Magyarország élen jár az azonnali fizetések terén

Több mint két éve működik a rendszer, amelyben legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalásokat az év minden napján, 0-24 óráig, 5 másodperc alatt teljesítenie kell a bankoknak.

Egy felmérés szerint az Egyesült Királyság fizetési infrastruktúrájának korszerűsítése 3,8 milliárd dollárral növeli 2026-ig az ország GDP-jét. A valós idejű fizetésekben rejlő potenciál azonban ennél is sokkal nagyobb: a Cebr szerint a fizetések valós idejűvé válása 2026-ban akár 2,7 százalékkal is növelhetné az ország GDP-jét, ez pedig már 98 milliárd dollárt jelentene. Összehasonlításképpen: ez a mostani árfolyamon majdnem 40 ezer milliárd forint, a 2020-as magyar GDP közel kétharmada (63,2 százaléka).

Bár hasonló felmérés nem készült nálunk, Magyarországon már két éve működik az azonnali fizetések rendszere. Nálunk alapvetően felülről érkezett az MNB, mint szabályozó reformja. Az időszerűségét jól mutatta, hogy sokkal együttműködőben fogadta a szektor, mint a korábbi napközbeni átutalások 2012-ben bevezetett szabályát. A digitális fejlődés, a változó ügyféligények és a fintech cégek agilitása egyaránt ösztönző volt a pénzintézetek számára. Az MNB ezzel részben a bankok érdekeit is képviselte, hiszen digitális fejlődés nélkül veszélyben van minden pénzintézet versenyképessége. Mindezt felismerve a jegybank célkitűzése a hazai pénzügy és a bankolás teljes digitalizációja, a készpénzforgalom visszaszorítása és az elektronikus fizetések részarányának 50 százalékra növelése.

A Fintech Világa podcast legújabb adásából kiderül, hogy a nemzetközi piac hogyan viszonyul az azonnali kifizetésekhez, és hogy Magyarországon hogyan fejlődik tovább az azonnali kifizetések rendszere és a digitális bankolás.