Egyre több, a Makronómnak nyilatkozó ingatlanpiaci szakértő látja úgy, hogy egy hosszú-hosszú, kereslet vezérelte növekedési szakasz zárult, illetve zárul le mostanság. Természetesen nem egy hatásról, hanem sok-sok, egymást erősítő jelentős hatásról van most szó a piacon.
A banki kamatok, így kiváltképp a változó kamatozású (nem fixált) havi törlesztőrészletek emelkedése már elkezdődött, az új hitelek pedig egyre drágulnak – akár új, akár használt lakást, házat keres valaki. Erre jön rá az orosz-ukrán háború elhúzódása, a gazdasági bizonytalanság – így a létbizonytalanság – erősödése, az egyre gyakoribb áru- és munkaerőhiány, valamint az infláció egyre erősödő „szorítása” – emeli ki Balla Ákos. A Balla Ingatlan alapító-vezetője kérdésünkre hozzátette: az infláció különösen az építőanyagok, továbbá rezsiköltségek küszöbön álló növekedése miatt hat negatívan a magyar ingatlanpiacra.
Leszámítva a már folyamatban lévő felújításokat, korszerűsítéseket, bővítéseket és új építéseket, hiszen ezek leállítása túl nagy érvágás lenne a fejlesztőknek, magánembereknek egyaránt.
Miközben úgy tűnhet, hogy az energiaárak elszállása, és így a rezsiköltségek várható jelentős növekedése csak a nagyobb házban, lakásban élőket érinti, valójában ez a hatás tovagyűrűzik az egész ingatlanpiacra. Elsőként persze a nagyobb, korszerűtlen házak válnak a korábbi árszinteken eladhatatlanná. E trend félreismerhetetlen jelei már most látszanak – állítja Balla Ákos.
A Balla Ingatlan vezetője megjegyzi azt is:
Nagyot fordult tehát az elmúlt hónapokban a hazai ingatlanpiac, még akkor is, ha az eladók egy része ezt egyelőre nem hajlandó tudomásul venni – figyelmeztetnek a szakértők. Még az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid is csaknem a vészharangot kongatja. Az OTP elemzője szerint már a várható rezsidíj-emelkedés bejelentését követő napokban, hetekben érzékelhető lett a piacon például az agglomerációs házak, lakások némi átértékelődése.
Olyan értelemben legalábbis, hogy a szakértők szerint megnehezült a nagyobb, különösen pedig a nagyobb, egyszersmind korszerűtlen házak értékesítése. És – teszik hozzá többen – közel sem csak a nagyon öreg házaké, de azoké is, amelyek 15-20, vagy 30-40 évvel ezelőtt épültek, és akkor még korszerűnek számítottak. Az első, hirtelen ijedtségen persze túlesett a piac, így ahol van például napelem vagy hőszivattyú, illetve más alternatív fűtési lehetőség, vagy szigetelés és modern nyílászárók, ott azért más a helyzet.
A fenti helyzetben például a nagy és korszerűtlen otthonok árának jelentősen esnie kellene, ám ez több okból sem következett be – legalábbis egyelőre. Az első ok, hogy az ilyen eladók többsége nincsen igazán sürgős eladási helyzetben, így akár hosszú hónapokig is kitartják a magas kínálati árat akkor is, ha nem, vagy alig van érdeklődő. Továbbá – és ez már az egész piacra jellemző – a magas áremelkedés miatt inkább arra lehet számítani, hogy éveken át nagyjából azonosak maradnak a kínálati árak, de az infláció miatt reálértéken csökkennek. Ahogyan az új építés és a felújítás drágul, valamint a befeketők az infláció elől folyamatosan “menekítik” ingatlanba válság alatt a pénzüket, ez jelentősen fékezi az árcsökkenést, főként a kisebb, olcsóbb, könnyebben eladható-kiadható, városi lakóingatlan szegmensben.
Az energiapiaci bizonytalanságban természetesen nem csak a kis, városi lakásokra, de a korszerű, kisebb méretű, esetleg napelemmel, hőszivattyúval már felszerelt otthonokra egy recessziós környezetben is jobban akadhat majd vevő. Továbbá pedig az a fura helyzet állt elő, hogy a korszerű új otthonok mellett a panelek iránti érdeklődés is viszonylag magas maradt, mert hiszen a távfűtéses otthonok – mind a mai napig – lényegében kimaradtak a rezsi-növekedés alól.
Igaz OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemeli:
Ám addig is a piaci átértékelődés nyertesei maradhatnak az egyedi fogyasztásmérős, szabályozható fűtésű, hőszigetelt lakások.
Ez továbbá új felújítási hullámot is elindíthat, ám jelentősebb átrendeződést csak a jövő évre valószínűsít az OTP Ingatlanpont. Továbbá sokasodnak az arra utaló jelek és híradások is, hogy a házgyári lakásokhoz is begyűrűzhet a földgáz árának emelkedése.
Ráadásul nem kis számról van szó: a KSH legutóbbi adatai alapján, tavaly valamivel több mint 650 ezer lakás melegéről gondoskodott távfűtés. Ezen ingatlanok döntő többsége lakótelepi panellakás. Igaz a technológiát néhol új ingatlanfejlesztéseknél is alkalmazzák. A távfűtéses lakások legnagyobb része – mintegy 240 ezer – a fővárosban található, ezek mintegy fele négy kerületre koncentrálódik (a III.; a IV.; a XI. és a XIII. kerületekre).
Az ország más részeiben is alapvetően nagyvárosi jelenség a távfűtés, a 410 ezer lakás nagyjából 70 százaléka valamely megyei jogú városban található. Utóbbiak közül csak Zalaegerszegen és Nagykanizsán nem használatos ez a fűtési mód. Ezzel szemben a 20 ezret is meghaladja az érintett háztartások száma Székesfehérváron, Tatabányán, Győrben, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden.
„Amennyiben a távfűtéses lakások esetében is megjelennek a megemelkedett rezsiköltségek, úgy ez a változás egy dinamikusan változó ingatlanpiaci szegmensbe érkezne, hiszen a házgyári otthonokat érintő adásvételek száma tavaly több mint 20 százalékkal, 20 ezer fölé nőtt, míg az áremelkedés mértéke megközelítette a 13 százalékot. Ugyanakkor két éve megfordult az a tendencia, hogy a panellakások áremelkedése más lakóingatlan-típusoknál meredekebb, és tavaly a lakáspiac minden szegmensét szinte azonos mértékű emelkedés jellemezte” – fejtette ki az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A NAV 2021. évi statisztikái alapján egyébként a lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára országosan 395 ezer, Budapesten pedig 570 ezer forint volt. Ezen belül azonban – várostól, városrésztől függően – hatalmas a szórás. Míg a fővárosi Havanna lakótelepen 453 ezer, addig az – elegánsnak számító – Kaszásdűlőn 736 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Vidéken még nagyobbak a különbségek: az ózdi Béke és Vasvár úti lakótelep 90-100 ezrétől a Budaörsi lakótelep 600 ezréig terjed a skála.
A paneleket leszámítva számos negatív tényező mellé jött be pár hete tehát a rezsiköltségek várható drasztikus növekedése. Ennek eredményeként akár meg is fordulhat az eddigi „városból kifelé és minél nagyobb otthonba” költözés trendje. A városok külső részein és az agglomerációkban immár nem keresleti, hanem már most kínálati piacról beszélhetünk. Másrészt a rezsivel kapcsolatos legutóbbi kormányzati intézkedések hatására ismét a kisebb ingatlanok, így többek között a panellakások válhatnak kelendőbbé – erősítette meg a fent leírtakat Balla Ákos is.
A külvárosok, vagy akár a külső kerületek esetében ugyanakkor egyre nagyobb költség-tényezőként jelenik meg az üzemanyagok ára, hiszen az a család, ahol ház, sorház vagy akár nagyobb lakás megvásárlása is szóba kerülhet, legalább egy, de inkább két autóval rendelkezik. Természetesen e családok jellemzően a nagyváros belső részébe járnak dolgozni, tanulni, szórakozni, kikapcsolódni. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a következő évek, évtizedek során mennyit kell az autók fenntartására elkölteni, mennyit időt kell a dugókban tölteni.
Egy másik szegmensben, az új építésű piacon egyfelől fontos, hogy az új lakások korszerűek, eleve alacsony energiafogyasztásúak, de az is tovább erősíti ezt a részpiacot, hogy az 5 százalékos lakásáfa, valamint a legnépszerűbb lakástámogatások, a Babaváró és a CSOK meghosszabbítását július végén a kormányzat egyértelművé tette.
Így az elmúlt hónapokban ugyan – mint említettük – óvatosabbá váltak a beruházók és a vásárlók, az új építésű piac – dacára a magas inflációnak, a növekvő kivitelezési időknek és a növekvő költségeknek – mégis meglehetősen stabil lábakon áll. Ezt erősítik az idei első féléves adatok. Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint több mint 5 százalékkal nőtt az átadott új lakások száma a múlt év első félévben.
Az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető, nagyon olcsó, kedvező zöldhitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint az újlakások iránti érdeklődést ráadásként az elszálló energiaárak is erősíthetik a jövőben. A jelenlegi inflációs környezet az új lakásokat hosszú távú befektetési lehetőségként értékeli fel, és erre erősítenek rá az új ingatlanok kedvező energetikai besorolásával, modern gépészetével és minőségi szigetelésével együtt járó – már említett – alacsonyabb rezsiköltségek is.
Az OTP Ingatlanpont szakértője azonban megjegyzi: a beruházók óvatosságának ezzel együtt voltak látható jelei az elmúlt fél évben:
Az elmúlt hét évben ennél kisebb volumen csak a koronavírus-járvány kirobbanásakor volt látható a piacon, 2020-ban. A keresleti oldal teljesítményét vizsgálva 3800 új lakást vásároltak meg az első félévben, ami bár ötödével több a tavalyi ugyanezen adatnál, 2021 második félévéhez képest viszont 25 százalékos a visszaesés.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Lőrincz Viktória vagyonnyilatkozatából csak sejteni lehet a vagyoni helyzetét.
De tényleg. Sem igatlan, sem gépjármű, sem pénz, sem megtakarítás. Még ingósága sincs.
