Kína, Dél-Korea és Japán a globális gyártás 92 százalékát adja. A reszli a többieké.
Az elektromos járművek piaca 2028-ra várhatóan eléri a 100 milliárd dolláros bűvös határt. Az Európai Unió 2035-re írta elő a nulla kibocsátás elérését, akkorra az iparág globálisan is az egyik legmeghatározóbb ágazat lesz. Azok az országok, amelyek időben ébredtek, már régen megkezdték a terjeszkedést, és valódi akkumulátor-nagyhatalommá váltak.
Hazánk ebből a szempontból rendkívül okosan járt el, amikor bevonzotta az ázsiai e-gyártókat, Magyarország így valóban szép szeletet kap abból a tortából, amelyből másoknak csak morzsák jutnak.
Bár az USA és Európa kétségbeesetten erőlködik, hogy valahogy utolérje akkumulátorgyártásban az ázsiai vállalatokat, erre esélye sincs. A kínai dominancia annyira meghatározó a piacon, hogy a többiek szinte csak a futottak még kategórián belül léteznek. Lássuk tehát a világ 10 legnagyobb akkumulátorgyártóját. Ha rápillantunk az ábrára, mindjárt érthető, mekkora is az a szakadék.
Az egyből szembeötlő, hogy mind a 10 ázsiai vállalat. Az még durvább, hogy a kínai vállalatok jelenleg a globális piac 56 százalékát uralják, ezt – jócskán lemaradva – a dél-koreai (26 százalék) és a japán cégek (10 százalék) követik. És igen, a maradék 8 százalék oszlik szét az összes többi ország között a világon, akik beszálltak ebbe az üzletbe.
A Debrecenben éppen óriásberuházásba kezdett CATL dominanciája a gyártók között egészen elképesztő. Tavaly a globális piac 32 százalékát uralta, idén már a 34-es szám villog a kijelzőn. Ez azt jelenti, hogy
és szállítja többek között a Teslának, a Peugeot-nak, a Hyundainak, a Hondának, a BMW-nek, a Toyotának, a Volkswagennek és a Volvónak.
Meglepő, de az LG annak ellenére meg tudta őrizni a második helyét, hogy tavaly nyáron óriási botrány robbant ki egy tűzveszélyes akkumulátora miatt. Az ügyben érintett General Motors 143 ezer darabot hívott vissza a Chevrolet Boltokból, ami nagyon sokba került az LG-nek: mintegy 2 milliárd dollárt fizetett az amerikai vállalatnak, nem beszélve a tőzsdén bukott, szintén több milliárdra rúgó összegről.
A dobogó harmadik helyén a szintén kínai BYD áll, 12 százalékos piaci részesedéssel. Érdekes a vállalat brutális növekedése: a 2021-es adatokhoz képest duplázott, így tudta elvenni a Panasonictól a bronzérmet. Az előrejelzések szerint hamarosan újabb helycsere következik, mivel – amennyiben tudja tartani növekedési ütemét – hamarosan megelőzi az LG-t is.
Mondanánk, hogy a verseny nyitott, de ez jelenleg nem igaz. Van Kína, van Dél-Korea és Japán.
ez a felállás az elkövetkezendő években valószínűleg így is marad, sőt: a távolság még tovább fog nőni.
Infografika: visualcapitalist.com
Nyitókép: 123rf
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.
Ezt beszélik Prágában.
Miért nem engedi nyilatkozni Magyar Péter a jelöltjeit? Talán őket is „agyhalottnak” tartja? Riportunk.
A Mandiner exkluzív interjúja Dömötör Csabával.
Arra kérjük olvasóinkat, új elérhetőségünkön jelezzenek minden fontos információt Magyar Péter embereiről.
Újabb teltházas Mandiner Klubest, bátor kérdésekkel és őszinte válaszokkal.
A kormányfő szerint a gyáravatóval „ma reggel Zalaegerszeg is lép egy nagyot előre.”
Nem a bűnöző, korrupt ukrán vezetők halnak meg a fronton, de ők döntenek.
