Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az európai fogyasztók, kávézók és éttermek a kávéárak folyamatos emelkedését tapasztalják. Szakértők szerint a helyzet a közeljövőben nem fog változni, sőt akár még rosszabb is lehet.
Az elmúlt hónapokban a kávé ára Európa-szerte emelkedett. Bár sok európai kávézó eddig nem emelte az árakat, ám a tulajdonosok nem zárják ki, hogy árat emelnek a közeljövőben, hiszen egyre csökken az árrésük.
A kedvezőtlen éghajlati jelenségek, a megnövekedett kereslet, a geopolitikai események, valamint a világjárvánnyal kapcsolatos logisztikai fennakadások az elmúlt két évben magasabb nagykereskedelmi árakat eredményeztek a kávépiacon. Az energiaárak emelkedése és
„A kávéval 2019 májusában fontonként (0,45 kiló) 0,85 dolláron kereskedtek, ami 2004 óta a legalacsonyabb szint. Az év végére az ár 1,25 dollárra emelkedett” – mondta a DW-nek nyilatkozó Jordan Montgomery, a Fjord Coffee Roasters Berlin marketingmenedzsere. „A világ fő termelőjének számító Brazíliában 2021 júliusában súlyos fagyok voltak. Két kemény éjszaka 2,50 dollárra nyomta az árat. 2022 júliusában a kávé ára elérte a 2,60 dollárt, majd augusztusban 2,16 dollárra esett vissza”.
A határidős szerződések és az arabica kávébab eladási árait a New York-i Interkontinentális Tőzsde (ICE) diktálja. Az ICE által meghatározott ár - az úgynevezett „C-ár” – jelenti az arabica kávé globális átlagárát.
Mivel a kávét dollárban denominálják, a gyenge euró és jen árthat az európai és japán fogyasztásnak – mondta a DW-nek egy névtelenséget kérő londoni kereskedő.
„Ezek a tényezők arra kényszerítettek bennünket, hogy költségeink egy részét áthárítsuk a vásárlóinkra, és alacsonyabb árrést fogadjunk el egyes termékeknél. Az elmúlt 12 hónapban az átlagos növekedés körülbelül 6 százalékos volt” – mondta Montgomery. Hozzátette, hogy a pörkölők eddig megbirkóztak a magasabb árakkal, különösen a világjárvány idején, és a költségeket áthárították az online rendelést leadó fogyasztókra. A kávézók esetében ez nem így van, továbbra is őket érinti a legnagyobb mértékben az infláció, többek között a magasabb személyzeti költségek, valamint a bérleti díjak miatt.
Egyes szakértők szerint egy csésze kávé egy európai kávézóban 5-6 euróba kellene, hogy kerüljön, különösen
„A német piacon eladott pörkölt kávébab kilogrammjából 2,19 euró az államhoz kerül” – mondta Montgomery. A kontinensen csak Belgium, Dánia, Görögország, Litvánia és Norvégia vetett ki hasonló adót.
Nicole Battefeld, német kávébajnok és a szeptemberi kávé-világbajnokság versenyzője szerint a kávénak a szupermarketekben is drágábbnak kellene lennie - legalább 20 eurónak kilogrammonként. „Németországban gyakran egy kiló ára nem több 8 eurónál – egyszerűen megfosztjuk a gazdákat a beruházások lehetőségétől”.
A magas nagykereskedelmi energiaárak különböző hatással vannak a gazdákra, attól függően, hogy milyen szerződéssel rendelkeznek és milyen kávéfajtát termelnek, mondta Karl Wienhold, egy portugál kávékutató és szerző.
Elmondta, hogy a munkaerőhiány miatt megnőttek a gazdák munkaerőköltségei, különösen Latin-Amerikában. A világ harmadik legnagyobb kávétermelőjének számító Kolumbia egyes részein a munkaerőköltségek csaknem megduplázódtak.
„Hallottam már olyanról is, hogy a kolumbiai kisbirtokosok a saját földjeik gondozása helyett betakarítóként dolgoznak” – mondta Wienhold.
Mindazonáltal a magas üzemanyagárak leginkább a nagy gazdaságokat érintik , mivel ezek jellemzően erősen gépesítettek.
Szakértők szerint sok gazdálkodó a világjárvány előtt határidős szerződéseket kötött a multinacionális cégekkel, ami azt jelenti, hogy most nem tudnak profitálni a magasabb árakból. A határidős szerződések nem szabványosított származtatott szerződések, amelyek a jövőbeli eladási árakat határozzák meg.
A gazdáknak a termelési költségek egyéb növekedését is viselniük kell. A műtrágya előállításához földgázt használnak.
„A legrosszabb félelmek, miszerint Oroszország leállítja az exportot, még nem váltak valóra. A kereskedelmi adatok minimális fennakadást mutatnak az Oroszországból Brazíliába irányuló exportáramlásban” – mondta a londoni kereskedő.
Vietnámban – a második legnagyobb kávétermelő és a robusta első számú beszállítója – a Bloomberg kereskedők körében végzett felmérésének medián becslése szerint a készletek szeptember végére a felére csökkennek az egy évvel korábbihoz képest.
A csökkenő tartalékok és a rossz globális terméskilátások a kereslet növekedésével párhuzamosan jelentkeznek. A Nemzetközi Kávészervezet szerint
A Fitch Solutions szerint az Intercontinental Exchange raktáraiban lévő babkészletek az évszázad legalacsonyabb szintjén vannak.
A kávét csak a szabadban termesztik, gyakran öntözés nélkül. A két fő kávéfajta, az arabica és a robusta árai a különböző termesztési körülményeknek megfelelően eltérőek.
Az arabica, amelyet általánosságban a jobb minőségű kávénak tartanak, csak különleges körülmények között termeszthető, amelyeket egyre inkább veszélyeztetnek a szélsőséges időjárási körülmények.
„Kolumbia nagy részén, ahol a két esős évszaknak köszönhetően évente két virágzás és két szüret volt. Néhány éve jellegtelen eső- és napsütéses időszakok változtatják meg a virágzás ütemezését” – mondta Wienhold – „ami néha hónapokig késlelteti a termelést, pénzügyi nehézséget okozva a termelőknek,dolgozóknak, és veszélyeztetve a szerződések teljesítését”.
Az alacsonyabb termelés a gyengébb minőségű kávé magasabb árát is jelenti, ami visszatartja a termelőket attól, hogy a jobb minőségű termésbe fektessenek be, mivel az árak közötti különbség egyre csökken.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás növelni fogja az árak ingadozását, és végül súlyosbítja a hagyományos fellendülés és visszaesés ciklusát, amely évek óta tart, mivel a termelési mintáknak a kereslet és az árak változásaihoz való igazításához hosszú időre van szükség.
(Borítókép: MTI/Mónus Márton; MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)