Litvánia után további két balti állam jelentette be a kilépését a 16+1 együttműködésből.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Litvánia után Észtország és Lettország is felmondta a Kínával kötött 16+1 együttműködést. Az együttműködést eredetileg 2012-ben Varsóban hívták életre Kína és 16 kelet-európai ország között, azzal a céllal, hogy erősítse a régió és Kína közötti kapcsolatokat. A hangsúly a kereskedelmen, valamint az infrastrukturális és fejlesztési programokon volt. Az együttműködésben eddig részt vevő 16 kelet- és közép-európai ország: Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország voltak.
Kína célja ezzel az is volt, hogy kihasználja azokat az Európai Uniós tagállamokat, amelyeket az Európai Unión belül figyelmen kívül hagynak, vagy minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. Volt időszak, amikor 17+1 együttműködésről beszélhettünk, hiszen 2019-ben Görögország is belépett az szerződésbe.
Ez az kooperáció tökéletesen beleillett Kína geopolitikai tervébe, hiszen újra akarta és akarja szabni a nemzetközi rendet, illetve Európa, Ázsia és Afrika kapcsolatrendszerét. A 16+1 együttműködés tekinthető az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés európai intézményének is, hiszen az afrikai országokkal szintén van Kínának egy hasonló együttműködési fóruma, a Kína-Afrikai Együttműködési Fórum (FOCAC)
Lettország ugyanakkor az együttműködésből való kilépés ellenére leszögezte, hogy továbbra is érdekelt a Kínával való pragmatikus és konstruktív kapcsolatépítésben, mind az EU-Kína, mind a Lettország-Kína együttműködésen keresztül.
Észtország is hasonló közleményt adott ki, habár esetükben arról van szó, hogy 2021 októbere óta nem vesznek részt aktívan az együttműködésben. Ezen kívül az észt külügyminiszter felrótta Kínának azt is, hogy nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját.
Litvánia korábban kilépett, hiszen feszültség volt tapasztalható Kínával, mert engedélyt adtak Tajvan számára, hogy országukban külképviseletet hozzanak létre. Erre válaszul Kína kereskedelmi tilalmat rendelt el: exportkorlátozást, valamint a litván vállalati megrendelések törlését, ezen kívül visszavonták a litvániai nagykövetet arra hivatkozva, hogy Litvánia megsértette Kína szuverenitását. Egy litván delegáció egyébként el is látogatott Tajvanra, amikor Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök megejtette a látogatását, amire Kína határozott fellépést ígért. Az Európai Unió az ehhez hasonló kereskedelmet korlátozó intézkedések miatt vitte be Kínát a Kereskedelmi Világszervezetbe, de érdemi hatást ez sem váltott ki.
A háború kitörése óta egyébként az eddigieknél is bizonytalanabbá vált a kínai kapcsolat, több tagállam újragondolta a Kínával való együttműködését. A háború előtt is mérséklődött már a lelkesedésük, amit az is fűtött, hogy Kína több esetben nem teljesített értékes beígért befektetéseket.
Kína elfogadta és tiszteletben tartja Észtország és Lettország szuverén döntését, hogy innentől kezdve nem vesznek részt a 16+1 kezdeményezésben, így már csupán 13+1 kezdeményezésről beszélhetünk. A lépés ugyanakkor felveti, hogy a jövőben mennyiben kell tartani Kína Oroszországhoz való stratégiai közeledésétől.
A legutóbbi csúcstalálkozóra például egyik balti állam sem küldte el sem az elnökét, sem pedig a miniszterelnökét, hanem csak alacsonyabb tisztviselőket.
A lettek 162 milliós, az észtek 195 millió eurós exportot valósítottak meg eddig Kínával. Előbbi dollárban kifejezve mintegy 167 millió dollárt jelentett. Lettország elsősorban fát, illetve fatermékeket exportált Kínába.
A régiós országok számára Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partner elég, ha megnézzük a 2017-es adatokat. 2017-ben százalékosan Montenegró, Albánia és Bulgária exportált legtöbbet Kínába, amit az alábbi ábra szemléltet:
Forrás: https://web.archive.org/web/20190427121213/https://atlas.media.mit.edu/en/
Import tekintetében a számok már magasabbak. 2017-ben Csehország, Lengyelország és Montenegró importált százalékosan a legtöbbet Kínából. Ez látható az alábbi ábrán.
Forrás: https://web.archive.org/web/20190427121213/https://atlas.media.mit.edu/en/
A fenti ábrákból jól látszik, hogy Magyarország mind export, mind import tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el, ami a Kínával való kereskedelmet illeti.
Borítókép: MTI/ EPA/ Toms Kalnins
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Irgalmatlan mennyiségű üzemanyag szállítását vállalták be a litvánok.
Krasznahorkai László szerint már csak az áprilisi választásban lehet reménykedni.
Bűn nem maradt észrevétlen.
„Nem került új érem a gyűjteményembe, de...” – fogalmazott az olimpiai bajnoki gyorskorcsolyázó. Liu Shaoang igyekezett pozitív maradni.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
