Az Országgyűlés a mai ülésen elfogadta a 2023-as költségvetést. A külső környezet változását figyelembe véve ugyanakkor, mintha túl korai lenne a következő évi büdzsé elfogadása.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A külső környezet változásai, a pandémiából való kilábalás és a háború jelentette sokkok miatt élénk érdeklődés övezte a 2023-as költségvetés tervezetét. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke például jónéhány kockázati tényezőre hívta fel a kormány figyelmét, de ennek ellenére a Tanács nem blokkolta a költségvetés elfogadását. Az ország működőképessége és stabilitása szempontjából ugyan kulcsfontosságú a központi költségvetés elfogadása megfelelő időben, viszont a jelenlegi környezetet szemlélve talán túl korai időpontban került erre sor – habár igaz, utólagosan van mód korrekciókra. A költségvetés viszont tartalmaz olyan korábbi tényszámokat, amelyek már nem állnak: ilyen a 4,1 százalékos GDP-növekedés, az 5,2 százalékos inflációs várakozás, a 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycél, a kiadások csökkentésének folytatása, valamint a 2022-ben megemelt különadók megtartása, amivel eredetileg 2000 milliárd forintos költségvetési kiigazítás valósult volna meg a következő évben.
A zárószavazás előtt Kovács Árpád felhívta a képviselők figyelmét a kockázatokra, mint az infláció, a világgazdasági növekedés lassulása, a háború következményei, az energiaárak elszabadulása, az egyensúly felborulása, valamint az Európai Unióval való megállapodás elhúzódása. Ezeket azért fontos kiemelni, mert növelik az előzetesen tervezettnél nagyobb deficit és államadósság kialakulásának kockázatát. Éppen ezen okoknál fogva Kovács Árpád ezekre a kockázatokra alternatív forgatókönyvek tervezését javasolta a kormány számára.
A törvényjavaslat benyújtása óta eltelt idő változásait jelzi az is, hogy a kiadási előírások összességében 170 milliárd forinttal nőttek. Ugyanakkor ezt egyrészt valamelyest ellensúlyozzák a növekvő bevételek, ezen belül is leginkább a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek. A Tanács ezen kívül azt is megjegyezte, hogy kockázatot jelent az egyéb vegyes kiadások nagyarányú mérséklése, mivel egy felülről nyitott kiadási előirányzatról beszélünk.
Ez utóbbi területen a kormányzati megengedő lépések pozitívak az utóbbi időszakban. Habár összességében nézve az államadósságcsökkentő politika folytatása nincs veszélynek kitéve, de fennállnak explicit és implicit költségek egyaránt. A frissen bejelentett kormányzati intézkedések következtében, mint a KATA és a rezsicsökkentés átalakítása, ugyanakkor a költségvetés egyensúlyának javulása várható. A KATA módosítása végeredményben, mivel javítja az egyensúlyt, a következő évi költségvetési egyenleget is javítja.
Az Országgyűlés végül 135 igen és 54 nem szavazattal elfogadta a 2023. évi központi költségvetést.
A költségvetés struktúrájával, az összegekkel probléma nincsen. Az elfogadás időbelisége kapcsán érdemes kritikát megfogalmazni, hiszen a világgazdasági környezet a benyújtás óta is már jelentős változásokon ment keresztül. Ez ugyanakkor nem jelenthet problémát, ha a kormány a költségvetést képes rugalmasan kezelni: nem az első példa lenne arra, hogy utólagos kiigazításokra kerül sor a központi költségvetésben. A kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania több területre a költségvetés tekintetében, amelyek kockázatot rejthetnek magukban. Ilyen például az a tény, hogy a következő évben gyengébb GDP-növekedés várható, magasabb inflációval, amelynek a tetőzését jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen belőni.
A kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania a romló folyó fizetési mérlegre és a magasabb deficitre – habár ez nem magyar sajátosság, hiszen például Németországban is markáns romlásnak lehetünk szemtanúi ezen a területen. A forint euróval szembeni árfolyamán az Európai Bizottsággal való megállapodás sokat segíthetne. A megállapodás a közelmúlt eseményeit figyelembe véve mintha egyre közelebb kerülne, ami egy markáns erősödést jelenthetne az árfolyamban.
Továbbá figyelemmel kell kísérni a magasabb kamat- és hozamkörnyezetet, és ebből fakadóan a magasabb kamatkiadásokat is, de ide kapcsolódik az MNB problémája is: a jegybank veszteségének megtérítése minden bizonnyal magasabb lesz az eddigieknél. Elég csak azt figyelembe venni, hogy egy bázispontos kamatemelés önmagában mintegy 100 milliárd forintos veszteséggel párosul. Ezeken felül pedig egyértelmű, hogy a kormánynak folyamatosan ügyelnie kell az egyre emelkedő energiaárakra is, habár erre a ráhatása minimális, mivel az emelkedést a szomszédunkban zajló konfliktus fűti.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
