Kína az év folyamán jelentősen növeli az orosz nyersanyagok beszerzését. A másik oldalon viszont nem pörgette fel a gépek és technológiák szállítását Oroszországba a kívánt mértékben.
A Kínai Vámhivatal adatai szerint
Ennek eredményeként Oroszország Kínával szembeni kereskedelmi többlete megnégyszereződött az év során, főként a „keleti fordulat”, azaz oroszországi nyersanyag- és energiahordozó-szállítások – az ismert nyugati szankciókkal összefüggő – növekedése miatt
A Kínai Népköztársaság képviselőjének a Keleti Gazdasági Fórumon elhangzott beszédéből ítélve Oroszország nem számíthat ellenszállításként az importhelyettesítéshez szükséges kínai berendezések szállításának felgyorsulására – kesergett a Kommerszant portál
Bár a lap azt elismeri, hogy Oroszország Kínával folytatott kereskedelme augusztusban már komoly gyorsulást mutatott. A Kínába irányuló orosz export augusztusban 59 százalékkal nőtt éves szinten (a júliusi 49 százalékos bővülésről), de javultak a Kínából Oroszországba irányuló szállítások növekedési mutatói is: 26,5 százalékkal emelkedtek éves szinten, a júliusi 22 százalékról.
Kína össz-exportjának teljes volumene a nyolc hónap alatt 2,375 billió dollárt tett ki, azaz 13,5 százalékkal nőtt, az import viszont csak 1,815 billió dollárt, azaz 4,6 százalékos növekedést mutatott.
Oroszország részesedése Kína kereskedelmi forgalmából ennek ellenére szerény, 2,75 százalék volt. Igaz az Oroszországból származó szállítások aránya a teljes kínai importban az év eleje óta 4 százalékra emelkedett, miközben tavaly még csak 2,9 százalék volt.
A Kommerszant a fentiek alapján megállapítja, hogy
növekszik Kína jelentősége, mint Oroszország fő kereskedelmi partnere. Míg 2002-ben az orosz import 5 százalékát adta, 2021-ben már 25 százalékát.
És várhatóan Kína jelentősége még növekedni fog, főleg, ha figyelembe vesszük a jelenlegi orosz nagyszabású külkereskedelmi szerkezetátalakítást. Vlagyimir Putyin a Világgazdasági Fórumon (WEF), szeptember 7-én a plenáris ülésen elmondta, hogy a Kínával folytatott kereskedelemben már idén elérhetik a 200 milliárd dolláros küszöböt.
Oroszország Kínába irányuló exportjának szerkezete azonban igen egysíkunak mondható.
Talán nem meglepő, hogy
a kőolaj, kőolajtermékek, földgáz, kőszén, lignit stb. tették ki értékben a szállítások 68 százalékát.
Mindeközben azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz energiahordozók Kínába irányuló áramlása folyamatosan bővül.
A kínaiak a fentieken túl is elsősorban az alacsony hozzáadott értékű orosz termékeket vásárolják. Tavaly ezek közé tartozott a fagyasztott hal - a teljes kínai-behozatal 29,6 százaléka -, a műtrágyák (28 százalék) és a fa (16,7 százalék). Érdekes, hogy akkor az orosz olaj Kína vásárlásainak még mindössze 16 százalékát tette ki.
A Kommerszaant megállapítása szerint, Kína viszont nem siet az Oroszországba irányuló szállítások fokozásával. Idézik Oroszország kínai kereskedelmi képviselőjét, Alekszej Dahnovszkij, aki szerint „a kínai bankok hozzáállása az orosz ügyfelekkel szemben nem szokatlan". Hozzátette, hogy „mind Oroszországnak, mind Kínának fokoznia kell az együttműködést és élen kell járnia egy olyan határokon átnyúló fizetési mechanizmus létrehozásában, amelyre nem vonatkoznak barátságtalan szankciók”.
Kína - USA reláció
2022 első nyolc hónapjában Kína USA-val folytatott kereskedelme 9,5 százalékkal nőtt. Ez – a növekedés tekintetében – háromszoros lassulást jelent 2021-hez képest, amikor az emelkedés még 28,7 százalékos volt.
Kína USA-ba irányuló exportja az év eleje óta 12,2 százalékkal emelkedett, ami az összes kínai export 16,7 százaléka.
Eközeben Kína importja az Egyesült Államokból mindössze 1,3 százalékkal, 118 milliárd dollárra nőtt, ami az összes kínai import 6,5 százalékát tette ki nyolc hónap alatt.
Megjegyeznénk:
Úgy tűnik, hogy mégsem tekinthető vágyvezérelt gondolatnak Sergey Radchenko és Dmitri Alperovitch véleménye, akik arra számítanak, hogy a Kreml végül megcsömörlik a Kínára utaltságtól, mikor észreveszik, hogy a kapcsolatuk mennyire aszimmetrikus, mennyire ki vannak szolgáltatva a kínaiaknak. Persze ez még odébb van, de érdemes ilyen szemszögből is vizsgálni az eseményeket.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Kedden ismét emelkedik az üzemanyagok beszerzési ára, nem is kicsivel.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Az ukrán hadsereg egy fogolytól tudta meg, milyen ukázt adott ki az orosz elnök.
Az ukránok kétségbeesetten próbálkoznak drónokkal megszórni Oroszországot, a háború irányát befolyásoló siker nélkül.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Az, hogy valaki egy élő közéleti szereplő halálát színházi élménnyé emeli, nem bátor gesztus, hanem ízléstelen, embertelen provokáció. Szili Katalin írása.
