Érdekes mozgás volt az európai kötvénypiacokon hétfőn. Mindezt a Bloomberg egyik kora reggeli bejelentése váltotta ki. A hírük úgy hatott, mintha Olaf Scholz előkapta volna a fandlit, amivel felcsapott egy adag maltert az üzenőfalra.
Hétfőn kora reggel óta megállás nélkül elkezdték vinni a német kötvényeket, miután a Bloomberg arról számolt be, hogy Olaf Scholz kancellár „megváltoztatja a szilárd német álláspontot, és támogatja az Európai Unió közös adósságkibocsátását az energiaválság enyhítésére, azzal a feltétellel, hogy a frissen felvett pénzt hitelként, nem pedig támogatásként folyósítják a bajba jutott tagállamoknak".
A hírt persze rögtön kommentálták a kancellár álláspontját ismerő személyek, akik szerint Scholz a múlt heti prágai EU-csúcstalálkozó alkalmával már jelezte, hogy nyitott a közös hitelfelvételre. Úgy vélték, az álláspont megváltozását más európai vezetők kritikáját váltotta ki, akik szerint Németország 200 milliárd eurós nemzeti támogatási terve gazdasági egyensúlytalanságokat okozhat az unión belül.
A Bloomberg írása is megjegyezte, hogy a közös adósság kibocsátása drámai fordulatot jelentene a német kormány számára, amely más országokkal, köztük Hollandiával együtt eddig visszautasította az ilyen intézkedéseket (bár ebben a Covid utáni helyzet kivételt képez). Egyre erősödnek azonban a cselekvésre szólító felhívások, ami egyben aggodalmat szül a hatalmas kiadások miatt, amelyekre az EU-nak szüksége lesz ahhoz, hogy átvészelje az orosz gáz nélküli telet, és át tudjon állni az alternatív energiaellátásra.
Közvetlen a hír bejelentése után azonban a német kötvények egyszerűen zuhanni kezdtek (a hozamok megugrottak). Viszont ezzel párhuzamosan az olasz kötvények – amelyek profitálnának a közös kölcsönből – jobban kezdtek teljesíteni.
Az olaszok 10 éves hozamfelára Németországhoz képest – ami a régió kockázatának egyik legjobban megfigyelt mutatója – 12 bázisponttal 2,4 százalékpont alá esett.
Azonban nagyon hamar kiderült, hogy a Bloomberg jelentés egyértelműen egy próbalufi volt. Jól megmutatta, hogy Németország mit tehet vagy nem tehet meg legközelebb, és elég információt adott Németországnak ahhoz, hogy lássa, miképp reagálna a piac egy ilyen adósságátvállalásra.
Így nem maradt más hátra Scholz szakinak, mint odaadni a spaklit az inasának, és levakartatni a falra fölcsapott maltert.
Alig két és fél órával később máris megkaptuk az eredeti Bloomberg-jelentés cáfolatát, ezúttal a Reuters-től, amely szerint a német kormány elutasította a Bloomberg-jelentést, mondván, hogy
„ilyen tervek nem ismertek a kormányban".
Az idézett szóvivő úgy nyilatkozott, hogy az energiaválság finanszírozását és a zöld átmenetre való áttérést az EU NextGeneration alapjából lehetne finanszírozni, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassák az Unió felépülését a koronavírus világjárvány idején.
A jóváhagyott rendelkezésre álló pénzeszközöknek csak egyötödét fizették ki eddig, a német elképzelések szerint a fennmaradó összeget a válságok kezelésére és az energetikai átállás finanszírozására lehetne fordítani. Ehhez persze gyors megállapodásra lenne szükség az Európa Parlamenttel.
Az elutasító hír következtében a kötvénypiac éles fordulatot vett, és visszaállt a régi rend.
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
