Kína, Dél-Korea és Japán a globális gyártás 92 százalékát adja. A reszli a többieké.
Az elektromos járművek piaca 2028-ra várhatóan eléri a 100 milliárd dolláros bűvös határt. Az Európai Unió 2035-re írta elő a nulla kibocsátás elérését, akkorra az iparág globálisan is az egyik legmeghatározóbb ágazat lesz. Azok az országok, amelyek időben ébredtek, már régen megkezdték a terjeszkedést, és valódi akkumulátor-nagyhatalommá váltak.
Hazánk ebből a szempontból rendkívül okosan járt el, amikor bevonzotta az ázsiai e-gyártókat, Magyarország így valóban szép szeletet kap abból a tortából, amelyből másoknak csak morzsák jutnak.
Bár az USA és Európa kétségbeesetten erőlködik, hogy valahogy utolérje akkumulátorgyártásban az ázsiai vállalatokat, erre esélye sincs. A kínai dominancia annyira meghatározó a piacon, hogy a többiek szinte csak a futottak még kategórián belül léteznek. Lássuk tehát a világ 10 legnagyobb akkumulátorgyártóját. Ha rápillantunk az ábrára, mindjárt érthető, mekkora is az a szakadék.
Az egyből szembeötlő, hogy mind a 10 ázsiai vállalat. Az még durvább, hogy a kínai vállalatok jelenleg a globális piac 56 százalékát uralják, ezt – jócskán lemaradva – a dél-koreai (26 százalék) és a japán cégek (10 százalék) követik. És igen, a maradék 8 százalék oszlik szét az összes többi ország között a világon, akik beszálltak ebbe az üzletbe.
A Debrecenben éppen óriásberuházásba kezdett CATL dominanciája a gyártók között egészen elképesztő. Tavaly a globális piac 32 százalékát uralta, idén már a 34-es szám villog a kijelzőn. Ez azt jelenti, hogy
és szállítja többek között a Teslának, a Peugeot-nak, a Hyundainak, a Hondának, a BMW-nek, a Toyotának, a Volkswagennek és a Volvónak.
Meglepő, de az LG annak ellenére meg tudta őrizni a második helyét, hogy tavaly nyáron óriási botrány robbant ki egy tűzveszélyes akkumulátora miatt. Az ügyben érintett General Motors 143 ezer darabot hívott vissza a Chevrolet Boltokból, ami nagyon sokba került az LG-nek: mintegy 2 milliárd dollárt fizetett az amerikai vállalatnak, nem beszélve a tőzsdén bukott, szintén több milliárdra rúgó összegről.
A dobogó harmadik helyén a szintén kínai BYD áll, 12 százalékos piaci részesedéssel. Érdekes a vállalat brutális növekedése: a 2021-es adatokhoz képest duplázott, így tudta elvenni a Panasonictól a bronzérmet. Az előrejelzések szerint hamarosan újabb helycsere következik, mivel – amennyiben tudja tartani növekedési ütemét – hamarosan megelőzi az LG-t is.
Mondanánk, hogy a verseny nyitott, de ez jelenleg nem igaz. Van Kína, van Dél-Korea és Japán.
ez a felállás az elkövetkezendő években valószínűleg így is marad, sőt: a távolság még tovább fog nőni.
Infografika: visualcapitalist.com
Nyitókép: 123rf
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Mutatjuk az adatokat!
Hazánk élen jár a zöldenergia felhasználásában.
A heti Presszóban szó esett a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról, Magyar Péter tüntetéséről és Kiss László DK-s polgármester börtönből irányított önkormányzatáról is.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
Nem mindennapi videót osztott meg a közösségi oldalán Sulyok Tamás, köztársasági elnök.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
