A legfrissebb KSH-adatok szerint 2021-ben többet költött az állam kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben az állam és a piaci szereplők együttvéve! Egy év alatt is nőtt az összeg, méghozzá 18 százalékkal. Immár a kutató-fejlesztők létszáma is új csúcson van, már 61 ezernél is többen vannak.
A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege újabb rekordot ért el Magyarországon: 2021-ben 907,5 milliárd forintot költöttünk erre a célra, ami
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. évre vonatkozó adataiból. A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 1,64 százalékot elérve szintén csúcsot döntött, ami azt mutatja, hogy a Magyarország versenyképességének szempontjából kulcsfontosságú terület finanszírozása egyre stabilabb és kiszámíthatóbb.
Az állami költségvetési K+F ráfordítások meghaladták a 318 milliárd forintot, ami közel háromszor több, mint 2010-ben. Lényeges továbbá, hogy
Bár mindig van tere a fejlődésnek, azért a leglényegesebb innovációs mutató terén is sokat javultunk: a GDP-arányos K+F ráfordítás 1,64 százalékot ért el 2021-ben a KSH adatai szerint. Ez az érték a legmagasabb 1990 óta, és jelentősen meghaladja a 2010-es 1,1 százalékos értéket is.
A kormányzat stratégiai jövőképe, hogy
Magyarország 2030-ra Európa TOP 10 innovátor országa közé kerül. Ehhez az szükséges, hogy 2030-ban Magyarország már a GDP 3 százalékát költse kutatás-fejlesztésre.
A finanszírozás bővítése mellett a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítése, új intézményrendszer kialakítása is támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország az évtized végére Európa jelentős innovátorává váljon. Az előző, 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszak megmutatta, hogy a KFI támogatásoknak jelentős a termelékenységre gyakorolt hatása, ezért a kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten ezután is egyre több állami forrást biztosítson a KFI ökoszisztéma szereplőinek.
A vállalkozásoknak továbbra is meghatározó szerepe van a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményben: részesedésük két évtizede folyamatosan növekszik, az elmúlt évben is ezek a szervezetek használták fel az összes hazai K+F ráfordítás háromnegyedét, vagyis 685 milliárd forintot. Ez azért fontos, mert stratégiai cél, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei gazdasági vagy társadalmi szempontból hasznosuljanak, azaz
A hagyományosan erős tudásközpontokkal rendelkező felsőoktatás is központi szerepet játszik a kutatás-fejlesztési együttműködésekben, ezért biztató, hogy az egyetemek K+F ráfordításai 2021-re 125 milliárd forintra emelkedtek, amely 25 százalékos növekmény a 2020. évhez képest.
A KSH által mért három szektor – vállalkozások, kutatóintézetek, felsőoktatás – közül a K+F ráfordítások felhasználását tekintve a felsőoktatás K+F ráfordításai emelkedtek a legnagyobb mértékben. A kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is látszódnak, amelynek ráfordításai az egyetemekét megközelítő mértékben, 21 százalékos növekedéssel 92,5 milliárd forintra emelkedtek a tavalyi évben.
A külföldi források az elmúlt évtizedben rendre a harmadik legnagyobb hányadot (átlagosan 15 százalékot) jelentették a teljes K+F ráfordítás forrásai közül, és 2021-ben is 125,2 milliárd forintot tettek ki. Annak érdekében, hogy ez az érték tovább növekedjen,
stratégiai cél a hazai egyéni kutatók, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások pályázati sikerességének növelése közvetlen európai uniós források keretében meghirdetett kutatási és innovációs pályázatokon.
Lényeges további eredmény, hogy a kutatók számított, teljes állományi létszáma 1521 fővel bővült egy év alatt a kutató-fejlesztő helyeken a KSH friss adatai szerint, így ma már 61 149 fő dolgozik kutató-fejlesztőként.
A korábbi évekhez hasonlóan a növekedés zöme a versenyszférának köszönhető. A kutatói életpálya különböző szakaszait támogató programok, így az
hozzájárulva ahhoz, hogy legkiválóbb kutatóink továbbra is itthon kamatoztassák tudásukat. Jelentősen nőtt az innovatív tevékenységet (is) végző cégek száma K+F tevékenységeik erősítése mellett a vállalkozások innovációs képességeinek megerősítése szintén érdemben járul hozzá a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez.
A KSH júniusban közzétett, kétévente gyűjtött adatai szerint a vállalkozások innovációs teljesítménye is emelkedett az elmúlt időszakban. Míg az innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya a 2016-2018 közötti időszakban 28,7 százalék volt, a 2018-2020 közötti időszakra ezen vállalkozások aránya – az évtizedben legmagasabbként – 32,7 százalékra nőtt.
A számok azt jelzik: a közelmúlt intézkedéseivel sikerült ösztönözni a vállalkozások nyitottságát az innovációra.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
