A Magyar Bankholding és a Makronóm Intézet elemzése a KSH mai jelentése alapján
Szerző: Horváth András, Magyar Bankholding
Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság,
a közfoglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 13 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így április-június átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 693 ezer fő volt. Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 66.9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a – szezonálisan összevethető –- tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4 százalékos aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.3 százalék volt, az előző havi 3.5 százalék után, és az előző év azonos hónapjában mért 4.0 százalékos szint után.
2022 júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 231,0 ezer álláskereső szerepelt, ami az előző hónapok negatív rekordjához képest kis mértékű emelkedést jelent, de továbbra is nagyon alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 30 ezer fővel kevesebb. Az álláskeresők száma 2021 júliusához képest 11,8 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékos emelkedést mutat. A tárgyhónapban összesen 31,7 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,5 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 11,4 százalékkal nőtt.
2022 júliusában a munkaadók összesen 43,1 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében
az előző havi 66,0 ezer után.
2022 II. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 2 ezerrel nőtt, az építőiparban 1 ezer fővel, a feldolgozóiparban 2 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 63 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, míg a nem piaci szolgáltatások területén 2 ezerrel csökkent.
A magyar munkaerőpiac továbbra is kiváló formát mutat,
Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott - jelentős akadály látszik az érdemben 4.7 millió fős szint fölé bővülés előtt.
Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő iránti kereslet szintjére, de további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. Várakozásunk szerint idén 3.3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez. Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis
A gyors helyreállás ellenére még látszanak minimális utóhatások, néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban, jelenleg pedig az alap bérfolyamatokat erősítve, csak kiemelt bérajánlatokkal lehet csak visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt.
A Makronóm Intézet szakértői kommentárja:
Továbbra is tapasztalható a munkaerőhiány általános kihívása úgy a szellemi, mint a fizikai foglalkoztatásúaknál, amely a következő hónapokban várhatóan enyhülni fog. A megkérdezett vállalkozások közül többen is kiemelték a multinacionális cégek elszívó erejét, mint elsődleges munkaerőpiaci kihívás, valamit egyes cégek a járvány utáni nyitás következtében újra érzékelni kezdték a külföldre történő elvándorlás kihívását.
A munkaerőhiányt mérsékelheti a beruházások időbeli elhalasztása, valamint néhány vállalkozás esetében a megrendelések csökkenése. A vállalkozások kisebb hányada számolt be arról, hogy a jelenlegi energiaár-válságban, valamint az emelkedő inflációs környezetben megrendeléseinek visszaesésére számít, ami miatt elképzelhetőnek tartja a létszámleépítést. Az építőiparban például a vállalkozások arra számítanak, hogy az állami beruházások visszafogása miatt szabadul fel munkaerő a nagyobb vállalkozásoktól, akiket majd tudnak alkalmazni.
Az utánpótlás tekintetében a vállalkozások kivétel nélkül fontosnak tartják a fiatalok képzését, a duális képzések népszerűsítését, valamint a felnőttképzést. Továbbá a fizikai munkavégzés népszerűsítését is egy lehetséges megoldásnak tartják.
Általánosságban megállapítható, hogy a Makronóm Intézet által megkérdezett vállalkozásoknak a jövőre vonatkozó terveik között a jelenlegi létszám megőrzése szerepel, érdemi létszámbővítést vagy csökkenést a vállalkozások nem terveznek.
(Fotó: Pixabay)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
Főszerepben Ukrajna.
