Nagyot emelt az MNB

A legtöbb elemző az ülés előtt egyetértett abban, hogy a jegybank tovább fogja emelni az alapkamatot, csupán az emelés mértéke volt kérdés. Voltak, akik azt gondolták, hogy egy újabb 100 bázispontos emelés következik, de egyesek meg voltak győződve arról, hogy ennél valamivel kisebb – 75 bázispontos – emelés fog következni. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai ülésén fokozta a szigorítás ütemét, és az eddigi 100 bázispontos emelés helyett 125 bázisponttal emelte meg az alapkamatot, amely így az eddigi 11,75 százalékról 13 százalékra emelkedett.

Elsőre meglepő lehet, hogy a jegybank gyorsított a szigorítás ütemén, annak ellenére is, hogy az MNB alelnöke, Virág Barnabás korábban már jelezte, hogy határozott emelésre kell számítani. Eddig a 100 bázispontos emelés is határozottnak számított, igaz a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben az 50-75 bázispontos emelések is egy határozott szigorításnak felelnek meg.

A szigorítás ütemének lassítása ugyanakkor nem lett volna ördögtől való, figyelembe véve a régiós jegybankok lépéseit, ahol többen ezt már megkezdték.

A Magyar Nemzeti Banknak több tényezőt is figyelemmel kell kísérnie , hogy elkezdhesse a kamatemelési ciklus lassítását. Figyelembe kell vennie, hogy a reálkamat-környezet pozitívvá váljon, amit viszont az inflációs várakozások fényében alakítanak. Ennek kapcsán  arra is figyelnie kell a jegybanknak, hogy körvonalazódik-e az inflációs fordulat, és amennyiben igen, mikor válnak kiegyensúlyozottabbá a kockázatok. Nagyon fontos a lassítás megkezdése tekintetében Magyarország kockázati megítélése, illetve annak alakulása. Ezzel kapcsolatban válik hangsúlyossá az uniós források sorsa és a megállapodás hiánya. Ez meglátszik a forint euróval szembeni árfolyamán, ami az elmúlt hetekben 405 felett mozgott, de a bivalyerős dollár sem segített a forint helyzetén. A dollárral szemben a forint a napokban sorra döntötte a negatív rekordokat: volt, hogy 425 forintba került 1 dollár.  Ez pedig ösztönzi a további erőteljes szigorítást. Az uniós forrásokról való megállapodás tehát kulcskérdés, hogy meg lehessen kezdeni a szigorítási ciklus lassítását. Végül a lassítás megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy erősödjön a monetáris transzmisszió, megjelenjen a magas kamatszint hatása minden részpiacon.

Ezekre a tényezőkre tehát figyelemmel kell lennie a jegybanknak ahhoz, hogy megkezdhesse a kamatemelési ciklus lassítását, ugyanakkor a múlt havi likviditásszűkítő lépésekkel többnyire teljesültek ezek a feltételek, így nem lett volna meglepő a lassítás sem. Éppen ezért nem csoda, hogy néhány elemző „csupán” 75 bázispontos emelést várt.

A jövő zenéje, hogy a kamatemelési ciklust egy nagy kamatemeléssel vagy több kisebbel zárja le a jegybank. Mivel továbbra is elkötelezettek abba az irányba, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat változása összhangban legyen, így borítékolható, hogy a mostani csütörtöki ülésen az egyhetes betéti kamat is 125 bázisponttal, az eddigi 11,75 százalékról 13 százalékra fog emelkedni.

MTI/ Rosta Tibor