Az MNB friss kamatdöntésének háttere és a várható inflációs kilátások

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülését feszült várakozások előzték meg, hiszen az elsődlegesen a forint árfolyamának alakulására fejti ki a hatását. A forint az elmúlt hetekben 405 forint környékére erősödött, azonban jelenleg, kedd délután, ismét 411-412 fölé gyengült az euróval szemben. 

Az utóbbi időszakban, pontosabban mióta a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy a kamatfolyosó plafonját 15,5 százalékról 25 százalékra emeli, a forint árfolyama az euróval szembeni, 430 feletti mélypontról némileg erősödni tudott: az utóbbi napokban 409-416-es sávon belül ingadozik. 

Ez utóbb, pár forintos mozgás csak azok számára érthető  jelentős árfolyamingadozásnak, akik napi szinten kereskednek a forinttal. 

A mai döntés előzménye tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyjából másfél héttel ezelőtt jelentette be az irányadó kamat 18 százalékra való emelését azzal, hogy bevezette az egynapos betéti eszközt.

Mindezeknek megfelelően a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülését megelőzően a fő kérdés ma az volt, hogy változtatnak-e a jelenlegi alapkamat szintjén, hiszen egy esetleges alapkamat emeléssel csökkenhetett volna a jegybanki alapkamat és a frissen bevezetett egynapos betéti eszköz szintje közti különbség. 

A szakértők – a befektetőkkel egyetemben – a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülését megelőzően azt várták, hogy a jegybanki alapkamat szintjét nem fogják emelni, hiszen

Emellett azt várták, hogy akár 2023-ig is fennmaradhat a jelenleg megismert, “új” rendszer azzal, hogy az egynapos betét fogja jelenteni az irányadó rátát.

A szakértők előzetes várakozásai beigazolódtak, hiszen a Monetáris Tanács nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz, illetve annak szintjéhez: ez továbbra is a szeptember 28-i monetáris tanácsi ülésen meghatározott 13 százalékon maradt. A jegybank már korábban is jelezte, hogy szerintük a 13 százalékos szintű jegybanki alapkamat képes megbirkózni a fundamentális inflációs kihívásokkal.  
 

 
Mai ülésén - mint a hírből is kitűnik - a  jegybank bár bejelentette kamatemelési ciklusának végét, a forint árfolyamzuhanásának megállítására tehát 1,5 hete bevezette az egynapos betétet magas, 18 százalékos kamattal – és továbbra is ezeket a kondíciókat alkalmazza. Azaz a célt jóval meghaladó infláció leszorítása és a forint további esésének megakadályozása érdekében szigorú monetáris politikát folytat, változatlan alapkamat mellett is - húzza alá Regős Gábor.

A Makronóm Intézet szakmai vezetője megjegyzi, hogy a jegybank az inflációval kapcsolatban optimistának tűnik, így az MNB nem is tartja szükségesnek a monetáris politika további szigorítását. 

A csökkenő energiaárak mérsékelhetik az infláció növekedési ütemét

A csökkenő, de még mindig magas energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő kereslet egyaránt elvezethetnek az infláció lassulásához, így elemzésében jövőre már az infláció enyhülésére számít.

 A jegybank azt is megállapítja, hogy

A következő időszak monetáris politikája tehát alapesetben, bár szigorú lesz, de

Ugyanakkor ha a piaci folyamatok nem a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor további lépésekre lehet szükség az inflációs cél eléréhez. Itt 

Bár a világpiaci gázárak már csökkennek, az októberi új gázévvel még a korábbi magas árak kezdenek beszivárogni az árazási döntésekbe.

A magyar jegybank tehát a régióban a legszigorúbb, de erre szükség is van a jelenlegi gazdasági közegben, ez elengedhetetlen az inflációs célkövetés mellett a pénzügyi stabilitás szempontjából is.

 Ugyanakkor a jelenlegi turbulens időszakban csak az biztos, hogy 

Ebben az energiaárak, a forint árfolyama és az élelmiszerárak játszhatnak legnagyobb szerepet. 

Kis, nyitott gazdaságban ezek mellett az ár-bér spirál szerepe eltörpül, fontos, hogy erre hivatkozva ne csökkenjenek a reálbérek jelentős mértékben, még ha ez a keresletet hűti is. Fontos továbbá, hogy a kereslet hűtése csak akkora mértékű legyen, ami nem eredményezi a fogyasztás túlzott visszaesését.

A bérek dinamikus emelkedése bár befolyásolja az inflációt, de korábban sem vezetett annak elszabadulásához, ebből a szempontból a forintárfolyam, az élelmiszer- és az energiaárak a döntő fontosságúak - zárja gyors-értékelését Regős Gábor.