A júliusi adatok alapján 4 millió 714 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi mutató pedig alacsony az egy évvel ezelőttihez képest. A Makronóm Intézet prognózisa szerint az utóbbi egyelőre nem is fog nőni.
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A Központi Statisztikai Hivatal összesítéséből kiderül: idén júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 4 millió 714 ezer fő volt. 2022 május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest 52 ezerrel többen, 4 millió 699 ezren rendelkeztek munkahellyel. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: az éves alapú 52 ezer fős bővülés a háromhavi mozgóátlag szerint az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldön dolgozók számának növekedéséből adódik. A közfoglalkoztatottak száma több mint 11 ezer fővel csökkent. Míg a hazai munkaerőpiacon 57 ezerrel, a külföldin hatezerrel dolgoztak többen.
A férfiak esetében 14 ezer fővel, míg a nők esetében 27 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – ez az előbbiek tekintetében 74,4 százalékos, utóbbiaknál 69,7 százalékos foglalkoztatottsági mutatónak felel meg. A 15–24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalékon áll.
Júliusban 173 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta így 3,5 százalék volt. Ha a május-júliusi időszakot nézzük, a munkanélküliek létszáma 160 ezer volt, ami 3,3 százalékot tett ki. Regős Gábor elemzésében kiemelte: „a havi adatok romlásában szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor a háromhavi mozgóátlagban még havi alapon sem látszik csökkenés, azaz a mai adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan”.
A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint azonban a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából
„Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre egyelőre nem számítunk, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai pedig – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez” – fogalmazott.
(Fotó: Getty Images)
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
