Lesújtó a vélemény a belpolitikai helyzetről és a politikai kultúráról.
Joe Biden elnök a félidős választásokra készülve Philadelphiában egészen bizarr díszletben mondott drámainak szánt beszédet a napokban. Bár a Fehér Ház szerint a beszéd nem kampányesemény volt, az elnök mondandója gyakorlatilag Donald Trump és a MAGA-republikánusok (Make America Great Again – Trump jelmondata) veszélyességének ismételgetésére korlátozódott. Biden szélsőségesnek titulálta a Trump-szavazókat, szavait pedig azzal igyekezett finomítani, hogy kijelentette: nem minden republikánus maga a sátán (Trumpra 74 millióan szavaztak két évvel ezelőtt), de
A republikánusok válaszreakcióikban nem kímélték Bident, és azonnali bocsánatkérésre szólították fel, amiért amerikaiak tízmillióit „fasisztázta le”. Mint mondták, ocsmány beszédével az elnök a nemzet egységesítése helyett megosztja azt, megalázva és ócsárolva a választókat.
Hogy mennyit ért Biden abszurd megszólalása, kiderül a félidei választásokon. Jól látszik, hogy az elnöki stáb mindent megtesz, hogy egy harcias, eltökélt elnök képét vetítse a választópolgárok elé – ez pedig rá is fér az imázsra, Biden ugyanis az elmúlt két évben egy kudarcra ítélt, határozatlan vezető benyomását keltette, akitől még a demokrata szavazók is kezdtek elfordulni. Az viszont, hogy az amerikai elnök egy ilyen beszédet mond a félidős választások előtt, nagyon durva állapotokról árulkodik az amerikai belpolitikát illetően.
a történelmi infláció és az orosz-ukrán háborús helyzet pedig még tovább rontotta a pattanásig feszült helyzetet.
Nem gondolják ezt másképp maguk a választópolgárok sem. Az Economist és a YouGov legutóbbi közvélemény-kutatása egészen riasztó képet fest a közgondolkodásról. Az amerikaiak kétharmada(66 százaléka) vélekedik úgy, hogy 2021 óta mélyült az országon belüli megosztottság, közülük 62 százalék szerint a következő években tovább fog romlani a helyzet.
– a republikánusok jellemzően sokkal pesszimistábban látják a jelenlegi helyzetet, mint a demokraták, de a politikai erőszak kérdésében nagyjából egyeznek a vélemények a két párt szavazótáborában.
Ami szintén nem meglepő, hogy nőtt azoknak a száma, akik szerint az USA tíz éven belül polgárháborútól fog szenvedni. A válaszadók 14 százaléka biztos ebben, 43 százalékuk pedig valószínűnek tartja. Mindössze 35 százalék válaszolt úgy, hogy nem tartja elképzelhetőnek ezt a lehetőséget.
A közvélemény-kutatás augusztus 24-25-én készült, Biden szeptember 1-jén tartotta vérvörös hátterű beszédét. Ha fordítva lett volna, az elemzés nagy valószínűséggel sokkal súlyosabb adatokat produkál az amúgy is aggasztó jelenleginél.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
