Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
A zaporozsjei oroszbarát hatóságok bejelentették az első gabonát szállító hajó indulását Berdjanszk kikötőjéből – adta hírül a Kommerszant. Nem egyszerű, miképp is juthat ki az ukrajnai gabona az országból, ahogy az sem, hogy az eddig el nem adott gabona kinek a kezén is van.
Amikor Oroszország elfoglalta az ukrán kikötőket, több mint 22 millió tonna különféle gabonát, olajos magvakakat blokkolt raktárakban. Lassan megkezdődik az új termés betakarítása is, ami tovább feszíti a logisztikai gondokat. A búza az invázió kezdete óta jelentősen drágult, ami nagy hatással van az egyéb élelmiszerek árának növekedésére.
A berdjanszki kikötő több hónapos tétlenség után ismét megkezdte a hajók küldését – mondta Jevhen Balickij, aki magát a Zaporozsje régió katonai-polgári közigazgatási vezetőjének nevezi. Elmondása szerint a hajó 7000 tonna gabonát szállít „baráti” országokba. A gabona rendeltetési helyére és mennyiségére vonatkozó információkat nem tett közzé.
Balickij arról is beszámolt, hogy „a teherhajó biztonságát a fekete-tengeri Novorosszijszki Flotta bázisa biztosítja. A Berdjanszki-öböl és maga a kikötő teljesen biztonságos, a kikötői dolgozók és a kikötői berendezések készen állnak a rakomány berakodására”.
Május vége óta igyekeztek helyreállítani a berdjanszki kikötő működését. Június 2-án robbanások történtek a kikötőben, amelyeket az ukránok által telepített aknák megtisztításával magyaráztak.
A Kommerszant beszámolójában az a szembetűnő, hogy a kereskedelmi ügyletről úgy írnak, mint egy teljesen független politikai entitás tevékenységéről.
Az Euractiv portál készített egy összeállítást arról, milyen útvonalakon is folyik napjainkban az ukrán gabonaexport.
Az Unió úgynevezett szolidaritási folyosókat hozott létre az ukrán gabona szárazföldi és tengeri exportjának elősegítésére. Bár az exportált gabona mennyisége március óta emelkedik, a háború előtti mennyiségre való visszaállást csak a kikötők teljes feloldása garantálná.
A háború előtti években Ukrajna a világ kukoricaexportjának 16, árpakivitelének 10, búzaexportjának 9 százalékát és a napraforgóolaj mennyiségének 42 százalékát adta.
Havonta körülbelül négy-öt millió tonna gabona hagyta el az országot, elsősorban Afrikába és a Közel-Keletre. A háború miatt azonban Ukrajna egyik kikötőre sem számíthat.
Ukrajna tengeri kikötői
Ukrajna kénytelen volt alternatív logisztikai útvonalakat keresni az áruszállításhoz. A helyzet annyira súlyos, hogy a legutóbbi csúcson az unió tagállamainak vezetői is intenzíven foglalkoztak vele. Ukrajna végül az EU országaival együttműködve talált megoldást. Az ukrán exportőrök a gabonaféléket vonattal, teherautóval vagy belvízi úton szállítják Európába, ahonnan azt később más célállomásokra juttatják el.
Ehhez a megoldáshoz jelentősen hozzájárult az Európai Bizottság által májusban bemutatott úgynevezett szolidaritási folyosók létrehozása. Ez magában foglalja a teljes uniós közlekedési hálózat kapacitásának megerősítését, a tárolási és vámellenőrzések enyhítését. A Bizottság például felszólította a tagállamokat, hogy a lehető legtöbb vonatot, hajót és teherautót bocsássanak rendelkezésre az ukrán termés szállításához.
Kikötők, amelyek segítik az ukrán gabonaexportot
Jelenleg Ukrajna a legtöbb gabonát Románia és Lengyelország kikötőibe szállítja. További lehetséges úticélok lehetnek az olasz, horvát, szlovén, holland és belga kikötők.
A vasúti közlekedés előtt több akadály is áll. Egyrészt a vagonoknak számos határellenőrzésen kell átesnie, és az infrastruktúra sincs általánosan felkészülve ekkora mennyiségre. Emellett Ukrajna és az Európai Unió eltérő vágányszélességgel rendelkezik, ezért a határon át kell helyezni más vagonokba a rakományt, vagy ki kell cserélni a futóművüket. Ráadásul ehhez a művelethez kevés a vonat, jelenleg átlagosan 16 napot várnak a határon a bürokrácia miatt.
Az ukrán gabonafélék szállítására jelenleg használt főbb útvonalak (vonattal és teherautóval)
Egy további lehetőség lehetne Fehéroroszország, amely a közös szovjet múltnak köszönhetően ugyanolyan széles vágányokat használ. Ukrajna közlekedési útvonalként használhatná Fehéroroszország vasúti infrastruktúráját, amelyet korábban is használt műtrágyák szállítására a litván klaipedai kikötőbe.
Ezt a megoldást azonban nehezíti, hogy az EU több szankciót is életbe léptetett Fehéroroszországgal szemben is, és ezek eltörlése egyelőre nincs napirenden.
A háború előtt és az orosz agresszió kezdete utáni hónapokban exportált gabonamennyiségek
Az orosz erők június 30-án elhagyták a stratégiai fontosságú fekete-tengeri előretolt helyőrségüket, a Kígyó-szigetet. A kivonulás kapcsán Oroszország közölte, hogy a „jóakarat gesztusaként” tette mindezt, hogy megmutassa, Moszkva nem akadályozza az ENSZ azon kísérleteit, hogy megnyissák a humanitárius folyosót, amely lehetővé tenné a gabonaszállítmányok Ukrajnából történő elszállítását.
Az esettel kapcsolatban Ukrajna azt állítja, hogy a tüzérségi támadásoknak köszönhetően ők szorították ki az orosz erőket a szigetről, és nem jószándékból vonultak ki.
A sziklás kiemelkedés azokra a tengeri útvonalakra néz, amelyek Odessza, Ukrajna legfontosabb tengeri kikötője felé vezetnek, ahol Oroszország blokkolja a világ egyik vezető gabonaszállítójának élelmiszer-szállítmányait.
Mindeközben Moszkva tagadja, hogy blokkolná a kikötőket, és az élelmiszerhiányt a nyugati szankcióknak és az ukránok által aláaknázott kikötőnek tulajdonítja.
Mindazonáltal több katonai szakértő szerint az oroszok elűzése a Kígyó-szigetről önmagában nem lesz elég a kikötők feloldásához, mivel a terület még mindig erősen aláaknázott, és a szállítóhajók áthaladásának biztosítása is megkérdőjelezhető.
Képek: Euractiv/Makronóm Intézet