Pósa Tibor írása a Makronómon.
Most, hogy a ligniterőműveket egész Európában beizzítják, a zöldek igen nagy bajban vannak. Mivel Európának szüksége van az elektromos áramra, a gyakorlat felülkerekedett a dicsőséges elveken. Az európai polgárok fagyhalálára játszani nem valami népszerű dolog egy politikai tömörülésnek, ezért a köztudatba új témákat kell bedobni.
Ragyogó ötlet például a magánrepülőgépek ellen ágálni, teli szájjal követelni betiltásukat, miközben egy szénerőmű napjában több káros anyagot bocsát ki, mint az egész magánrepülőgép-flotta.
Ha valaki magánrepülőt birtokol, olyat, amellyel meg lehet jelenni egy fontos üzleti tárgyaláson, arról elég biztosan állíthatjuk, hogy van mit a tejbe aprítania. Egy gép ára is elég tetemes, de a fenntartása, személyzete, szervizelése és az üzemanyag sem két fillérbe kerül. A szupergazdagok játékterepe ez, a magángép meg ennek a gazdagságnak kifejezetten a jelképeként funkcionál.
Milliárdos üzletemberek, vállalatvezetők és a hozzájuk csapódott politikusok a legfőbb használói ezeknek a repülő csodáknak. Paradox módon az ilyen gépek legkedveltebb találkozóhelye a környezetvédelmi konferenciák, amelyeken hitet tesznek a Föld zöldítése mellett…
A zöld fórumokra sok száz magángép érkezik - ez ám a hitelesség…
A 2019-es davosi fórum témája volt a földi környezet megóvása. A konferencia napjaiban a svájci város melletti repülőtér minden rekordot megdöntve mintegy 1500 magángépnek adott engedélyt a le- és felszállásra. A síparadicsomba nincs közvetlen kereskedelmi járat, talán ez némi mentségül szolgált azok számára, akik magángéppel érkeztek.
De Glasgow-ba azért még fapadossal is el lehet jutni!
A skót városban tavaly november elején megrendezett környezetvédelmi fórumra több mint négyszáz magángép landolt. A világ vezető politikusai, kiemelkedő tudósai, a színészvilág sztárjai gyűltek itt össze, hogy kifejtsék, milyen fontos a környezetvédelem. Ami természetesen igaz, csak a hitelesség sántít.
Mennyire szennyező egy magángép? Nagyon.
Egy ilyen gép, ha ötórás utat tesz meg, ugyanannyi szén-dioxidot enged a légtérbe, mint amennyi egy év alatt egy nyugati átlagpolgár tevékenységéből származik. Ha magánrepülőt használunk, akkor ugyanazon az úton (típusoktól függően) ötször-tizennégyszer jobban szennyezzük a környezetet, mint az, aki kereskedelmi járattal utazik.
Franciaországban tíz felszálló gépből egy magán, ez a szám Nyugat-Európában is hasonló lehet.
Ám ha azt vetjük össze, hogy az össz-légiforgalomból mennyi károsanyag-kibocsátás esik a magángépekre, bizony ez a szám elég elenyésző, a tanulmányok két százalék körülire becsülik. Az viszont biztos, hogy egyre többször fordulnak meg az égen: a légi forgalmat ellenőrző és irányító Eurocontrol adatai szerint az utóbbi három évben 16 százalékkal nőtt a kisgépek előfordulása.
Tiltsuk be a magángépeket?!
Mi legyen a sorsuk? - erről folyik Nyugaton az ádáz vita. Az szinte biztos, hogy valamiképpen Európában szabályozni kell a repülésüket, mert túl laza rendeletek vonatkoznak rájuk. Van, aki felveti, ha úgyis csak az elitet érinti, akkor nagy adókat kell kivetni a magángépekre, a tulajdonosok ezt is gond nélkül megfizetik.
Aztán ott a radikális szemléletmód, amely egyszerűen megtiltaná, hogy ilyen típusú repülők, amelyeken úgy tíz főt lehet szállítani, használhassák Európa légterét.
Nem először adott hangot ennek a véleményének Julien Bayou, a Környezetvédő Európa – Zöldek nevű francia párt nemzeti titkára. Mások azért ennél óvatosabbak: a közlekedésért felelős miniszter, Clément Beaune szerint szabályozással kell kitiltani a legszennyezőbb gépeket. A teljes tiltástól egyesek ódzkodnak, hogy “franciákat fordít franciák ellen”, és ezt el kell kerülni. Nehogy már ezért lángoljon fel a polgárháború!
Európai szabályozás jöhet e téren is
Miért szennyeznek ilyen mértékben a magánrepülők? Mert nincs rajtuk az a gazdasági nyomás, mint a kereskedelmi légitársaságokon, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. A magánrepülőknél ez nem szempont, a lényeg az, hogy minél jobban húzzon, tekintet nélkül a kerozinfogyasztásra. Egyesek abban bíznak, hogy az adók nemcsak elrettentenek attól, hogy valaki ilyen gépet birtokoljon, hanem a befolyt összegből finanszírozhatnák környezetbarátabb üzemanyag kifejlesztését.
Mindenképpen európai szabályozást tartanak szükségesnek, az mégsem járja, hogy az átrepült országok külön törvényeket hozzanak magánrepülőgépekre.
Ehhez viszont meg kell találni azt a formulát, amelybe mind a 27 ország beleegyezik. Az, hogy a magángép-tulajdonosok lobbiereje kimagasló, nem hagy kétséget. Úgyhogy aki belevág, annak hosszú, sőt nagyon hosszú tárgyalásokra kell számítania Brüsszelben.
Célkeresztbe kerülnek az otthoni medencék is
Az európai zöldeknek így lesz még lehetőségük nemegyszer kikelni a magángépek ellen. De van más is a tarsolyukban. A Európában uralkodó szárazságot arra használják fel, hogy kampányt kezdjenek az otthoni medencék ellen. Szerintük ez is az egyik oka az aszálynak. A magánmedencéket egyszer kell feltölteni, és megfelelő tisztítással akár évekig lehet bennük úszni vagy pancsolni.
A medencetulajdonosok száma csupán Franciaországban hivatalosan 3,2 millió, közülük jó páran valószínűleg nem tartoznak a szupergazdagok kasztjába.
Az viszont szinte biztos, hogy a közeljövőben nem válnak a zöld mozgalom híveivé. Aztán az országot járva arra is rájöttek, hogy miért zöldek a golfpályák, amikor a környezetükben kiégett a fű. Mert eszméletlenül sok vízzel locsolják. Ezt is be kell szüntetni. Így a gazdagok sportja is szúrja a zöldek szemét. Kecses magánrepülők, pompás medencék, kiválóan nyírt golfpályák. Tudjuk jól, hogy honnan ered ez: kívül zöld, belül meg vörös.
(Fotó: Pixabay)