal, hogy az egynapos betét fogja jelenteni az irányadó rátát.
A szakértők előzetes várakozásai beigazolódtak, hiszen a Monetáris Tanács nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz, illetve annak szintjéhez: ez továbbra is a szeptember 28-i monetáris tanácsi ülésen meghatározott 13 százalékon maradt. A jegybank már korábban is jelezte, hogy szerintük a 13 százalékos szintű jegybanki alapkamat képes megbirkózni a fundamentális inflációs kihívásokkal.
Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Mai ülésén - mint a hírből is kitűnik - a jegybank bár bejelentette kamatemelési ciklusának végét, a forint árfolyamzuhanásának megállítására tehát 1,5 hete bevezette az egynapos betétet magas, 18 százalékos kamattal – és továbbra is ezeket a kondíciókat alkalmazza. Azaz a célt jóval meghaladó infláció leszorítása és a forint további esésének megakadályozása érdekében szigorú monetáris politikát folytat, változatlan alapkamat mellett is - húzza alá Regős Gábor.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője megjegyzi, hogy a jegybank az inflációval kapcsolatban optimistának tűnik, így az MNB nem is tartja szükségesnek a monetáris politika további szigorítását.
A csökkenő, de még mindig magas energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő kereslet egyaránt elvezethetnek az infláció lassulásához, így elemzésében jövőre már az infláció enyhülésére számít.
A jegybank azt is megállapítja, hogy
A következő időszak monetáris politikája tehát alapesetben, bár szigorú lesz, de
Ugyanakkor ha a piaci folyamatok nem a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor további lépésekre lehet szükség az inflációs cél eléréhez. Itt
Bár a világpiaci gázárak már csökkennek, az októberi új gázévvel még a korábbi magas árak kezdenek beszivárogni az árazási döntésekbe.
A magyar jegybank tehát a régióban a legszigorúbb, de erre szükség is van a jelenlegi gazdasági közegben, ez elengedhetetlen az inflációs célkövetés mellett a pénzügyi stabilitás szempontjából is.
Ugyanakkor a jelenlegi turbulens időszakban csak az biztos, hogy
Ebben az energiaárak, a forint árfolyama és az élelmiszerárak játszhatnak legnagyobb szerepet.
Kis, nyitott gazdaságban ezek mellett az ár-bér spirál szerepe eltörpül, fontos, hogy erre hivatkozva ne csökkenjenek a reálbérek jelentős mértékben, még ha ez a keresletet hűti is. Fontos továbbá, hogy a kereslet hűtése csak akkora mértékű legyen, ami nem eredményezi a fogyasztás túlzott visszaesését.
A bérek dinamikus emelkedése bár befolyásolja az inflációt, de korábban sem vezetett annak elszabadulásához, ebből a szempontból a forintárfolyam, az élelmiszer- és az energiaárak a döntő fontosságúak - zárja gyors-értékelését Regős Gábor.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Noha a miniszterelnök is pedzegette, hogy a kis kamat a jó kamat, egyelőre a jegybank továbbra sem szállítja lentebb az irányadó rátát.
Balásy Zsolt lelkesen is kérdezgette Zsiday Viktort ruandai kalandjairól.
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
Nem egyszeri kedvezményről van szó, hanem valódi fordulatról.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
