Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének kommentárja a jegybanki döntéssel kapcsolatban
Meglepetést okozott a jegybanki döntés, hogy az alapkamat az elmúlt hónapokban megszokottnál gyorsabb ütemben, 125 bázisponttal emelkedett. Az elemzői várakozásokat ugyanakkor befolyásolta, hogy a jegybank az elmúlt időszakban többször is kommunikálta, hogy eljött az ideje a monetáris szigorítási ciklus felülvizsgálatának és a kamatemelések lezárásának. Ezt a jegybankelnök a kamatemelési döntés után tartott sajtótájékoztatón be is jelentette. Ez azonban a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető.
A jegybanknak addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az infláció tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be. Az energiaárak továbbra is jelentős volatilitást mutatnak, amely pedig begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz-ukrán háború lezárásáig, illetve a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és így inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét is. A kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel ez támogatja a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is. Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásunk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik. Ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni.
Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan tovább folytatja majd kamatemelési ciklusát. Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései - a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, amely kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben.
Meglepetést okozott a jegybanki döntés, hogy az alapkamat az elmúlt hónapokban megszokottnál gyorsabb ütemben, 125 bázisponttal emelkedett. Az elemzői várakozásokat ugyanakkor befolyásolta, hogy a jegybank az elmúlt időszakban többször is kommunikálta, hogy eljött az ideje a monetáris szigorítási ciklus felülvizsgálatának és a kamatemelések lezárásának. Ezt a jegybankelnök a kamatemelési döntés után tartott sajtótájékoztatón be is jelentette. Ez azonban a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető.
A jegybanknak addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az infláció tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be. Az energiaárak továbbra is jelentős volatilitást mutatnak, amely pedig begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz-ukrán háború lezárásáig, illetve a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és így inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét is. A kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel ez támogatja a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is. Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásunk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik. Ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni.
Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan tovább folytatja majd kamatemelési ciklusát. Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései - a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, amely kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben.