Főleg a fejlett világ országaiban figyelhető meg a népesség dinamikus csökkenése. Ez a jövőben egyre több probléma forrása lesz.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az 1900-as évek közepe óta érvényesül az a tendencia, hogy a világ népessége egyre növekszik. A legfrissebb adatok tanúsága szerint a világ népessége jelenleg 7.970.385.000 fő, tehát közel 8 milliárd. Ebből a 8 milliárdból Kína 17,7 százalékot, India 17,2 százalékot ad, míg az Európai Unió csupán 5,61 százalékot, az Amerikai Egyesült Államok pedig 4,18 százalékot. Jelenleg a népesség növekedésének döntő része Kínában és Indiában összpontosul, de a jövőben ez valószínűleg áttevődik az afrikai kontinensre. Ennek már mutatkoznak intő jelei: Nigerben egy átlagos nőnek egész élete során például l6 gyereke van.
A fejlett országok esetében viszont akut probléma a népességszám folyamatos csökkenése. Az ENSZ 2050-es előrejelzésében is – amelyikben megjelöli azt a 20 országot, ahol a legnagyobb probléma lesz a népesség csökkenése – döntő többségében fejlett országok szerepelnek.
A volt szovjet blokk országaiban a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta csökken a születési ráta: az egy nőre jutó gyerekek száma 1988-ban 2,1 volt, ami 1998-ban már 1,2-re csökkent. Igaz, hogy 1998 volt a mélypont, és a születések száma azóta valamelyest javult, de ez közel sem elég a halálozások és a kivándorlás ellensúlyozására. Számos alkalommal volt tapasztalható kivándorlási hullám az egykori szovjet blokk országaiból, például az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítését követően is. 2016-ban a szóban forgó térség 6,3 millió állampolgára lakott más uniós országban. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re a népességcsökkenés Bulgáriában, Litvániában, Lettországban, Ukrajnában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Moldovában, Japánban, Albániában, Romániában, Görögországban, Észtországban, Magyarországon, Lengyelországban, Grúziában, Portugáliában, Észak-Macedóniában, Kubában és Olaszországban lesz a legnagyobb problémák forrása. Az említett 20 országból csupán 2 nem tartozik az európai kontinenshez (Kuba, Japán), ebből is jól látszik, hogy a népesség csökkenése elsősorban a fejlett világ problémája.
Japánban 1970 óta folyamatosan csökken a születések száma, ennek ellenére az ország össznépessége csak 2010-ben kezdett el csökkenni. Jelenleg a japán helyzet elég drasztikusnak mondható, hiszen, ha a 2021-es adatokat vesszük alapul, akkor 811.604 volt a születések száma, szemben az 1,44 millió halálozással. Az alacsony születésszám pedig magyarázatot ad arra, hogy miért éppen Japánban a legalacsonyabb az átlagéletkor a világon, ami 49 év.
Japán lakossága jelenleg 125,440 millió fő, ami az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re mintegy 16,3 százalékkal 105 millió főre csökkenhet.
A felsorolt országok közül Kuba az egyetlen, amely a nyugati féltekén helyezkedik el. Kuba 1,7-es termékenységi rátája a legalacsonyabbnak számít a latin-amerikai régióban: Mexikóban ez 2,2, Paraguayban 2,5, Guatemalában pedig 3. A bevándorlás javíthatna valamit a mérlegen, viszont a Kubába irányuló bevándorlás a régióbeli országokhoz képest szintén alacsony, hiszen a bevándorlók a teljes lakosságnak nagyjából a 0,1 százalékát jelentik. Az ENSZ előrejelzései szerint Kubában 2050-re 10,3 százalékkal eshet vissza a népesség, a mostani 11.113.215 főről nagyjából 10 millióra.
A fentebb felsorolt 20 ország közül Bulgáriában várják arányaiban a legnagyobb csökkenést 2050-re. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a bolgár népesség 2050-re 22,5 százalékkal csökkenhet a mostani 6,5 millióról 5,4 millióra. De ha távolabbról nézzük a bolgár helyzetet, akkor rendkívül aggasztó képet kapunk: Bulgária, amely egyébként az Európai Unió legszegényebb tagállama, 1990 óta már több mint a népessége 20 százalékát elveszítette. 1987-ben például lakossága még elérte a 9 millió főt.
Ukrajna népessége 1991-ben volt a csúcson, amikor 51,5 milliós népességgel büszkélkedhetett, azóta viszont ez folyamatosan csökken. A jelenleg zajló háború pedig ezt jelentősen fel fogja gyorsítani az óriási kivándorlási hullám és a születések várható számának drasztikus csökkenése miatt. A háborút megelőzően is már csökkent az ukrán népességszám, ami elsősorban az alacsony születésszámnak volt köszönhető és a már akkor is magas kivándorlásnak.
Mindezeket a tendenciákat fogja felgyorsítani az oroszokkal vívott háború. Az ENSZ előrejelzései szerint az ukrán népesség a háború kirobbanása előtti 41.130.432 főről 2050-re mintegy 19,5 százalékkal 35,2 millióra vagy még kevesebbre csökkenhet. Ez nagyban függ a háború kimenetelétől és elhúzódásától is.
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Az egyeztetés során humanitárius segítségnyújtásról, migrációról és nemzetközi konfliktusokról is szó esett.
Vagy nem is viccelődött?
Húsz év alatt majdnem hetven százalékos növekedés történt.
A német statisztikai hivatal friss adatai lesújtó demográfiai összképet rajzolna ki.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
Alig egy évvel azután, hogy az Európai Unió megmentőjeként ünnepelték, Nicușor Dan román elnök komoly össztűz alá került korábbi szövetségesei részéről.
