Figyelmeztet az EP-képviselő: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát
Dömötör Csaba hangsúlyozta, a közösségnek „azzal kellene foglalkoznia, hogyan teszi rendbe a saját gazdaságát, és hogyan biztosítja a békét”.
Ukrajna eddig 17,5 milliárd dollárt kapott külföldi támogatásként. Ez az ígért összeg fele, jóval kevesebbet, mint amennyire szükségük lenne. Az ukrán kormány elvárja, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7 csoport terrorizmust támogató államnak nyilvánítsa Oroszországot. Ez lehetővé tenné a befagyasztott orosz devizatartalékok elkobzását.
Niall Ferguson skót gazdaságtörténész a Bloombergen különböző nézőpontokból elemezte az ukrajnai háborús konfliktust. Az ukrán gazdaságról megállapítja, hogy erőteljesen csúszik vissza.
– végülis ez jellemző az ilyen konfliktusokra.
Az idei év első negyedévében Ukrajna GDP-je 15,1 százalékkal, a második negyedévben pedig 37 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség az 1930-as évek nagy gazdasági világválságának szintjén van, az infrastrukturális károk a Világbank szerint 97,4 milliárd dollárra rúgnak, az üzleti veszteségek pedig elérik a 252 milliárd dollárt – vonta meg a mérleget Ferguson
Azért a javulás jelei is mutatkoznak, például a mezőgazdasági exportban. Az ukrán kormány terve az ország újjáépítésére ambiciózus, 750 milliárd dollárt igényelne. Ukrajnának viszont nagyságrendekkel kisebb tételekre is szüksége van ahhoz, hogy infrastruktúráját újjáépítse, és az emberek egyáltalán a telet túlélhessék.
Természetesen,
Az államkincstárnak a nem katonai célú kiadásokra havi ötmilliárd dollár külföldi segélyre van szüksége. Ukrajna eddig 17,5 milliárd dollár külföldi segélyt kapott – az ígért összeg felét, jóval kevesebbet, mint amennyire a szüksége lenne.
A fő problémát számukra az Európai Unió jelenti, amely májusban kilencmilliárd eurót ígért Kijevnek, de valójában csak egymilliárdot utalt át. Az ukrán központi bank emellett 8,2 milliárd dollár értékben vásárolt hadikötvényeket.
Ferguson megállapítása szerint az is gond, hogy
Az infláció már most 24 százalékos, és folyamatosan emelkedik. A központi banki kamatlábak 25 százalékon állnak, a hrivnya pedig negyedével értékelődött le a dollárral szemben.
Érkeznek az okos javaslatok az ukrán kormánynak, hogy emelje az adókat, és hagyjon fel az adósságok monetizálásával, de ezt valószínűleg nem fogják figyelembe venni. Többen úgy vélik: „a legnagyobb kockázatot az jelenti az ukrán gazdaság számára, hogy az EU nem nyújt időben elegendő költségvetési támogatást”.
Az ukrán kormány arra készül, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-országok nyilvánítsák Oroszországot terrorizmust támogató államnak. Ez lehetővé tenné a befagyasztott orosz devizatartalékok elkobzását és felhasználását Ukrajna újjáépítésére.
Ha az Ukrajnának tett ígéreteket nézzük, az Egyesült Államok és az EU által nyújtott támogatás között nincs akkora különbség.
Az Egyesült Királyság és különböző nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatás hét százalékot tesz ki. A probléma a kifizetések tényleges realizálása, és itt Európa radikálisan le van maradva.
Ugyanakkor az ukrán stratégia célja eközben az, hogy bűntudatot keltsen az európaiakban, nyomást gyakoroljon rájuk, hogy gyorsítsák fel Kijev felvételét az EU-ba.
Ferguson megemlíti az egy hete Kijevben tartott "jaltai stratégiai konferenciát". Ott Egils Levits lett elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök állítólag az Ukrajnának nyújtott segítség mellett érvelt. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója is egyértelmű volt: mindenkit biztosított arról, hogy „Amerika teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges”.
Beszámol arról is, hogy Zelenszkij és csapata teljesen tisztában van azzal, hogy a következő három hónap mind gazdasági, mind diplomáciai veszélyeket hordoz Ukrajna számára.
Gazdasági szempontból a siralmas költségvetési és monetáris helyzetük a magas infláció vagy inkább a hiperinfláció irányába vezeti az országot.
Diplomáciai szempontból a tél közeledte, valamint az európai és az amerikai politika ingadozása veszélyt jelent a nyugati egységre, miképp azt Putyin is reméli. A nyugati támogatás azonnali növelése nélkül Ukrajna nehezen fogja tudni fenntartani sikereit a harctéren és a létet a hátországban.
Az orosz gazdaság természetesen sokkal jobban teljesít, mint az ukrán, ami persze egyáltalán nem nehéz, mert orosz területen nincsenek harcok. Az orosz költségvetés többletet mutat, és a rubel a márciusi zuhanása óta folyamatosan erősödik.
Ferguson szerint azonban Oroszország sem áll jól. Az olajeladásokból származó bevételek egészen a közelmúltig kielégítőek voltak, de a gázeladásokból származó nyereség zuhanni kezdett. Oroszország importja felére csökkent a háború előtti szintnek: a szankciók érintik a gépgyártást, a félvezetőket, az összes csúcstechnológiát. Az autógyártás májusban 96 százalékkal zuhant, és azóta csak kismértékben állt helyre.
Azok, akik képesek rá, megpróbálják önmagukat és a pénzüket kivinni Oroszországból. Azonban nem szabad túlbecsülni az országból kiáramló tőke mennyiségét. Számos külföldi vállalat, különösen Kínából, Olaszországból, Franciaországból és Hollandiából, továbbra is működik Oroszországban.
Oroszország számára a legnagyobb probléma az, hogy a szankciók miatt nem tudja hadseregét olyan kifinomult fegyverekkel ellátni, mint amilyeneket most Ukrajna kap.