A Trend FM-en is hallható Fintech Világa rádióműsor legújabb adásában Suppan Márton, fintech szakértő, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető Varga Lóránttal, az MNB Pénzforgalom Fejlesztési főosztályvezetőjével arról beszélgettek, hogy milyen hozzáadott értéke van az azonnali fizetéseknek, akár egy ország GDP-jére, akár társadalmára nézve, és mi a következő lépése a fizetések digitalizációjának.
Több mint két éve működik a rendszer, amelyben legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalásokat az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesítenie kell a bankoknak.
Egy felmérés szerint az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése 3,8 milliárd dollárral növeli 2026-ig az ország GDP-jét. A valós idejű fizetésekben rejlő potenciál azonban ennél is sokkal nagyobb: a Cebr szerint a fizetések valós idejűvé válása 2026-ban akár 2,7 százalékkal is növelhetné az ország GDP-jét, ez pedig már 98 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen: ez a mostani árfolyamon majdnem 40 ezer milliárd forint, a 2020-as magyar GDP közel kétharmada (63,2 százaléka).
Bár hasonló felmérés nem készült nálunk, Magyarországon már két éve működik az azonnali fizetések rendszere. Nálunk alapvetően felülről érkezett az MNB, mint szabályozó reformja. Az időszerűségét jól mutatta, hogy sokkal együttműködőben fogadta a szektor, mint a korábbi napközbeni átutalások 2012-ben bevezetett szabályát. A digitális fejlődés, a változó ügyféligények és a fintech cégek agilitása egyaránt ösztönző volt a pénzintézetek számára. Az MNB ezzel részben a bankok érdekeit is képviselte, hiszen digitális fejlődés nélkül veszélyben van minden pénzintézet versenyképessége. Mindezt felismerve a jegybank célkitűzése a hazai pénzügy és a bankolás teljes digitalizációja, a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések részarányának 50 százalékra növelése.
A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy a nemzetközi piac hogyan viszonyul az azonnali kifizetésekhez, és hogy Magyarországon hogyan fejlődik tovább az azonnali kifizetések rendszere és a digitális bankolás.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Fókuszban Magyar Péter botrányai és hazugságai.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Gyürky Enikő és Csuti a Vekkerben Veczán Zoltánnal és Móna Márkkal beszélget az ukrajnai kényszersorozások nyers valóságáról, az utcáról elhurcolt férfiakról a félelemben élő családokról, és azokról a történetekről, amiket a Mandiner dokumentumfilmjei megrázóan mutatnak be.
Csütörtökön érkezik a MAXIMA következő epizódja.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – a Mandiner, a Telex, az Index, a 444, a Magyar Nemzet, a 24.hu, a Pesti Srácok és a HVG cikkeit elemezzük.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
