Az európai zöld mozgalmak új témákat keresve új „ellenséget” találtak: a magánrepülőgépeket. De a fenntarthatóság jegyében – különösen az aszály miatt – az otthoni medencék is célkeresztbe kerülnek.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Most, hogy a ligniterőműveket egész Európában beizzítják, a zöldek igen nagy bajban vannak. Mivel Európának szüksége van az elektromos áramra, a gyakorlat felülkerekedett a dicsőséges elveken. Az európai polgárok fagyhalálára játszani nem valami népszerű dolog egy politikai tömörülésnek, ezért a köztudatba új témákat kell bedobni.
Ha valaki magánrepülőt birtokol, olyat, amellyel meg lehet jelenni egy fontos üzleti tárgyaláson, arról elég biztosan állíthatjuk, hogy van mit a tejbe aprítania. Egy gép ára is elég tetemes, de a fenntartása, személyzete, szervizelése és az üzemanyag sem két fillérbe kerül. A szupergazdagok játékterepe ez, a magángép meg ennek a gazdagságnak kifejezetten a jelképeként funkcionál.
Milliárdos üzletemberek, vállalatvezetők és a hozzájuk csapódott politikusok a legfőbb használói ezeknek a repülő csodáknak. Paradox módon az ilyen gépek legkedveltebb találkozóhelye a környezetvédelmi konferenciák, amelyeken hitet tesznek a Föld zöldítése mellett…
A 2019-es davosi fórum témája volt a földi környezet megóvása. A konferencia napjaiban a svájci város melletti repülőtér minden rekordot megdöntve mintegy 1500 magángépnek adott engedélyt a le- és felszállásra. A síparadicsomba nincs közvetlen kereskedelmi járat, talán ez némi mentségül szolgált azok számára, akik magángéppel érkeztek.
A skót városban tavaly november elején megrendezett környezetvédelmi fórumra több mint négyszáz magángép landolt. A világ vezető politikusai, kiemelkedő tudósai, a színészvilág sztárjai gyűltek itt össze, hogy kifejtsék, milyen fontos a környezetvédelem. Ami természetesen igaz, csak a hitelesség sántít.
Egy ilyen gép, ha ötórás utat tesz meg, ugyanannyi szén-dioxidot enged a légtérbe, mint amennyi egy év alatt egy nyugati átlagpolgár tevékenységéből származik. Ha magánrepülőt használunk, akkor ugyanazon az úton (típusoktól függően) ötször-tizennégyszer jobban szennyezzük a környezetet, mint az, aki kereskedelmi járattal utazik.
Ám ha azt vetjük össze, hogy az össz-légiforgalomból mennyi károsanyag-kibocsátás esik a magángépekre, bizony ez a szám elég elenyésző, a tanulmányok két százalék körülire becsülik. Az viszont biztos, hogy egyre többször fordulnak meg az égen: a légi forgalmat ellenőrző és irányító Eurocontrol adatai szerint az utóbbi három évben 16 százalékkal nőtt a kisgépek előfordulása.
Mi legyen a sorsuk? - erről folyik Nyugaton az ádáz vita. Az szinte biztos, hogy valamiképpen Európában szabályozni kell a repülésüket, mert túl laza rendeletek vonatkoznak rájuk. Van, aki felveti, ha úgyis csak az elitet érinti, akkor nagy adókat kell kivetni a magángépekre, a tulajdonosok ezt is gond nélkül megfizetik.
Nem először adott hangot ennek a véleményének Julien Bayou, a Környezetvédő Európa – Zöldek nevű francia párt nemzeti titkára. Mások azért ennél óvatosabbak: a közlekedésért felelős miniszter, Clément Beaune szerint szabályozással kell kitiltani a legszennyezőbb gépeket. A teljes tiltástól egyesek ódzkodnak, hogy “franciákat fordít franciák ellen”, és ezt el kell kerülni. Nehogy már ezért lángoljon fel a polgárháború!
Miért szennyeznek ilyen mértékben a magánrepülők? Mert nincs rajtuk az a gazdasági nyomás, mint a kereskedelmi légitársaságokon, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. A magánrepülőknél ez nem szempont, a lényeg az, hogy minél jobban húzzon, tekintet nélkül a kerozinfogyasztásra. Egyesek abban bíznak, hogy az adók nemcsak elrettentenek attól, hogy valaki ilyen gépet birtokoljon, hanem a befolyt összegből finanszírozhatnák környezetbarátabb üzemanyag kifejlesztését.
Ehhez viszont meg kell találni azt a formulát, amelybe mind a 27 ország beleegyezik. Az, hogy a magángép-tulajdonosok lobbiereje kimagasló, nem hagy kétséget. Úgyhogy aki belevág, annak hosszú, sőt nagyon hosszú tárgyalásokra kell számítania Brüsszelben.
Az európai zöldeknek így lesz még lehetőségük nemegyszer kikelni a magángépek ellen. De van más is a tarsolyukban. A Európában uralkodó szárazságot arra használják fel, hogy kampányt kezdjenek az otthoni medencék ellen. Szerintük ez is az egyik oka az aszálynak. A magánmedencéket egyszer kell feltölteni, és megfelelő tisztítással akár évekig lehet bennük úszni vagy pancsolni.
Az viszont szinte biztos, hogy a közeljövőben nem válnak a zöld mozgalom híveivé. Aztán az országot járva arra is rájöttek, hogy miért zöldek a golfpályák, amikor a környezetükben kiégett a fű. Mert eszméletlenül sok vízzel locsolják. Ezt is be kell szüntetni. Így a gazdagok sportja is szúrja a zöldek szemét. Kecses magánrepülők, pompás medencék, kiválóan nyírt golfpályák. Tudjuk jól, hogy honnan ered ez: kívül zöld, belül meg vörös.
(Fotó: Pixabay)
A Just Stop Oil szerint a két aktivista azért választotta Darwin síremlékét akciója célpontjául, mert a természettudós is „forogna sírjában, ha tudná, hogy a világ a hatodik kihalási hullám kellős közepén jár”.
Szerdán tűzvédelmi problémákra hivatkozva „ideiglenesen” bezárták Moszkvában a GULAG történeti múzeumát.
Donald Trump győzelme után sok nő a dél-koreai eredetű 4B mozgalom felélesztését fontolgatja.
Míg a Turul nemzetünk egyik ősi, szakrális jelképe, addig a Horn szobor vagy a Tanácsköztársaság emlékmű magyar nemzetünk ellenségeit szimbolizálja.
Az MNB bejelentette: 2025. január 1-jétől a zöld lakáshitelek felvételéhez szükséges önerő mértéke 10%-ra csökken.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Menczer Tamás felidézte az emlékezetes találkozását Magyar Péterrel, mely során a kommunikációs igazgató kijelentései kísértetiesen összecsengtek Radnai Márk mondataival.
A lengyel miniszterelnök bár az EP-ben Európa nagyságáról beszélt, saját hazájában „lépésről lépésre” építi le a jogállamot.
