Az oroszok háborognak, több kínai gépet szeretnének az olajukért

A Kínai Vámhivatal adatai szerint

Ennek eredményeként Oroszország Kínával szembeni kereskedelmi többlete megnégyszereződött az év során, főként a „keleti fordulat”, azaz oroszországi nyersanyag- és energiahordozó-szállítások – az ismert nyugati szankciókkal összefüggő – növekedése miatt

A Kínai Népköztársaság képviselőjének a Keleti Gazdasági Fórumon elhangzott beszédéből ítélve Oroszország nem számíthat ellenszállításként az importhelyettesítéshez szükséges kínai berendezések szállításának felgyorsulására – kesergett a Kommerszant portál

Bár a lap azt elismeri, hogy Oroszország Kínával folytatott kereskedelme augusztusban már komoly gyorsulást mutatott. A Kínába irányuló orosz export augusztusban 59 százalékkal nőtt éves szinten (a júliusi 49 százalékos bővülésről), de javultak a Kínából Oroszországba irányuló szállítások növekedési mutatói is: 26,5 százalékkal emelkedtek éves szinten, a júliusi 22 százalékról.

Kína össz-exportjának teljes volumene a nyolc hónap alatt 2,375 billió dollárt tett ki, azaz 13,5 százalékkal nőtt, az import viszont csak 1,815 billió dollárt, azaz 4,6 százalékos növekedést mutatott. 

Oroszország részesedése Kína kereskedelmi forgalmából ennek ellenére szerény,  2,75 százalék volt. Igaz az Oroszországból származó szállítások aránya a teljes kínai importban az év eleje óta 4 százalékra emelkedett, miközben tavaly még  csak 2,9 százalék volt.

A Kommerszant a fentiek alapján megállapítja, hogy 

És várhatóan Kína jelentősége még növekedni fog, főleg, ha figyelembe vesszük a jelenlegi orosz nagyszabású külkereskedelmi szerkezetátalakítást. Vlagyimir Putyin a  Világgazdasági Fórumon (WEF), szeptember 7-én a plenáris ülésen elmondta, hogy a Kínával folytatott kereskedelemben már idén elérhetik a 200 milliárd dolláros küszöböt.

Oroszország Kínába irányuló exportjának szerkezete azonban igen egysíkunak mondható.  

Talán nem meglepő, hogy 

Mindeközben azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz energiahordozók Kínába irányuló áramlása folyamatosan bővül.

A kínaiak a fentieken túl is elsősorban az alacsony hozzáadott értékű orosz termékeket vásárolják. Tavaly  ezek közé tartozott a fagyasztott hal - a teljes kínai-behozatal 29,6 százaléka -, a műtrágyák (28 százalék) és a fa (16,7 százalék). Érdekes, hogy akkor az orosz olaj Kína vásárlásainak még mindössze 16 százalékát tette ki.

A Kommerszaant megállapítása szerint, Kína viszont nem siet az Oroszországba irányuló szállítások fokozásával. Idézik Oroszország kínai kereskedelmi képviselőjét, Alekszej Dahnovszkij, aki szerint „a kínai bankok hozzáállása az orosz ügyfelekkel szemben nem szokatlan". Hozzátette, hogy „mind Oroszországnak, mind Kínának fokoznia kell az együttműködést és élen kell járnia egy olyan határokon átnyúló fizetési mechanizmus létrehozásában, amelyre nem vonatkoznak barátságtalan szankciók”.