Főleg a fejlett világ országaiban figyelhető meg a népesség dinamikus csökkenése. Ez a jövőben egyre több probléma forrása lesz.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az 1900-as évek közepe óta érvényesül az a tendencia, hogy a világ népessége egyre növekszik. A legfrissebb adatok tanúsága szerint a világ népessége jelenleg 7.970.385.000 fő, tehát közel 8 milliárd. Ebből a 8 milliárdból Kína 17,7 százalékot, India 17,2 százalékot ad, míg az Európai Unió csupán 5,61 százalékot, az Amerikai Egyesült Államok pedig 4,18 százalékot. Jelenleg a népesség növekedésének döntő része Kínában és Indiában összpontosul, de a jövőben ez valószínűleg áttevődik az afrikai kontinensre. Ennek már mutatkoznak intő jelei: Nigerben egy átlagos nőnek egész élete során például l6 gyereke van.
A fejlett országok esetében viszont akut probléma a népességszám folyamatos csökkenése. Az ENSZ 2050-es előrejelzésében is – amelyikben megjelöli azt a 20 országot, ahol a legnagyobb probléma lesz a népesség csökkenése – döntő többségében fejlett országok szerepelnek.
A volt szovjet blokk országaiban a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta csökken a születési ráta: az egy nőre jutó gyerekek száma 1988-ban 2,1 volt, ami 1998-ban már 1,2-re csökkent. Igaz, hogy 1998 volt a mélypont, és a születések száma azóta valamelyest javult, de ez közel sem elég a halálozások és a kivándorlás ellensúlyozására. Számos alkalommal volt tapasztalható kivándorlási hullám az egykori szovjet blokk országaiból, például az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítését követően is. 2016-ban a szóban forgó térség 6,3 millió állampolgára lakott más uniós országban. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re a népességcsökkenés Bulgáriában, Litvániában, Lettországban, Ukrajnában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Moldovában, Japánban, Albániában, Romániában, Görögországban, Észtországban, Magyarországon, Lengyelországban, Grúziában, Portugáliában, Észak-Macedóniában, Kubában és Olaszországban lesz a legnagyobb problémák forrása. Az említett 20 országból csupán 2 nem tartozik az európai kontinenshez (Kuba, Japán), ebből is jól látszik, hogy a népesség csökkenése elsősorban a fejlett világ problémája.
Japánban 1970 óta folyamatosan csökken a születések száma, ennek ellenére az ország össznépessége csak 2010-ben kezdett el csökkenni. Jelenleg a japán helyzet elég drasztikusnak mondható, hiszen, ha a 2021-es adatokat vesszük alapul, akkor 811.604 volt a születések száma, szemben az 1,44 millió halálozással. Az alacsony születésszám pedig magyarázatot ad arra, hogy miért éppen Japánban a legalacsonyabb az átlagéletkor a világon, ami 49 év.
Japán lakossága jelenleg 125,440 millió fő, ami az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re mintegy 16,3 százalékkal 105 millió főre csökkenhet.
A felsorolt országok közül Kuba az egyetlen, amely a nyugati féltekén helyezkedik el. Kuba 1,7-es termékenységi rátája a legalacsonyabbnak számít a latin-amerikai régióban: Mexikóban ez 2,2, Paraguayban 2,5, Guatemalában pedig 3. A bevándorlás javíthatna valamit a mérlegen, viszont a Kubába irányuló bevándorlás a régióbeli országokhoz képest szintén alacsony, hiszen a bevándorlók a teljes lakosságnak nagyjából a 0,1 százalékát jelentik. Az ENSZ előrejelzései szerint Kubában 2050-re 10,3 százalékkal eshet vissza a népesség, a mostani 11.113.215 főről nagyjából 10 millióra.
A fentebb felsorolt 20 ország közül Bulgáriában várják arányaiban a legnagyobb csökkenést 2050-re. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a bolgár népesség 2050-re 22,5 százalékkal csökkenhet a mostani 6,5 millióról 5,4 millióra. De ha távolabbról nézzük a bolgár helyzetet, akkor rendkívül aggasztó képet kapunk: Bulgária, amely egyébként az Európai Unió legszegényebb tagállama, 1990 óta már több mint a népessége 20 százalékát elveszítette. 1987-ben például lakossága még elérte a 9 millió főt.
Ukrajna népessége 1991-ben volt a csúcson, amikor 51,5 milliós népességgel büszkélkedhetett, azóta viszont ez folyamatosan csökken. A jelenleg zajló háború pedig ezt jelentősen fel fogja gyorsítani az óriási kivándorlási hullám és a születések várható számának drasztikus csökkenése miatt. A háborút megelőzően is már csökkent az ukrán népességszám, ami elsősorban az alacsony születésszámnak volt köszönhető és a már akkor is magas kivándorlásnak.
Mindezeket a tendenciákat fogja felgyorsítani az oroszokkal vívott háború. Az ENSZ előrejelzései szerint az ukrán népesség a háború kirobbanása előtti 41.130.432 főről 2050-re mintegy 19,5 százalékkal 35,2 millióra vagy még kevesebbre csökkenhet. Ez nagyban függ a háború kimenetelétől és elhúzódásától is.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Donald Trump Miamiban, saját üdülőhelyén gyűjtötte össze Latin-Amerika meghatározó jobboldali vezetőit, hogy útjára indítsa a „Amerika Pajzsa” nevű katonai szövetséget. Az elnök a kartellek teljes felszámolását, Kuba közeli „átvételét” és a venezuelai helyzet rendezését tűzte ki célul.
A kubai kormány mindent túlélt, de Trumpot lehet nem fogja.
Figyelmeztető jelként értelmezik az amerikaiak a régióban végzett orosz légi tevékenységet.
Az elnök friss rendeletében vámokat helyezett kilátásba azon országokkal szemben, amelyek olajat adnak el vagy szállítanak nekik.
Az amerikai elnök alkura szólította fel a kommunista vezetést.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
