Az MNB Monetáris Tanácsa a mai ülésén tovább emelte az alapkamatot.
A legtöbb elemző az ülés előtt egyetértett abban, hogy a jegybank tovább fogja emelni az alapkamatot, csupán az emelés mértéke volt kérdés. Voltak, akik azt gondolták, hogy egy újabb 100 bázispontos emelés következik, de egyesek meg voltak győződve arról, hogy ennél valamivel kisebb – 75 bázispontos – emelés fog következni. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai ülésén fokozta a szigorítás ütemét, és az eddigi 100 bázispontos emelés helyett 125 bázisponttal emelte meg az alapkamatot, amely így az eddigi 11,75 százalékról 13 százalékra emelkedett.
Elsőre meglepő lehet, hogy a jegybank gyorsított a szigorítás ütemén, annak ellenére is, hogy az MNB alelnöke, Virág Barnabás korábban már jelezte, hogy határozott emelésre kell számítani. Eddig a 100 bázispontos emelés is határozottnak számított, igaz a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben az 50-75 bázispontos emelések is egy határozott szigorításnak felelnek meg.
A szigorítás ütemének lassítása ugyanakkor nem lett volna ördögtől való, figyelembe véve a régiós jegybankok lépéseit, ahol többen ezt már megkezdték.
A Magyar Nemzeti Banknak több tényezőt is figyelemmel kell kísérnie , hogy elkezdhesse a kamatemelési ciklus lassítását. Figyelembe kell vennie, hogy a reálkamat-környezet pozitívvá váljon, amit viszont az inflációs várakozások fényében alakítanak. Ennek kapcsán arra is figyelnie kell a jegybanknak, hogy körvonalazódik-e az inflációs fordulat, és amennyiben igen, mikor válnak kiegyensúlyozottabbá a kockázatok. Nagyon fontos a lassítás megkezdése tekintetében Magyarország kockázati megítélése, illetve annak alakulása. Ezzel kapcsolatban válik hangsúlyossá az uniós források sorsa és a megállapodás hiánya. Ez meglátszik a forint euróval szembeni árfolyamán, ami az elmúlt hetekben 405 felett mozgott, de a bivalyerős dollár sem segített a forint helyzetén. A dollárral szemben a forint a napokban sorra döntötte a negatív rekordokat: volt, hogy 425 forintba került 1 dollár. Ez pedig ösztönzi a további erőteljes szigorítást. Az uniós forrásokról való megállapodás tehát kulcskérdés, hogy meg lehessen kezdeni a szigorítási ciklus lassítását. Végül a lassítás megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy erősödjön a monetáris transzmisszió, megjelenjen a magas kamatszint hatása minden részpiacon.
Ezekre a tényezőkre tehát figyelemmel kell lennie a jegybanknak ahhoz, hogy megkezdhesse a kamatemelési ciklus lassítását, ugyanakkor a múlt havi likviditásszűkítő lépésekkel többnyire teljesültek ezek a feltételek, így nem lett volna meglepő a lassítás sem. Éppen ezért nem csoda, hogy néhány elemző „csupán” 75 bázispontos emelést várt.
A jövő zenéje, hogy a kamatemelési ciklust egy nagy kamatemeléssel vagy több kisebbel zárja le a jegybank. Mivel továbbra is elkötelezettek abba az irányba, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat változása összhangban legyen, így borítékolható, hogy a mostani csütörtöki ülésen az egyhetes betéti kamat is 125 bázisponttal, az eddigi 11,75 százalékról 13 százalékra fog emelkedni.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének kommentárja a jegybanki döntéssel kapcsolatban
Meglepetést okozott a jegybanki döntés, hogy az alapkamat az elmúlt hónapokban megszokottnál gyorsabb ütemben, 125 bázisponttal emelkedett. Az elemzői várakozásokat ugyanakkor befolyásolta, hogy a jegybank az elmúlt időszakban többször is kommunikálta, hogy eljött az ideje a monetáris szigorítási ciklus felülvizsgálatának és a kamatemelések lezárásának. Ezt a jegybankelnök a kamatemelési döntés után tartott sajtótájékoztatón be is jelentette. Ez azonban a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető.
A jegybanknak addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az infláció tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be. Az energiaárak továbbra is jelentős volatilitást mutatnak, amely pedig begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz-ukrán háború lezárásáig, illetve a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és így inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét is. A kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel ez támogatja a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is. Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásunk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik. Ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni.
Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan tovább folytatja majd kamatemelési ciklusát. Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései - a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, amely kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben.
MTI/ Rosta Tibor
2025-ben mintegy 3000 milliárd forint tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, amelyből 1800 milliárd forintot csak a prémium állampapírokra kell fordítani.
A japán jegybank 0,25 százalékra emelte irányadó rátáját, ami heves piaci reakciókat váltott ki, miközben az USA-ban a vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok jelentős dollárgyengülést okoztak az amerikai recessziós félelmek felerősödése nyomán. Ezek a hírek együtt komoly tőzsdei pánikot eredményeztek hétfőn, különösen az ázsiai piacokon, ahol a Nikkei 12,8 százalékos esést szenvedett el. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A videó az egyéni katonák kiképzésének vizsgáját mutatja be a böszörményi gyakorlótéren.
„A fasza ki van mindenkinek az empatákból” – fejtegette a Tisza Párt elnöke.
