Kuba lassan elsötétedik
Két nap alatt kétszer omlott össze a karibi kommunista állam áramszolgáltatása. Az elektromos vezetékrendszer teljesen elhasználódott az idők során, sötét a jövő.
Norvégia pár napja jelentette be, hogy az energiaválság miatt felgyorsítja a földgáztermelést, erre jött a sztrájk, és minden elromlott.
Norvégia az idén rekordmennyiségű gázexporttal kalkulál. Az energiaválság és különösen az orosz szállítmányozás csökkenése krízishelyzetet teremthet több EU-s országban és Nagy-Britanniában. Éppen ezért az illetékes norvég minisztérium a napokban engedélyezte a nagyobb gázkitermelést az üzemeltetőknek, sőt egy új mező megnyitását is elrendelte, ahol a közeljövőben megkezdődhet a kitermelés. A norvég szaktárca jelentése szerint gázmezőik az EU és Nagy-Britannia gázszükségletének 20-25 százalékát biztosítják.
A lelkesedés azonnal alábbhagyott, amikor a Lederne szakszervezet elnöke bejelentette, hogy keddtől sztrájkot hirdetnek a magasabb bérezés kikényszerítése végett. A leállás ennél rosszabbkor nem is jöhetett volna, hiszen
így eleve elképesztő nyomás nehezedik az országokra a saját készletek feltöltésével kapcsolatban.
A Reuters számításai szerint Norvégia olajkitermelése szombatra 15 százalékkal csökkenhet, a gáz esetében pedig már szerdára elérheti a 13 százalékos mínuszt.
Németország kétségbeesetten figyeli a norvég eseményeket, miután már a gáz-vészhelyzeti terv második szakaszába lépett a napokban, amit abban az esetben léptetnek életbe, ha kiugró fennakadás támad az ellátásban. (A harmadik szint már állami beavatkozást igényel, amikor egy szövetségi szervezet dönt arról, hogy egyáltalán milyen szolgáltatások kaphatnak gázt.)
A tengeri olaj- és gázipari munkások mintegy 15 százalékát tömöríti a Lederne szakszervezet, amely az elmúlt hetekben folyamatosan tárgyalt a munkaadókkal, de nem sikerült dűlőre jutniuk az egyre növekvő infláció miatt követelt béremelés ügyében.
A norvég kormány figyelemmel kíséri a sztrájk alakulását, hiszen rendkívüli esetben beavatkozhat és betilthatja azt.
Nyitókép: Az Északi Áramlat elnevezésű, a Balti-tenger alatt Oroszország és Németország között futó gázvezeték szimbolikus megnyitása Lubminban, Németországban, 2011-ben. A vezeték közvetlenül köti össze a német és nyugat-európai gázhálózatot a világ egyik legnagyobb földgázmezőjével. (MTI/EPA/Stefan Sauer)