Energetikai korszerűsítés, ipari automatizálás, külföldi terjeszkedés – okosan használják fel a cégek a Magyar Multi Program keretében kiosztott támogatást. Van, aki hőszivattyús rendszert, napelemfarmot épített belőle, így az energiakrízis sem fenyegeti versenyképességét, és olyan is van, akinek éppen most érkezik meg az új gyártósora, és hónapokon belül indítja az exportot. A Makronóm riportja a Magyar Multi Program oklevélátadó ünnepségéről.
„A kilencvenes évek elhibázott privatizációja után szükségünk van a globális értékláncok magyarországi jelenlétére, hiszen a világ piacainak 80 százalékát a 600 legnagyobb cég uralja. Mi azt szeretnénk, ha húsz-harminc éven belül lenne legalább két-három olyan magyar tulajdonú globális multinacionális vállalat, amelyeken keresztül közvetlenül tudnánk csatlakozni a világgazdasághoz. Célunk, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokból 2030-ig minimum 15-20 regionális multivá váljon” – mondta György László államtitkár a Magyar Multi Program oklevélátadó ünnepségén.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára megnyitó beszédében rámutatott: a kapitalizmus abból a Rajna-menti térségből indult útjára, ahol először megjelent a vállalkozó szellem, a puritán, tiszta, megtakarító racionális gondolkodás, és ahol érték lett másoknak munkát adni, részt venni a térség felvirágoztatásában.
„Teljesen máshogy viszonyulnak a helyi vállalkozók, a környéken élőkből álló menedzsment a környezetükhöz válság idején, mint a külföldi cégek, ezt már megtapasztaltuk 2008-ban”
– húzta alá az államtitkár.
Benke Ákos, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében pedig rámutatott: immár harmadik alkalommal adtak át okleveleket a Magyar Multi Programban résztvevő cégeknek. Töretlenül fejlődik a rendszer: csaknem nyolcszáz vállalkozás tűzte ki maga elé azt a célt, hogy nemzetközi léptékben is láthatóvá válik. Közülük 500 cég felelt meg a kritériumoknak. Egy komoly szakértői testület választotta ki azokat, akik részesülhetnek a százmilliárdos keretösszegű támogatásból, amely összegnek több mint a fele már gazdára is talált.
A rendezvényen Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arról számolt be, hogy a támogatott cégek fejlődésén máris meglátszik a hatás, EBITDA és adózott eredményeikben egyaránt jobb mutatókkal bírnak, mint a kontrollcsoport, amelybe olyan cégek kerültek, amelyek nem részesültek a támogatásból, és a bruttó hozzáadott érték mutatóik szintén növekedtek. Mindezt úgy, – jegyezte meg Regős Gábor – hogy két nehéz, koronavírusos év van mögöttünk. A Makronóm intézet szakmai vezetője a jövőt illetően sem optimista. Mint mondta,
„A gáznál ez az arány egészen magas, de az áramnál is 30-40, rosszabb esetekben 50 százalék az import, ebből következik, hogy extraprofit adót nem tudunk azokra a cégekre kivetni, akiktől importáljuk az energiát, így a cégek, a háztartások és az államviseli a költségnövekedések terhét. Márpedig valakinek a nap végén ki kell fizetnie a magas rezsiszámlát” – mutatott rá Regős Gábor hozzátéve, ezt a cégek is érzékelik. Kérdés, hogy ezt meddig lehet elviselni, és hogy lesz-e gazdasági válság. Ezt az jelentené, hogy egymás után két negyedévben csökken a GDP. Az idei második negyedéves adat már megvan, ez még növekedést mutat, de Regős úgy látja, a harmadik negyedéves mutatónál már rezeg a léc. Mint mondta, ha körbenézünk a világban, már látszik, hogy baj van. Lengyelországban már 2 százalékkal esett vissza a GDP, ott már elindultak a recesszió irányába, ezek a problémák sajnos előbb-utóbb nálunk is felütik a fejüket. Ezúttal még kijöhet nálunk egy pluszos vagy 0 körüli adat, de a negyedik negyedévben már aligha.
„A program utolsó körében 81 vállalkozás kapott a támogatásból, ők jellemzően most kezdik majd felhasználni, egyes projektek pedig már folyamatban vannak. Pár év múlva már látni fogjuk az eredményét ennek a munkának, és hiszem, hogy a versenytársaikhoz képest ezek a cégek dinamikusabban fognak tudni fejlődni” – mondta a Makronómnak nyilatkozva Dobos Balázs vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, aki azt is hozzátette, a program komplex beruházásokat támogat, legyen szó infrastruktúra vagy technológiafejlesztésről, de akár a munkavállalók képzéséről, tanácsadási szolgáltatások igénybevételétől, külpiaci megjelenésről vagy megújuló energiáról.
Kiss Richárd, a Nívó Kerítés Kft. és a Házak Ásza Kft. tulajdonosa a gyártás terén nemrég ruházott be félautomata rendszerekbe, így több ügyfelet tudott megszerezni jó ár-érték arányú termékeivel.
„Most látjuk, hogy még nagyobb tér van előttünk, mint amit eddig feltételeztünk, viszont a lehetőségek kihasználásához további infrastrukturális beruházásokra van szükség. Már a külföldi terjeszkedés is tervben van, de ehhez még meg kell teremteni a hátországot” – mondja a Makronómnak Kiss Richárd, aki úgy látja, a cégcsoport fejlődési pályája jóval lágyabb ívű lenne a támogatás nélkül. Így viszont a lehető legjobb időzítéssel érkezik hozzájuk egy vadonatúj gépsor, amely ha beválik, akkor a válságos idők dacára is 10-12 hónapon belül bele tudnak vágni az exportba.
„Egy olyan innovatív, több mint 3000 négyzetméteres csarnokot és irodát tervezünk, amely a nagytarcsai ipari parkon belül is egyedülálló lesz” – ismertette terveit Lénárt Attila, a Promatech Célgépgyártó Kft. vezetője. A cég ipari automatizálással foglalkozik, és a támogatást ebbe a fejlesztésbe forgatja be, amely ha megvalósul, nagyobb léptékben tudnak majd külföldre is termelni.
A szegedi székhelyű Florin Zrt. 1957-óta működik, háztartási kozmetikai szereket, az utóbbi években pedig a járványhelyzet miatt túlnyomórészt fertőtlenítőszereket gyárt.
„Nagyon szerencsés helyzetben voltunk, ha lehet ezt szerencsének nevezni, hiszen a Magyar Multi Program 2019-ben indult, ennek köszönhetően rendelkeztünk fejlesztési tervvel. Exportra készültünk, majd jött a koronavírus, és hirtelen megnőttek a belföldi igények. Azonnal fejleszteni kezdtünk, hogy ezeket ki tudjuk elégíteni, most viszont, hogy a beruházások megvalósultak, és a járványhelyzet is elmúlt, újra elkezdtünk nemzetközi kiállításokon, vásárokon megjelenni, építkezünk az exportpiacokon” – mondta a Makronómnak Barta Attila. A cégvezető azt is hozzátette: a támogatásból megvalósult új, modern gyártóüzem arra is lehetőséget ad, hogy a mostani nehezebb körülmények között is tudják biztosítani a folyamatos gyártást.
„Nagy bajban lennénk, ha a 2020 előtti állapotában lenne az üzem: meglehetősen energiapazarló volt az akkori működésünk.
Mára elértük azt, hogy teljes egészében szigetelt az épület, hőszivattyús rendszerrel működünk, az áramfogyasztást pedig részben napelempark segíti. A gépeink egy részét is energiahatékony berendezésre cseréltük, így az energiaár-robbanás kellős közepén is versenyképesek tudunk maradni” – tette hozzá a cégvezető.
Simán leigazolta Pósfai Gábort a Tisza Párt elnöke operatív vezetőnek, miután Radnai Márk kritizálni merte. Mutatjuk, hogyan sikerült a váltás.
A tárcavezető szerint az Európai Bizottság elnökének munkássága rég nem látott mélységeket eredményezett.
A műsor vendégei Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Nagy Attila Tibor politikai elemző voltak.
Üdv a Mandinernél, Krisztián! Indulhat a közös munka!
Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója hangsúlyozta, egyértelmű összefüggések láthatók a népesedés és a lelki tényezők, valamint a mentális egészség és foglalkoztatási mutatók között.
Nem köntörfalazott a magyar szövetségi kapitány.
Kíváncsi vagyok, emiatt is lesznek-e tízezres tüntetések Németországban a „szélsőjobboldal« előretörése ellen.”
