Az energiakrízis dacára szárnyalt az ipar augusztusban, válságállóbbak lettek a magyar cégek

Augusztusban az ipari termelés volumene 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból Még munkanaphatástól megtisztítva is 9,3 százalékos volt a termelés növekedése. Ez azt jelenti, hogy az év első felében tapasztalt két hónapos csökkenés után immár negyedik hónapja stabil a növekedés, méghozzá a 14,4 százalék éves szinten is a legjobb eredménynek számít, míg júliushoz képest 0,1 százalékkal sikerült előrelépni.

Ebben természetesen benne van az, hogy az autóipar jelentős visszaesést követően idén talált magára, miután a globális chiphiány mérséklődött, és már  júliusban is 16,6 százalékos növekedést produkált; hasonló képet mutat a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása is. 

A KSH összegzéséből kiderül,

Az ipari export volumene 27,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 67,5, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 28,3 százalékkal bővült.

Mindeközben, ahogy az keretes írásunkból kiderül, Szlovákiában csökkent az ipari termelés volumene, éves alapon 2,0, míg havi alapon 0,9 százalékkal. Az energiakrízis és a fenyegető recesszió közepette meglepően jók ezek az eredmények, ezért megkérdeztünk négy, különböző területen tevékenykedő ipari termelő céget, mit érzékelnek mindebből.

A napelemrendszer sokat segít

Növekszik a termelésünk, és reméljük, a következő időszakban is így lesz. Amennyiben tudjuk a megfelelő kapacitást biztosítani a megrendelőknek, noha a fizikai munkásoknak híján vagyunk – szögezi le Pausits Imre. A Verarbeiten Pausits Kft. alapító-tulajdonosa a Makronómnak elmondja, a Magyar Multi Programban elnyert támogatás segítségével már fel is húztak egy új csarnokot, felszerelték gépekkel, most a munkaerő toborzása zajlik.

A németesen csengő cégnév mögött egy száz százalékban magyar tulajdonú vállalat áll, amely  acélszerkezetek egyedi és sorozatgyártására szakosodott. A cég szinte kizárólag exportra termel, és Pausits Imre tapasztalata az, hogy még sehol nem akadoznak a megrendelések, persze reméli, hogy ez így is marad. 

– mutat rá a cégvezető, aki úgy látja, az energiaválság káros hatásait is sikerült mérsékelniük annak dacára, hogy egy kifejezetten energiaintenzív ágazatban tevékenykednek.

„Tavaly év végén sikerült felépítenünk egy naperőművet. Nehezen vágtunk bele, most viszont nagyon nagy segítség. Teljesen nem tudja kiváltani az áramfogyasztásunkat, de a költségeket jelentősen csökkenti” – mutat rá Pausits Imre hozzátéve, éppen azért lenne szükségük új emberekre, hogy a délutáni napsütötte órákban is teljesen ki tudjuk használni a napelemek termelését. 

Időben racionalizálták a termelést

„Elszállt egy pofon a bútoripar fölött is a covid által okozott válságtünetek miatt, ennek hatására éreztem úgy, hogy fel kell készülni egy komolyabb válságra” – magyarázza a Makronómnak Czotter András, az Ágymester Manufaktúra Kft. igazgatója, hogy miért kezdett bele cége racionalizálásába. Ennek keretében felmérte, melyik üzletágak teljesítenek a legjobban, és ezeket helyezte fókuszba.

„Korábban elsősorban ágyakat, leginkább gyerekágyakat gyártottunk, emellett másodhegedűs volt a matracgyártás. De úgy láttam, utóbbi eredményesebb, így ennek több forrást biztosítottam, és mostanra átvette a vezető helyet” – meséli a cégvezető.

Czotter András úgy látja, muszáj komoly tartalékokkal rendelkezni és válságállónak lenni, ehhez pedig néha a komoly átszervezésektől sem szabad visszariadni, mint mondta, a nagy múltú, generációról generációra szálló osztrák és német vállalkozások történetében sem ritka, hogy teljesen profilt váltanak, ha a helyzet úgy kívánja. Az Ágymester Manufaktúra Kft. másik nagy előnye, hogy hazai alapanyagokat használnak a gyártáshoz. Így, mikor az importból dolgozó vállalkozások számára a beszerzés akut probléma lett, nem beszélve a logisztikai költségek megnövekedéséről, Czotter Andrásnak emiatt nem fájt a feje. 

„Az orosz, ukrán faanyag gyakorlatilag eltűnt a piacról, de én eddig is a hazai alapanyagokat kerestem, az ukrán borovi helyett például a magyar nyárfát használjuk, amelyet sokan igen méltatlanul raklapgyártáshoz használnak” – mutat rá a cégvezető. 

Van, ahol már látszik a visszaesés

Ami nem létszükséglet, azokat a beruházásokat rendre elhalasztják a megrendelők, kivéve azoknál a cégeknél, amelyek azt a stratégiát választották, hogy előre menekülnek, és a forrásaik is megvannak hozzá. De ők jellemzően kevesen vannak – osztja meg tapasztalatait a Makronómmal Mendi Tamás, az ipari generálkivitelezéssel foglalkozó Clasman Kft. társtulajdonosa. A cégnek mégsem kell visszaeséssel számolnia, de ezt annak köszönhető, hogy évekkel ezelőtt elkezdett egy termékfejlesztésen dolgozni, amely mostanra ért révbe. Ez egy saját fejlesztésű acélszerkezet vázas épület, ami családi házas környezetet biztosít, gyorsan, alacsony áron, szükség esetén moduláris rendszerben. Ez a termék kapott most egy hatalmas megrendelést, amely a mostani nehéz időszakban is növekedő pályán tudja tartani a céget. 

A szigetelőanyagok, nyílászárók gyártóit ez még nem érinti, de a többieket igen – értékel Barabás Árpád. A Barabás Téglakő Kft. ügyvezetője úgy látja, már augusztusban is leginkább stagnálás volt tapasztalható, most pedig már inkább visszaesésről beszélhetünk. Ez főleg annak tükrében okoz nehézséget, hogy ez egy kifejezetten energiaigényes ágazat, amelyet most különösen nehéz helyzetbe hoznak az elszállt energiaárak. Barabás Árpád szerint az máris borítékolható, hogy a gyártó cégek szerényebb eredménnyel fogják zárni a következő évet.

A cégvezető szerint az állam most elsősorban a lakosság támogatására fekteti a hangsúlyt, de úgy gondolja, a bajba jutott cégek is kapnak majd valamilyen formában támogatást, szerinte a leghasznosabb egy hitelkonstrukció lenne, amelyhez kamattámogatást adna az állam, mivel ezzel tudnának a legtöbb cégen segíteni.