Közép-Ázsia nagy győztese lehet a válságnak

2022. október 12. 06:00

A nyersanyagokban gazdag Közép-Ázsia hagyományosan nagyhatalmak ütközőzónája, a régió orosz, kínai, török és iráni érdekek közé szorult országainak komoly kihívást jelent a politikai önállóság és a gazdasági jólét kivívása és fenntartása. Ráadásul a térség államainak egymással is megoldatlan konfliktusaik vannak.

2022. október 12. 06:00
null

Santo Martin írása a Makronómon.

A gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzésével a közép-ázsiai országok megerősíthetik pozíciójukat a régióban – erre jó példa Üzbegisztán, amely a régió legnépesebb államaként 2017-től kezdve erőteljesen nyitott a világgazdaság felé, sikeresen növelve a gazdasági és politikai befolyását.

A fejlett országok köréhez való csatlakozáshoz ugyan hosszú út áll még az egykori szovjet tagköztársaságok előtt, azonban a növekedés folytatódik: Közép-Ázsia gazdasági kilátásai a 2022-es év geopolitikai válságának ellenére javultak, derül ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss jelentéséből. 

Az ERBD 2022-re 4,3 százalékos, 2023-ra 4,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, amelyek magasabbak az év első felében készített előrejelzéseknél a régióban. 

A vártnál nagyobb növekedés hátterében több kedvező jelenség együttes hatása áll. A legfontosabb tényező az, hogy a régió realizálni tudja az ukrajnai háború nyomán Oroszország által elszenvedett gazdasági veszteségeket. 

Megugrott az Oroszországgal folytatott árnyékkereskedelem, különösen Kazahsztán és Kirgizisztán szolgál közvetítőként az eurázsiai nagyhatalom felé áramló, többségében Kína felől érkező áruk kereskedelme során, és a szállítmányozásból származó bevételek a közép-ázsiai államokban realizálódnak. 

A növekedéshez hozzájárul az, hogy 

az orosz háztartások is egyre szívesebben tartják a valutamegtakarításaikat a térségben,

és habár Törökország és a kaukázusi államok népszerűbb célpontnak számítanak, a háború, a szankciók és a katonai mozgósítás elől egyre több orosz polgár és vállalkozás menekül a déli szomszédokba.

Az orosz IT-vállalatok leegyszerűsített letelepítésének érdekében Üzbegisztán IT-vízumokat bocsát ki, és kedvezményes adózást kínál, ezzel is elősegítve a tőke és a tudás beáramlását. A térség áruexportja is növekszik, Kazahsztán és Türkmenisztán esetében a magas árak és a növekvő exportmennyiségek következtében megugrottak a kőolaj- és földgázexport-bevételek. Moszkva katonai mozgósításának hatása még nem látszik az adatokban, azonban

a térségbe menekülő orosz polgárok tovább növelhetik a belföldi keresletet, és a helyükre több vendégmunkás távozhat Oroszországba, akik jelentős összegeket küldenek haza,

elsősorban Kirgizisztánba, Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba, a hazautalások értékét pedig az erős rubel is növeli. Mindemellett a közép-ázsiai országokban a közelmúltban a közszférabeli béremelések felpörgették a háztartások fogyasztását.

Akadnak fellegek Közép-Ázsia növekedésének egén

A gazdasági kilátások azonban nem felhőtlenek, a világ nagy részéhez hasonlóan Közép-Ázsiát is magas, 8-16 százalék közötti infláció sújtja, és a kormányok lassan szigorítják fiskális politikájukat, mivel politikai érdekükben áll elkölteni a rekordmagas adóbevételeiket. 

Az Oroszországból érkezők nagyrészt fiatal férfiak, és habár a gazdaságot felpörgethetik, jó eséllyel kiélezik a társadalmi feszültségeket, többek között a megugró kereslet által növekvő albérletárakon és a közép-ázsiaiak iránt mutatott, gyakran ellenséges attitűdjükön keresztül. 

A közép-ázsiai államok gazdasági növekedését a politikai instabilitás is komolyan veszélyezteti: a függetlenné válásukkor az országok a szovjet időszakban az „oszd meg és uralkodj” elv alapján meghúzott, az etnikai elvet nem követő határokat örökölték meg, ami a mai napig erőszakot gerjeszt, mint ahogy az az idén szeptemberi, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határvillongások esetében is látható volt. 

A nagyhatalmi viszonyok átrendeződése is növeli a régió instabilitását, az orosz pozíciók gyengülésével párhuzamosan 

Kína és Törökország, illetve kisebb mértékben Irán is növelni igyekszik a befolyását. 

A fegyveres konfliktus veszélye könnyen elriasztja a befektetőket a térségbe történő beruházástól, így a tőke és a szaktudás felhalmozásához, ezáltal a tartós növekedési pályára álláshoz a közép-ázsiai országoknak szükséges lenne diplomáciai úton rendezni az ellentéteiket, hogy véget vessenek az erőszaknak, és hogy ne váljanak könnyen a nagyhatalmi játszmák áldozatává.

(Fotó: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
minekkellregisztralni
2022. október 12. 12:28
Szerencse, hogy benne vagyunk a Türk Tanácsban.
balbako_
2022. október 12. 10:12
Európán kívül mindenkinek paradicsom.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik