Miközben a szakértők egyre több brit cég külföldi felvásárlására számítanak a következő hónapokban, a szigetország nem fogja ezt könnyűvé tenni. Csatlakozva a többi angolszász gazdasághoz, a brit kormány új törvényjavaslata megvédi a szellemi termékeket, illetve a nemzeti adatvagyont a külföldi felvásárlástól.
Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon.
Egyre több felvásárlásra számítanak a jogi szakemberek az Egyesült Királyságban, miután a Cambridge-i központú, kibervédelemre specializálódó Darktrace-t a Thoma Bravo amerikai magántőke óriás vásárolta fel, jelentette a City A.M.
Jon Gill, az Eversheds Sutherland ügyvédi vállalat munkatársa szerint, több ilyen tranzakcióra lehet számítani a következő hónapokban, mivel – többek között – az amerikai magántőke-óriások továbbra is tele vannak készpénzzel, miközben az Egyesült Királyság technológiai cégek árai továbbra is vonzóak maradnak.
Ami a technológiai szektort illeti, az alacsony árak és az akadálymentes felvásárlás kombinációja kiváló lehetőség a spekulatív befektetőknek, akik minél könnyebben igyekeznek hozzájutni különböző országok kritikus infrastruktúrájához.
Ahogyan azt korábban írtuk a Makronómon, manapság már nem elég csak a fizikai tőkét védeni, hanem
Nem is véletlen, hogy a keletről érkező felvásárlási ajánlatok már a koronavírus által okozta válság idején is elég kellemetlenséget okoztak világszerte a kormányok számára, akik rájöttek, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat, mégpedig alacsony áron, írtuk régebben a Makronómon.
Az Egyesült Királyság is áldozata lett a spekulatív felvásárlási viharnak, hiszen tavaly júliusban a kínai Wingtech Technology alá tartozó Nexperia sikeresen vette át a legnagyobb brit mikrochipgyártót a Newport Wafer Fab-ot, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nyugati világ valamilyen szinten önállóvá próbál válni a chipgyártás terén.
A kínai akvizíció aggodalmat, illetve vitát gerjesztett arról, hogy szükséges e törvénnyel védeni a spekulatív külföldi befektetéseket.
Ezért is lépett érvénybe idén január 4. a National Security and Investment Act, amely megadja a kormánynak a lehetőséget, hogy megakadályozza bizonyos brit cégek külföldi felvásárlását potenciális spekulatív befektetőktől.
A rendelet a gazdaság 17 területét azonosít kritikusként, ezáltal a kormány a védelmi és katonai technológia mellett számos ágazatban is ellenőrzés alá veheti a külföldi felvásárlásokat: ilyenek például a fejlett robotika, a mesterséges intelligencia, a nukleáris szektor, a közlekedés és a kvantumtechnológia.
Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár először júliusban akadályozta meg a Manchester-i Egyetemet, hogy kamera-technológiát adjon át a kínai Beijing Infinite Vision Technology-nak egy licenszszerződés keretében.
A továbbiakban pedig, a friss törvényre hivatkozva Kwarteng augusztus közepén bejelentette, hogy a kormány a nemzetbiztonsági kockázat csökkentése érdekében megakadályozta a bristoli székhelyű, elektronikával foglalkozó Pulsic Ltd átvételét a hong-kong-i Super Orange HK Holding Ltd-től.
A South China Morning Post szerint, a törvényjavaslat elfogadása utáni első három hónapban a brit kormány 222 felvásárlási esetet vizsgált meg, amelyből 17 további vizsgálatra került – ezen túlmenően a brit kormány becslései szerint évente 1000 és 1830 eset is vizsgálat alá kerülhet.
Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada az úgynevezett liberális piacgazdaság kapitalizmusmodelljének hagyományos képviselői. Ezt a modellt a piaci kapcsolatok és mechanizmusok dominanciája jellemzi, emellett az állam szerepe viszonylag minimális a társadalmi-gazdasági életben. Legalábbis elvileg, mert úgy tűnik, hogy a szabadpiac és szabadkereskedelem érdemeit hirdető nemzetek a valóságban nagyon keményen védik a hazai érdekeket és a kritikus fontosságú szektorokat is.
Ausztráliában például a Critical Infrastructure Centre-t (CIC) épp 2017-ben hozták létre a kínai befektetők fokozott érdeklődése miatt (megvették a kínaiak például az ausztrál darwini kikötőt, ami ráébresztette az ausztrál közvéleményt a kérdés fontosságára).
Az Egyesült Államokban pedig a Nemzeti Infrastruktúravédelmi Bizottság azonosított kritikusként tizenhat szektort, miközben Kanadában is komoly ellenőrzés alá kerülnek a külföldi befektetések, ahogyan azt korábban írtuk.
A koronaválság alatt ez a gyakorlat egyre inkább terjed a liberális piacgazdaságokban világszerte – hívtuk fel rá a figyelmet.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
A világ leggazdagabb embere a Brexit atyjával barátkozik, akinek új pártját pénzzel is megtolhatja.
150 ezer helyett ötezer forintra számíthatnak karácsonykor.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A miniszterelnök különleges üzenetet osztott meg követőivel.
