A magyar gazdaságpolitika jövőjének negyedik pillére: magyar vállalatok

2010 előtt általános volt, hogy a magyar cégeket átlagosan 52 és 56 százalék közötti adóterheléssel sújtották. Ez 2010-től 2021-ig 35 százalékra csökkent. Ma ugrásszerűen nő a milliárdos árbevételű társaságok között a magyarok aránya, a külföldieké pedig elképesztő mértékben csökken: hat év alatt 40-ről 33 százalékra.

Hátradőlni mégsem lehet, mert bár 2010 óta az unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége, továbbra is elmarad az uniós, sőt a visegrádi átlagtól. Fejlesztésre szorul az építőipar is, amelynek hatékonyságát a legmodernebb digitális tervezési és kivitelezést segítő technológiák elterjesztésének támogatásával és a közbeszerzéseken való kötelezővé tételével ösztönözzük. Ezzel az a cél, hogy a magyar cégek hatékonysága és a magyarországi átlagbérek is meghaladhassák az EU-s átlagot 2030-ig.

Azért hozták létre a Vali-t, a vállalkozói információs portált, hogy a cégek hozzáférjenek a hatékonyság javításához szükséges pénzügyi és tudástőkéhez. Az érdeklődők mindössze három kattintással megtalálják az oldalon a személyre szabott, zömében államilag támogatott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket a kedvezményes, államilag támogatott hitelektől a tanácsadókon át a modern mintaüzemekig.

Beruházásösztönző és képzési támogatásaikat hatékonyságnövelési feltételekhez kötötték. Előbbit csak akkor nem kell visszafizetni, ha a támogatást elnyerő cég digitálisan felkészültté válik, és a hazai gazdasági növekedést kétszeresen-háromszorosan meghaladó mértékben növeli hozzáadott értékét, vagyis a bértömeg és a profit összegét.

A képzési támogatást pedig akkor tarthatja meg a vállalkozás, ha megőrzi munkavállalóit, és bérüket a minimálbér-növelés üteménél nagyobb mértékben emeli.

A vállalatokat azért is erősítik, hogy amit itthon használunk és fogyasztunk, hazánkban is gyártsák. Az iparstratégiáinknak már látszanak az eredményei.

Borítókép: MTI/ Illyés Tibor