Az inflációt már érezzük a mindennapokban, de egyelőre úgy tűnik, hogy az árnövekedés nem tartja vissza a koronavírus miatt két évig korlátozások között élő turistákat. Utánajártunk mi mennyibe kerülhet a nyaralás során.
A magyarok kedvelt úti céljai közé tartozik Olaszország, Spanyolország, Görögország és Horvátország. Ezeknek elérése több módon történhet, de például Olaszországba és Horvátországba nagyon sokan utaznak autóval, hiszen biztosabbnak tekintik, mint a kaotikus légi közlekedést. A Makronóm által megkérdezett magyar hoteltulajdonosok szerint sokan tartanak a koronavírustól, de ennek ellenére is a 2019-es rekordévhez hasonló forgalomra számítanak belföldön.
Külföldön mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik elkerülnék a zsúfolt és kiszámíthatatlan repülőutakat, és inkább az autót választják az úti céljuk eléréséhez, hiszen
Míg Magyarországon literenként 480 forintot fizetünk az üzemanyagért, addig Horvátországban ez – árstoppal együtt is – 13,5 kuna (~734 forint) a 95-ös benzin és 13,08 kunka (~711 forint) a gázolaj esetében. Olaszországban az üzemanyag ára több mint 2 euró, azaz 830 forintért lehet hozzájutni egy liter 95-ös benzinhez. Egész Európában a közel 2 eurós üzemanyagárral lehet számolni. A kivételek közé tartozik Magyarország, valamint a Lengyelország, ahol a 95-ös benzin literenkénti ára 660 forint körül mozog a lengyel kormány által bevezetett adócsökkentésnek köszönhetően.
Az országos 10 napos autópályadíj Magyarországon a személygépjárművekre 3820 forintba kerül, ami hasonló az osztrák árakhoz. Sok országban azonban kapus rendszer működik az autópályákon: ide sorolható Horvátország, Olaszország, Spanyolország is. Ezekben az országokban sokkal magasabb útdíjakkal kell számolnunk, mint amit itthon megszokhattunk. A magyar határhoz 277 kilométerre eső tengerparti horvát városhoz való eljutás 2022-ben 114 kunába, azaz 6200 forintba kerül. Olaszországban kifejezetten drága az autópálya használata, ami szakasztól függően 10 és 64,4 euró között mozog.
A szezon közepén már nagyon nehéz szállást találni a közkedvelt turistaparadicsomokban, de ha valaki most vágna bele, akkor annak fel kell készülnie a magas árakra. Horvátország kedvelt szigetén, a Krk-szigeten egy apartman heti bérleti díja 500 ezer forintért érhető el két főre, de egy hotelben már elkérhetnek 700-800 ezret is egy hét ott-tartózkodásért, míg Keszthelyen ez az ár 250-350 ezer forint között mozog. Balatonfüreden a szállásdíj már magasabb, mint az imént említett Keszthelyen, de messze elmarad a horvátországi áraktól.
A Szallas.hu adatai szerint a magyar és a horvát szálláshelyeken magas a foglalási szint, viszont a kereslet tetőzni és lassulni látszik, hasonlóan a pandémia előtti évek szezonalitásához. A Szallas.hu várakozása szerint árnyalhatja a belföldi turizmus nyári eredményeit a rövidülő tartózkodási idő, illetve bővülését akadályozhatja a külföldi kiáramlás is. Az oldal foglalási adatai alapján a magyarok kedvenc úti céljai közé tartozik Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Balatonfüred és Budapest.
A Szallas.hu adatai szerint 2019-hez képest megduplázódnak a horvátországi foglalások. Ugyanakkor ezen még fordíthat az euró árfolyam, a benzinár. A magyarok számára a legkedveltebb desztinációk az Isztriai-félsziget, a Dalmácia-Split régió és a Kvarner-öböl – nyilatkozta a Szallas.hu.
A nyár és a nyaralás elengedhetetlen kelléke a fagylalt, amelynek ára jelentősen drágult az idei szezonra. Magyarországon a legtöbb fagylaltárus 15-20 százalékos áremelésre kényszerült. Ennek háttéreben ugyanazok az okok állnak, mint a médiában sokat emlegetett lángos esetében: munkaerőhiány alakult ki és a rezsi ára folyamatosan növekszik. Egy gombóc fagylalt ára átlagosan 450-500 forint között mozog.
Erdély Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke a 24.hu-nak nyilatkozta, hogy óriási segítség lenne a szakmának, ha a helyben készült, de tölcsérben árult fagylalt áfája 5 százalékra csökkenne. A hazai viszonylatban magas árak ellenére Európa más országaiban még rosszabb a helyzet:
Az árak összehasonlítása során fontos kitérni az alkoholos italokra is, hiszen sok esetben ezek is részét képezik a pihenésnek. Magyarországon a fél literes csapolt sör ára 800-900 forint között mozog, míg ez Olaszországban 1800, Horvátországban 1200, Görögországban 1600 forint. Az utazóknak egy koktélért már mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, hiszen Horvátországban a koktélok ára 20-40 kuna között mozog, amely átszámítva 1000-2000 forint. Eközben Magyarországon a drágább koktélok ára is megáll 1000-1500 forintnál.
A biztosításkötés fontos teendője a nyaralásra készülőknek, hiszen a váratlan baj és az ellátások költsége teljesen keresztbe húzhatja az egész utat. A biztosítások piacát is elérte az infláció, de nem olyan mértékben, mint a korábbiakban felsorolt tételeknél. A Generali csoporthoz tartozó EUB díjai a nyári szezon kezdetén átlagosan 5 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor ez a legtöbb terméknél szolgáltatás-emeléssel is együtt járt. A biztosítás ára nagyságrendileg hasonló az egyes országokban, hiszen egy utasbiztosításnál a legjelentősebb költségtényezők a külföldi egészségügyi és a hazaszállítás költségei, amelyek bármely ország utasaira vonatkozóan ugyanannyiba kerülnek devizában. Ebből adódik, hogy a helyi valuta árfolyama lényeges költségtényező, hiszen a kifizetések nagy részét a biztosítók a külföldi helyszínek pénznemében vagy euróban, illetve dollárban fizetik ki.
Ugyanakkor vannak a működési helyszín szerint is eltérések, így például országonként különbözőek lehetnek a közvetítői költségek (jutalék), az adóterhelés mértéke, az irodai, IT és munkaerő-költségek, amelyek nyilvánvalóan befolyásolják az árazást. Országonként, de egy piacon belül is lehet eltérés a volumen alapján is, tehát elképzelhető, hogy egy-egy nagy utazásszervező kedvezőbb díjakat tud elérni az utasai számára, mint ami az egyéni ügyfelek részére általában elérhető – nyilatkozta a Makronómnak az EUB.
A biztosító szerint
Természetesen minél messzebbre, és minél hosszabb utazásra megyünk, annál indokoltabb, hogy magasabb árkategóriájú terméket válasszunk. Ez egyébként igaz arra az esetre is, ha szigetre vagy kifejezetten turistaparadicsomba utazunk, ugyanis ezeken a helyeken nagyon gyakran csak magán ellátóintézmények vannak, és ezek árszínvonala átlagon felüli. Teljes körű betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást érdemes kötni, de természetesen, ha speciális kockázatok merülnek fel (búvárkodás), akkor arra is figyelni kell, hogy az adott termék megfelelő szolgáltatásokat tartalmazzon. Az utasbiztosítás kiválasztásakor tehát mérlegelni kell, hogy hová, mennyi időre, milyen céllal utazunk, ahogyan azt is, hogy milyen közlekedési eszközzel érjük el az úti célunkat, hiszen egy repülős utazás egészen más kockázatokat rejt magában, mint egy autós körút.
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor; MTI/Varga György)
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A legkritikusabb területeken biztosítják lajtos kocsikkal az ivóvizet.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
